Akik döntési pozícióban vannak, nemigen szeretik, ha ebbéli jogosítványaikban korlátozzák őket. A döntéseket "elszenvedők" pedig igyekeznek minél több lehetőséget megszerezni, hogy befolyásolhassák, megváltoztathassák a születendő jogszabályokat, de legalább idejekorán szeretnék véleményezni azokat. Az eredmény ennek ellenére legtöbbször: az erősebb győz.
A hazai makrogazdasági szintű egyeztetési mechanizmusok a rendszerváltozással egyidősek. Az (Országos) Érdekegyeztető Tanács (OÉT) létrejöttét, újjáalakulását és munkáját figyelemmel kísérők ez idő alatt láthatták, hogy e fórum elsősorban a munka világával összefüggő kérdésekkel foglalkozik – kormányoktól is függő sikerrel. Működése és eredményei láttán azonban egyértelmű, hogy szükség van e párbeszédfórumra. Számos esetben született kompromisszumos megoldás a grémium elé kerülő ügyekben, valóban az érdekek egyeztetése révén. De volt példa a sikertelenségre is, amikor – legtöbbször – a kormányzatot képviselő fél hajthatatlansága okán a módosító javaslatok elsikkadtak. Ennek ellenére a tárgyalások mindahányszor újrakezdődnek, és azóta is az érvek csatájában dől el, hogy ki kit győz meg.
Az OÉT a közelmúltban úgymond társakat kapott. Egyrészt a kormányzat a közelmúltban életre hívta a Gazdasági és Szociális Tanácsot, amely a civil szféra véleményét tolmácsolja majd hosszú távon ható gazdasági és szociális kérdésekben. A több mint negyven képviselő között helyet kaptak az OÉT tagjai is, első számú vezetőik képviseletében. Bár felállásában, témáiban a tervek szerint különbözik a két tanács, óhatatlanul lesznek átfedések, vagy akár hatásköri súrlódások is. Másrészt – szintén az európai gyakorlatot követve – ágazati párbeszédfórumok egész hálózata van kialakulóban, amelyek egy-egy terület munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteinek egyeztetését takarják a szűkebb szakma dolgainak rendezése érdekében, mint például a bértarifa vagy a kollektív szerződés.
E grémiumok felállása nemhogy veszélyeztetné az OÉT eddigi pozícióit, hanem inkább lehetőséget teremt arra, hogy az országos érdekegyeztetésben szereplő szervezetek rendezzék soraikat, és újragondolják a fórum jövőjét. A tehermentesítés nyomán át lehet gondolni azokat a régóta húzódó rendezetlen kérdéseket, mint a szervezet eleddig hiányzó alapszabálya, vagy befogadható-e a jelenlegieken kívül más (érdekvédelmi) szervezet a tagok közé, hogyan erősíthető a bizottságok szakmai munkája stb. A konszenzussal elfogadott megoldásokkal másodszor is újjászülethet az Országos Érdekegyeztető Tanács.
