Gázolaj és benzin jövedékiadó-mértéke
A 2004. év 33. és 34. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 230,49 Ft-os nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 2,40 Ft-tal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 82 600 Ft/ezer liter. Az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének időszaki csökkentéséről a 242/2004. (VIII. 21.) Korm. rendelet szól. A 256/2004. (IX. 11.) Korm. rendelet megállapítja: a 2004. év 36. és 37. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 235,42 Ft-os nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 3,20 Ft-tal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 81 800 Ft/ezer liter.
Szeptember 20-ától a 2004. év 37. és 38. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 233,91 Ft-os nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 2,40 Ft-tal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 82 600 Ft/ezer liter. Az üzemanyagok jövedékiadó-csökkenéséről a 260/2004. (IX. 18.) Korm. rendelet szól.
Jótállás javítás, karbantartás után
Szeptember 1. óta egyes, a fogyasztó által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások után a szolgáltatást nyújtó vállalkozót hat hónapos jótállási kötelezettség terheli. A vállalkozó akkor köteles jótállást vállalni tevékenységéért, ha a szolgáltatás általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja. A 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet melléklete felsorolja azokat a javító-karbantartó szolgáltatásokat, amelyek esetében a jótállási kötelezettség fennáll. Ezek:
– lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások,
– háztartási gépek és készülékek javítása,
– barkács- és kerti szerszámok javítása,
–személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása,
– audiovizuális, fotooptikai és információfeldolgozási berendezések javítása,
– gyógyászati segédeszközök javítása,
– telefon- és telefaxberendezések javítása,
– hangszerek javítása,
– órák javítása.
Amennyiben a javító-karbantartó szolgáltatást szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették, úgy a javítás után nem terheli jótállási kötelezettség a vállalkozót.
Jótállási jegy
A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor – külön kérés nélkül – jótállási jegyet átadni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
– a vállalkozó nevét és címét,
– az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat,
– a szolgáltatás díját,
– a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét,
– a dolog fogyasztó részére történő viszszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.
Építéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak
Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az eseti építészeti-műszaki tervezési engedélyért, eseti műszaki ellenőri engedélyért, eseti felelős műszaki vezetői engedélyért, továbbá azoknak is, akik az elkülönített építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételüket kérik. Az elsőfokú eljárásért 10 000 forint eljárási díjat, a névjegyzékben történő megújításra irányuló eljárásért 3000 forint eljárási díjat kell fizetni. Az felsorolt eljárások esetében a másodfokú eljárás díja 10 000 forint.
Az önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, melyből a vizsga általános részének díja 10 000 Ft, különös részének díja 23 000 Ft. Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, melyből a vizsga általános részének díja 10 000 Ft, különös részének díja 23 000 Ft. Az egyes építésüggyel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2004. (IX. 8.) BM rendelet hatálya kiterjed néhány kivételtől eltekintve valamennyi, külön jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építményre, építményrészre, építményegyüttesre, építési munkára, építési tevékenységre, az építési tevékenység valamennyi résztvevőjére, az építési tevékenység során felhasznált építési célú termékekre, anyagokra, késztermékre, berendezésekre, építési módszerekre és eljárásokra, ezek használatára, illetőleg a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekben, a szabványokban és más építésügyi előírásokban megfogalmazott követelmények teljesülésére.
"Magyar Formatervezési Díj" kiállítás
A 2004. október 18. és november 7. között Budapesten megrendezendő 2004. évi "Magyar Formatervezési Díj" kiállításon bemutatandó találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének 5/2004. (MK 119.) MSZH közleménye alapján kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti meg.
Végrehajtói kézbesítés
A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól jelent meg a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 121. számában. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani.
A végrehajtó a végrehajtás megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre. Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtható okiratot postán kell kézbesíteni az adósnak. A kézbesítés iránti kérelem előterjesztésének részletes szabályait a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza, rendezve az ún. egyszerű és különleges kézbesítés végrehajtásának feltételeit.
Hazánk képviselete az Európai Bíróság előtt
Az Európai Bíróság és a mellette működő Elsőfokú Bíróság a közösségi szervek, a tagállamok és a magánszemélyek egymás közötti jogvitáiban hoz döntést (kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás, kártérítési eljárás stb.), ezenkívül megválaszolja a tagállami nemzeti bíróságoknak a közösségi jog értelmezésével kapcsolatos kérdéseit (ún. előzetes döntéshozatali eljárás). Az előbbi ügyek közvetlen keresetek, az utóbbiak közvetettek, hiszen az ügyek nem közvetlenül, hanem a nemzeti bíróságokon keresztül jutnak el a bíróság elé.
Tagállami működésünkből eredően ehhez kapcsolódóan szükséges volt a külügyminiszter, illetve az igazságügyi miniszter hatáskörére vonatkozó jogszabály módosítása. Az erről szóló 247., illetve 247/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 121. számában jelent meg. A két jogszabály egymással összefügg. A közösségi jog megsértése miatti eljárásokban az Európai Bíróság előtti eljárást megelőző szakaszban a külügyminiszter (illetve annak képviselője) látja el hazánk képviseletét, az igazságügyi miniszter bevonásával. A bíróság előtti eljárásban már az igazságügyi miniszter képviselőjéé a főszerep, a külügyminiszter képviselőjének csak a bevonására kerül sor. A periratok elkészítéséért az igazságügyi miniszter felelős.
Üzemanyagárak
A 133-as Magyar Közlönyben olvasható APEH-közlemény tartalmazza a 2004. október 1-je és december 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat. Ezek szerint:
Ólmozatlan motorbenzinek:
– ESZ-95
ólmozatlan motorbenzin: 249 Ft/l
– ESZ-98
ólmozatlan motorbenzin:259 Ft/l
– Keverék: 250 Ft/l
– Gázolaj: 230 Ft/l
Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Jövedékitörvény-módosítás
A dohánygyártmányok és az alkoholtermékek esetében az adóraktár-engedélyes által nyújtandó szállítási jövedéki biztosíték összege legfeljebb 600 millió Ft. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása rendelkezik arról is, hogy a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) ki jogosult.
A 2004. évi LXXXIII. törvény szeptember 25-e óta hatályos.
Elektronikus cégeljárás
Módosult néhány, a cégbejegyzési eljárással és a cégnyilvántartással kapcsolatos jogszabály. A módosítások nagyobb része az elektronikus cégnyilvántartással, valamint az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság székhelyáthelyezésével, törlésével kapcsolatos. A 31/2004. (IX. 24.) IM rendelet a 134-es Magyar Közlönyben található.
Pénzügyi szervezetek kiegészítő felügyelete
A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletével kapcsolatosan egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról tartalmaz szabályokat a 2004. évi LXXXIV. törvény. Így részben módosult a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény. A módosítások egy része 2004. október 7-től, másik része 2005. január 1-jétől lép hatályba.
Gépjármű-ellenőrzés
Az 54/2004. (IX. 22.) BM rendelet a közúti áru- és személyszállítást végző egyes gépjárművek és személyzetének rendőrhatósági ellenőrzését szabályozza. Az október 7-től hatályos jogszabály felsorolja az ellenőrizhető járműveket, valamint meghatározza az ellenőrzés irányát is.
A közúti ellenőrzés során a rendőr jogosult a gépjármű vezetőfülkéjébe, utasterébe belépni, ott az ellenőrzés céljának megfelelő vizsgálatot elvégezni. A gépjárművezető az ellenőrzés során köteles a gépjárműbe beépített menetíró készülék és annak rendeltetésszerű használatát szolgáló egyéb eszközök (különösen a vezetékek, zárjelek, biztosítékok, csatlakozók, beépítési és hitelesítési címkék, a készülék rögzítése, átalakítók), továbbá az adatrögzítő lapok és a járművezetői kártya vizsgálatát az ellenőrzést végző rendőr számára lehetővé tenni.
A napi pihenőidő elégtelensége miatt a kényszervárakoztatás mértéke minimum 8 óra, maximum 11 óra lehet. Heti pihenőidő hiánya esetén 24 óra pihenőidő írható elő, illetve kényszeríthető ki.
Elektromos készülékek begyűjtése, ártalmatlanítása
A kormány rendeletben kötelezi az elektromos és elektronikai berendezések begyűjtésére, hasznosítására, illetve ártalmatlanítására azok gyártóját. A 2005-ben, valamint 2006-ban hatályba lépő 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szól a gyártók nyilvántartásba vételéről, a kereskedő kötelezettségéről, a felügyeletről, de a begyűjtési kötelezettséget nem teljesítők büntetéséről is. A jogszabály a 133-as Magyar Közlönyben olvasható.
Gépjárműből hulladék
A 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2005. január 1-jétől kötelezi a gépjárművek gyártóit arra, hogy a hulladékká vált gépjárművet az utolsó tulajdonostól visszavegyék. E kötelezettség megszegőit a rendelet hulladékgazdálkodási bírsággal fenyegeti. A gyártóknak 2005. június 30-ig kell igazolniuk, hogy létrehozták a szükséges begyűjtőhálózatot.
