Változás az FMM élén
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetését októbertől Csizmár Gábor látja el. A tárca új irányítója – aki Burány Sándort váltja e poszton – eddig politikai államtitkárként tevékenykedett a munkaügyi minisztériumban.
Magyar Termék Nagydíj
Szeptemberben kiosztották a 2004. évi Magyar Termék Nagydíj pályázat elismeréseit. A kiírásra 164 vállalkozás jelentkezett, s a zsűri 158 terméket vizsgált meg és bírált el. A címet 16 termék nyerte el, 14 pályázat részesült elismerő oklevélben, s 20-an dicsérő oklevélben. A tavalyi évhez képest az idén 29 százalékkal nőtt a díjazásra érdemes pályázatok száma. A most elbírált 158 termék 36 százaléka iparilag feldolgozott élelmiszer, 30 százaléka feldolgozóipari termék.
Okleveles pénzügyesek
A Nemzetközi Bankárképző Rt.-ben szeptemberben mintegy 200 szakember vehette kezébe azt az elismerő oklevelet, amely igazolja, hogy képesítést szerzett az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból Magyarországra érkező pénzek befogadásának, felhasználásának ellenőrzésére. A mostani képzés során, amely 2004 februárjától június végéig tartott, 900 jelentkező közül 300-an vettek részt. Az elméleti és gyakorlati képzés után mintegy 200-an érezték fontosnak, hogy tudásukról számot adjanak.
Felnőttképzési pályázat
Szeptemberben lezárult az a pályázat, amely a hátrányos helyzetű településeken a közművelődési intézmények bevonásával kívánja támogatni a szakismeretek bővítését. A bírálóbizottság hét beadványt tartott támogatásra alkalmasnak; a pályázók Balatonszepezd, Berettyóújfalu, Budapest, Kunadacs, Miskolc, Pápa és Zalaegerszeg vonzáskörzetében segítik a felnőttképzést a közművelődési intézmények adottságait is hasznosítva. Az Európai Unióval finanszírozott humánerőforrás-fejlesztési program keretében a sikeres pályázók átlagosan 46 millió forintos támogatást nyerhettek el.
Gazdaság és Tudományok Háza
Szeptemberben megnyílt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) által létrehozott Gazdaság és Tudományok Háza. E központ elsődleges célja a gazdaság és a tudomány szereplői közötti kapcsolat erősítése.
Elvesztegetett munkanapok
A magyar nagyvállalatoknál a termelékenységi problémák következtében évente és munkavállalónként "kiesett" munkanapok száma eléri a 104-et, ami 59 százalékos termelékenységi szint, szemben az optimálisnak tartott 85 százalékos, illetve az átlagos 62 százalékos mutatóval – hangzott el a Czipin and Proudfoot Consulting tájékoztatóján, szeptemberben. A tíz ország összesen 1668 közép- és felsővezetőjének megkérdezése alapján készített nemzetközi termelékenységi tanulmány szerint Magyarország GDP-jének mintegy 8 százalékát, több mint 2000 milliárd forintot veszít évente az improduktív munkaidő miatt.
Megállapodás az étkezési hozzájárulásról
Az Országos Érdekegyeztető Tanács szeptemberi 24-i ülésén megegyezés született az iskolakezdési támogatás, az adómentesen adható hidegétkeztetési hozzájárulás, illetve az évenként háromszor nyújtható adómentes ajándék öszszegének emeléséről. Ezek szerint az iskolakezdési támogatás 15 ezer forintról 17 ezerre, az adómentes hidegétkeztetési hozzájárulás 3500 forintról 4000-re nő. A kormányzati oldal teljesíthetőnek tartotta azt a szakszervezeti igényt is, hogy a dolgozóknak adómentesen évente háromszor biztosítható ajándék 5000 forintos mértékét emeljék meg, és az a mindenkori minimálbér 10 százaléka legyen.
A munkavállalóknak adómentesen juttatható étkezési jegyek gyakorlata sokkal elterjedtebb az Európai Unióban, mint Magyarországon – hangzott el az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) tájékoztatóján szeptemberben, Budapesten. A GKI Gazdaságkutató Rt. és Szonda-Ipsos e tárgyban közösen készített felmérése során ezer munkavállalót, 500 cég és 150 vendéglátó-ipari egység vezetőjét kérdezték meg az étkezési utalványok értékhatár-növekedéséből leszűrhető piaci tapasztalatokról. A tanulmány szerint a jelenlegi értékhatárok mellett a hidegétkezési utalványok által a dolgozóknak juttatott egyéb jövedelem nagysága 85 milliárd forint, a meleg esetében pedig 24 milliárd forint. A tájékoztatón elhangzott: ha a határokat 4000 forintra, illetve 10 000 forintra emelnék, akkor a dolgozóknak juttatott egyéb jövedelem nagysága 102 milliárd, illetve 50 milliárd forintra nőne.
Esélyegyenlőségi pályázat
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ismét pályázatot írt ki a fogyatékkal élők jobb tájékozódásának segítésére. A megyei munkaügyi központok, a regionális munkaerő-fejlesztő intézmények október 10-ig pályázhattak. A támogatásra felosztható keret a tavalyihoz hasonlóan 49 millió forint, s egy pályázó legfeljebb 5 millió forintot nyerhet el. A múlt évben 12 megyei munkaügyi központ és 2 regionális intézmény kapott forrást a kommunikációs intézményhálózat akadálymentesítéséhez.
Megmentett álláshelyek
Az idén mintegy 4200 munkavállaló munkahelyét sikerült fenntartani 758 millió forintos támogatással olyan cégeknél, amelyek átmeneti piaci nehézségek miatt kényszerültek volna karcsúsításra – hangzott el a munkaügyi tárca szeptemberi tájékoztatóján. E célra a Munkaerő-piaci Alapban egymilliárd forintos keretösszeget különítettek el. A legutóbbi, szeptemberi döntés alapján hat cég összesen csaknem 470 dolgozó további foglalkoztatásához kapott 78 millió forintot.
Új munkahelyek
A munkaadók körében évek óta nagy sikernek örvend az új munkahelyek létrehozásához a Munkaerő-piaci Alapból igényelhető támogatás. E célra tavalyelőtt 3,6 milliárd, tavaly 5,6 milliárd, az idén pedig 2 milliárd forint állt rendelkezésre, ami több mint 11 ezer új munkahelyet eredményezett – tudatta szeptemberben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. A cégek új munkahelyenként 1 millió forint körüli összegre számíthattak, de vállalniuk kellett különféle foglalkoztatási és más kötelezettségeket. A sikeres pályázók 2002-ben 3600, 2003-ban 5500, 2004-ben 2200 új munkahely létrehozását vállalták. Az idei pályázaton 104 kis- és középvállalkozás részesült támogatásban, ezek a cégek 2200 új munkahely kialakítására tettek ígéretet. Az új álláshelyeken a tervek szerint 1200 regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak majd legalább három évig.
Szerény mértékben nőtt a reálkereset
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint az idei év első hét hónapjában a reálkereset 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 142 300, a versenyszférában tevékenykedőké átlagosan 134 400, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 161 300 forint volt.
Uniós pályázatírók
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) – a Multiplikátor Képzési Program novemberben induló második körében – mintegy 100 millió forintot fordít európai uniós pályázatok írását végző szakemberek felkészítésére. A szaktárca nyílt közbeszerzési eljárás során a Tempus Közalapítványt választotta ki a képzés lebonyolítására. A program keretében szeptember és május között három képzési körben összesen 1260 szakembert képeznek ki, 73 810 forintos fejenkénti költséggel, amely csaknem 100 millió forintot tesz ki. A képzés célja a kis- és középvállalkozói (kkv) uniós pályázatokat készítő szakértők felkészítése.
Foglalkoztatási költségek
Csaknem hét és félszer annyiba kerül a foglalkoztatás Svédországban, mint Magyarországon – derül ki a Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága által kiadott tájékoztató augusztusi számából. A közölt táblázat szerint a munkaerőköltség átlagosan 28,56 euró óránként Svédországban, és 3,83 euró Magyarországon. Az új tagállamokat 10 euró alatti költség jellemzi. A legkevesebbet, átlagosan 3-3, illetve 2,7 eurós összeget Szlovákiában, Észtországban és Litvániában kell fizetni óránként munkaerőköltségként.
Adó- és járulékkedvezmények
A foglalkoztatás bővítése érdekében adó- és járulékkedvezmények bevezetéséről döntött a kormány szeptemberben. Az ösztönzőkkel azt szeretnék elérni, hogy a 25 év alatti pályakezdők és az 50 év feletti tartósan állástalanok könynyebben juthassanak munkához. Ennek érdekében az őket foglalkoztatók 50 százalékos járulékkedvezményre számíthatnak január 1-jétől. Ugyanilyen kedvezményt kaphatnak azok a vállalkozások is, amelyek gyedről vagy gyesről visszatérő fiatal édesanyákat vagy édesapákat alkalmaznak. Jövő év november 1-jétől várhatóan havi 2250 forintra csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás.
Bővülő foglalkoztatás
A létszámbővítések és a -leépítések egyenlege mintegy 14 ezres foglalkoztatotti többletet jelentett január és augusztus között a versenyszférában – tudatta szeptemberben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca. A minisztérium a 10-nél több dolgozót foglalkoztató cégek adatait dolgozta fel. A munkáltatók ebben az időszakban s35 794 felvételt jeleztek, 3536 új álláshelyet létesítettek, illetve 25 559 létszámleépítést jelentettek be.
Hefop-pályázatok
Eddig 1076 pályázat érkezett a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (hefop) kiírásaira, s több mint 100 pályázóval hamarosan a szerződést is megkötik – tudatta a munkaügyi minisztérium. A vállalkozói készségek fejlesztését szolgáló képzések támogatására például csaknem 600 millió forintot fordítanak, s ezzel 72 pályázó kezdi meg dolgozói továbbképzését. A felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésére szolgáló pályázaton eddig hét támogatásra érdemes munkát találtak, számukra több mint 300 millió forintos támogatást szavaztak meg.
