A jövedéki adóról szóló törvényben (Jöt.) előírtak betartását a vámhatóság ellenőrzi. A jövedéki ellenőrzés jelentheti a hatóság folyamatos jelenlétét és vizsgálódását, de jelenthet eseti vizsgálatot is.
Ellenőrzésfajták jövedéki ügyekben
A vámhatósági ellenőrzés irányulhat a jogszabályi előírások betartásának vizsgálatára, adózatlan jövedéki termék felderítésére, valamint arra, hogy jogszerűen használják-e fel a jövedéki terméket. Az egyes ellenőrzéstípusokban a vámhatóságnak eltérő jogosítványokat ad a Jöt. a szabálytalanságok felderítése, illetve megszüntetése céljából.
A jogszabályok betartásának vizsgálata
A jogkövető magatartás érdekében a hatóság ellenőrizheti a kereskedő üzlethelyiségének, a kereskedelmi raktárának, az üzemanyagtöltő állomásnak, a kiskereskedelmi tárolótelepnek az árukészletét, abból szakértői vizsgálat céljára mintát vehet. Megvizsgálhatja a Jöt.-ben előírt, külön vezetett nyilvántartásokat, továbbá az üzleti könyveket, az árukészlet mennyiségét, eredetét, illetve megállapíthatja adózott vagy adózatlan voltát.
A vámhatóság jogosult annak ellenőrzésére, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő eleget tesz-e a Jöt.-ben előírt számlaadásra vonatkozó kötelezettségének, illetve hogy a dohánygyártmányok adójegyén feltüntetett ártól eltérő árat érvényesít-e.
Ellenőrizheti továbbá a jövedéki törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt, az előzőekben nem említett egyéb kötelezettségek megtartását (engedélyek megléte például adóraktár esetén stb.).
Adózatlan jövedéki termék felderítése
A Jöt. külön szabályozza a vámhatóság jogkörét akkor, ha olyan jövedéki terméket kell felderíteni, amely után nem fizettek adót.
Vizsgálat a gyanús helyiségben
A vámhatóság, illetve annak intézkedő képviselője az illetékes vámhatóság vezetőjének határozata alapján beléphet az olyan helyiségbe (és ott ellenőrzést folytathat), amelyről azonosított és ellenőrzött forrásból beszerzett adatok, a tevékenység folytatásának körülményei alapján valószínűsíthető, hogy ott ásványolajat, kereskedelmi mennyiségű egyéb jövedéki terméket tartanak, tárolnak vagy jövedéki terméket adóraktári engedély nélkül állítanak elő, illetve adózatlan jövedéki terméket jogellenesen raktároznak.
Az ellenőrzést ilyenkor két hatósági tanú jelenlétében, magánlakásnál az előzőeken túlmenően az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. A vámhatóság erről az intézkedéséről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben rögzítenie kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat is.
Az üzem, raktár ellenőrzése
A vámhatóság belülről szemrevételezheti, vizsgálhatja az üzemi és raktárhelyiséget, megállapíthatja a jövedéki termék készletét, illetőleg leltár felvételét rendelheti el.
Járművek megállítása, ellenőrzése
A vámhatóság jogosult arra, hogy megállítsa a járműveket, ellenőrizze a szállítmányokat, a szállítási okmányokat. Megállapíthatja és ellenőrizheti a szállított jövedéki termék mennyiségét, eredetét, adózott vagy adózatlan voltát. (A most felsorolt esetekben a szállítási okmányon fel kell tüntetnie az ellenőrzés tényét.)
Mintavétel
A vámhatóság az ellenőrzés céljára ellenszolgáltatás nélkül mintát vehet a jövedéki termékből és a jövedéki termék előállításához használt alapanyagokból, továbbá az üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített, felhasznált termékből.
Nyilvántartások vizsgálata
A vámhatóság az ellenőrzési jogkörében vizsgálhatja a gyártási, feldolgozási műveletekről vezetett nyilvántartásokat, üzleti könyveket, a Jöt. előírásai alapján kötelezően vezetendő nyilvántartásokat, elszámolásokat.
Megkeresheti a jövedéki termék előállítására alkalmas terméket gyártó, raktározó, tároló, importáló, exportáló és forgalmazó személyt, s megvizsgálhatja az említett termékek értékesítéséről vezetett nyilvántartásokat.
Csomagok ellenőrzése
Az ellenőrzési jogkör kiterjed azokra a csomagküldeményekre is, amelyekről a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan valószínűsíthető, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaznak. Ezeket a vámhatóság a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén a szolgáltató két képviselője jelenlétében ellenőrizheti, és amennyiben jövedéki terméket tartalmaznak, a hatóság Jöt.-ben, illetve bűncselekmény alapos gyanúja esetén a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint intézkedik.
Üzemanyag ellenőrzése
A vámhatóság ellenőrizheti a jármű üzemanyagtartályában, kiegészítő üzemanyagtartályában lévő hajtóanyagot is.
A felhasználás jogszerűségének ellenőrzése
A vámhatóság a felhasználói engedélyes és a nyilvántartásba vett felhasználó telephelyén a felhasználás jogszerűségének megállapítása céljából
– vizsgálhatja a felhasználási cél megvalósulását;
– megállapíthatja az egyéb ellenőrzött ásványolaj, a megfigyelt termék és a teljesen denaturált alkohol tényleges készletét;
– vizsgálhatja a Jöt.-ben előírt nyilvántartást;
– vizsgálhatja a beszerzett, felhasznált, készleten lévő egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék és teljesen denaturált alkohol származásának, eredetének igazolására szolgáló bizonylatokat;
– vizsgálhatja a készleten lévő termék vámtarifaszámát, továbbá
– az ellenőrzés céljából mintát vehet a készleten lévő termékből.
Az ellenőrzés jogkövetkezményei
Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság eljárása során szabálytalanságot állapít meg, különféle joghátrányokat alkalmazhat a jogsértővel szemben. A bírság kiszabásán kívül lehetősége van különböző intézkedések foganatosítására, de arra is, hogy a jogsértéssel érintett terméket lefoglalja, elkobozza. (A bírságolással öszszeállításunk második részében foglalkozunk.)
Intézkedések
Helyiség lezárása
Az Art. 174. §-ában meghatározott intézkedést (adóköteles tevékenység végzését szolgáló helyiség lezárása) kell alkalmazni, ha
– a jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató személy megsérti az adójegyre, a zárjegyre vagy a Jöt. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hivatalos zárra vonatkozó, illetve a Jöt.-ben és a végrehajtási rendeletben meghatározott szabályokat, avagy
– a jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajterméket 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben és megfigyelt terméket forgalmaz,
– a vendéglátás üzletkörökben kiadott működési engedéllyel rendelkező, nem jövedéki engedélyes kereskedő elvitelre bort nem palackban vagy hivatalos zárral ellátott kannában forgalmaz, továbbá
– a nem jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben és megfigyelt terméket forgalmaz.
A helyiséget az első jogsértés alkalmával 30, a második és további jogsértés alkalmával 60 napra kell bezárni. Amennyiben pedig a nem jövedéki engedélyes kereskedő olyan terméket tart készleten, illetve értékesít, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását annak birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, felvásárlási jeggyel vagy vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani, akkor az üzlethelyiségét az első jogsértés alkalmával 10, a második és további jogsértés alkalmával 20 napra be kell zárni.
Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az erre vonatkozó kötelezettség ellenére zárjegy, hivatalos zár, illetve adójegy nélküli, hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyű, hivatalos zárú, illetve adójegyű alkoholtermékről, hordós és kannás kiszerelésű borról, illetve dohánygyártmányról van szó.
Nem kell azonban alkalmazni az előzőek szerinti intézkedést akkor, ha a jövedéki termék mennyisége, amelyre a fenti jogsértést elkövették, nem éri el a Jöt. 110. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve az üzemanyagok esetében az 500 litert.
Az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep esetében a vámhatóság továbbá mérlegelheti az említett intézkedés alkalmazását, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep jövedékitermék-készletének ellenőrzése során megállapított, a külön jogszabály szerint el nem számolható üzemanyag többletmennyisége termékenként az 1000 litert nem haladja meg.
Üzemanyagtöltő állomás bezárása
Abban az esetben, ha a nem jövedéki engedélyes kereskedő az üzemanyagtöltő állomáson nem alkalmazza a jogszabályban előírt pénztárgépet, vagy megsérti a Jöt. 106. §-ának (8) bekezdésében, illetve a 110. §-ának (13) bekezdésében foglalt rendelkezést, az üzemanyagtöltő állomást az első jogsértés alkalmával 30, míg a második és további jogsértés alkalmával 60 napra be kell zárni.
Az említett jogszabályhelyekre figyelemmel ezzel a szankcióval jár, ha
– a kereskedő bizonyos, a Jöt.-ben meghatározott ásványolajterméket készpénzfizetéssel szerez be és – kivéve a 0 adómérték alá tartozó terméknek természetes személy részére történő értékesítését – értékesít,
– a nem jövedéki engedélyes kereskedő fűtőolajat vásárol, illetve
– a jövedéki engedélyes kereskedő fűtőolajat olyan vevőnek értékesít, aki az ellenértéket nem a saját nevére szóló bankszámlájáról egyenlíti ki,
– a légi járművek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából nem a hatályos magyar szabványnak megfelelő 2710 19 21 vámtarifaszámú üzemanyag-petróleumot és a 2710 11 31 vámtarifaszámú repülőbenzint, és nem kútoszlopon keresztül értékesítenek, továbbá
– egyéb üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából nem a hatályos magyar szabványnak megfelelő, 2710 11 41, 2710 11 45 és 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan motorbenzint, a Jöt.-ben meghatározott, üzemanyagcélú cseppfolyósított gázt, illetve a 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolajat, a 2710 19 41, 2710 19 45 vámtarifaszámú tüzelőolajat, és nem kútoszlopon keresztül értékesítenek.
Beszerzési (kitárolási) tilalom
Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy az adózás alól elvont, ún. jelölt gázolaj a hajó üzemben tartójától származik, az érintett a jogsértés feltárásától számított két évig jelölt gázolajat nem szerezhet be, részére ilyet a kikötői adóraktár – a vámhatóság erről szóló értesítését követően – nem tárolhat ki.
Adóraktár működtetésének felfüggesztése
Az adóraktár működtetése legfeljebb 60 napra felfüggeszthető abban az esetben, ha az adóraktár engedélyese az adóraktár működtetésének feltételeit olyan módon sérti meg, hogy az a jövedéki biztosíték összegének legalább 20 százalékát meghaladó összegű adót érint.
Az intézkedéssel egyidejűleg a jövedéki biztosíték összegét 50 százalékkal fel kell emelni, és az adóraktár engedélyesét a jövedéki biztosíték mérséklésének lehetőségéből két évre ki kell zárni. Az előzőekhez kapcsolódó, meglehetősen szigorú törvényi előírás, miszerint a jövedéki biztosíték összegét meghaladó összegű adó – különösen a tevékenység körülményeinek megváltoztatásával történő – eltitkolása esetén a hatóságnak lehetősége nyílik az adóraktár teljes jövedéki-termékkészletének elkobzására.
Lefoglalás
A vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá a Jöt. szerinti elkobzás érvényesítése érdekében – alakszerű határozattal – lefoglalást rendelhet el.
Lefoglalható termékek köre
A vámhatóság a fentieknek megfelelően lefoglalja
– az adózás alól elvont jövedéki terméket,
– a jogosulatlanul előállított cukorcefrét és az abból előállított terméket,
– a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort,
– a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet, adójegyet,
– a jogosulatlanul előállított vagy birtokolt desztillálóberendezést, a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt,
– a termékek, a zárjegy előállítására használt eszközt, valamint
– a termékek, a zárjegy felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt.
Az előzőekben felsoroltakon kívül lefoglalható bármely dolog – az élő állat kivételével –, amelyre az eljárásban mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség van.
A lefoglalás mellőzése
A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető akkor, ha
– a termékek mennyisége nem haladja meg a Jöt. 110. §-ának (5) bekezdésében meghatározott (és cikkünk korábbi részében ismertetett) kereskedelmi mennyiséget, illetve a zárjegy mennyisége a 100 darabot, és
– az eszközön nem végeztek a jövedékitörvény-sértés elkövetését célzó átalakítást, továbbá
– a jövedékijog-sértésért felelős személy a jogsértést első ízben követte el.
Kifogás
A lefoglalást elrendelő határozattal szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A kifogást a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjesztenie a lefoglalást végző vámhatóságnál. A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A lefoglalás megszüntetése
A lefoglalást határozattal meg kell szüntetni
– az előzőekben ismertetettek alapján lefoglalt dologra, továbbá a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, nem a jövedékijog-sértés elkövetőjének a tulajdonában lévő eszközre, ha arra a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség;
– a termékekre, a zárjegyre és az eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jövedéki bírságot nem állapítanak meg;
– a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, az elkövető tulajdonában lévő eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőre megfizették, vagy arra – elidegenítési tilalom bejegyzése mellett – részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek.
A vámhatósági lefoglalást akkor is meg kell szüntetni, ha a jövedékijog-sértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és erről a büntetőügyben eljáró hatóság határozott.
Elkobzás
Jövedéki bírság kiszabásához kapcsolódó elkobzás
A lefoglalt termékeket, zárjegyet, továbbá az előző felsorolásban meghatározott eszközt el kell kobozni akkor, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírságot szabnak ki.
Átalakított tároló- és szállítóeszközök elkobzása
A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha azon a jövedékitörvény-sértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.
Elkobzás fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén
A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni akkor, ha a jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást – a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján – nem engedélyeztek.
Az elkobzásról – az említett esetben – a fizetési kötelezettség teljesítésének elmaradását megállapító, illetve amennyiben a jövedékijog-sértés elkövetője ismeretlen, az eljárást megszüntető határozatban kell rendelkezni, és lényeges, hogy az elkobzott termékre nem kell az adót sem kivetni. Amennyiben pedig a lefoglalt termék és eszköz vámáru, elkobzásukra is a jövedéki törvény előírásait kell alkalmazni.
Megsemmisítési kötelezettség
Az elkobzott termékek, zárjegyek és eszközök közül meg kell semmisíteni
– az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény hatálya alá tartozó terméket, a cukorcefrét és az abból előállított terméket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort;
– a zárjegyet és a jogosulatlanul előállított vagy birtokolt desztillálóberendezést, a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt, továbbá a termékek, a zárjegy előállítására használt eszközt;
– a fenti pontokba nem tartozó egyéb terméket és eszközt, ha azoknak – a vámhatóság kötelező intézkedése ellenére – az állam javára történő értékesítése eredménytelen volt, végül
– azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene.
Kereskedelmi mennyiségA helyiség lezárása mint szankció elrendelése szempontjából kereskedelmi mennyiségnek minősül – a motorbenzinből a gépjármű üzemanyagtartályán kívül 40 liter, – egyéb benzinből 20 liter, – petróleumból 50 liter, gázolajból a gépjármű és erőgép üzemanyagtartályán kívül 100 liter, – tüzelőolajból 3500 liter, – fűtőolajból 3500 kilogramm, – biodízelből 100 liter, – a cigarettából 800 darab, – a szivarból 200 darab, – a szivarkából 400 darab, – a fogyasztási dohányból 1000 gramm, – a sörből 110 liter, – a köztes alkoholtermékből 20 liter, – az alkoholtermékből 10 liter, illetve – a borból és a pezsgőből együttesen 90 liter (amelyből a pezsgő legfeljebb 60 liter lehet) |
