Foglalkoztatói igazolások
Tekintve, hogy a különböző ellátásoknál eltérnek egymástól a jogosultsághoz szükséges biztosítási idők és az alapot képező jövedelmek beszámításának feltételei, ezért az adatszolgáltatásnak is ehhez kell igazodnia. Így használatosak a táppénzhez, a terhességi-gyermekágyi segélyhez, a gyermekgondozási díjhoz, valamint a baleseti táppénzhez kitöltendő, más-más típusú foglalkoztatói igazolások.
A munkaadónak a bejelentett ellátási igényhez megfelelő foglalkoztatói igazolást kell kiállítania, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal – gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel – együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-nek kell megküldenie. A foglalkoztatói igazolások két példányban készülnek, az egyik példányt a munkaadónak öt évig meg kell őriznie.
(Az egyéni vállalkozó pénzbeli ellátásra, valamint baleseti táppénzre vonatkozó igényét írásban – az előírt nyomtatványon – jelenti be a telephelye szerint illetékes MEP-nél.)
Általános adatok a foglalkoztatói igazolásokon
A foglalkoztatói igazolások a következő általános adatokat tartalmazzák:
– az igénylő természetes azonosító adatai,
– a foglalkoztató/munkaadó adatai (fontos a nyilvántartási szám pontos feltüntetése),
– a biztosítási jogviszony(ok) adatai (Ha a biztosított a keresőképtelenség vagy a gyermekgondozási díj igénybevétele, illetőleg a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a foglalkoztatói igazoláson jelezni kell. A biztosítási időt az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" megnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni.),
– az ellátás alapjának megállapításához szükséges jövedelmi adatok (Ha az irányadó időszakban más foglalkoztatónál is szerzett jövedelmet az igénylő, a "Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni.)
Speciális adatok a foglalkoztatói igazolásokon
Az általános adatokon kívül a foglalkoztatói igazolás tartalmazza a következőket is:
– a betegszabadság időtartama például táppénzigényhez,
– az iskolai tanulmányok folytatásának időtartama táppénzhez, terhességi-gyermekágyi segélyhez, gyermekgondozási díjhoz,
– a szülő nyilatkozata gyermekápolási táppénz esetén,
– a levonási kötelezettségre vonatkozó adatok,
– annak megjelölése, hova kéri az ellátás folyósítását az igénylő.
A foglalkoztatói igazoláson közlendő jövedelmek
Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett.
A biztosítás megszűnését követően járó pénzellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem állapítható meg tehát ellátás például 2003. január 1-jétől a kifizetett szabadságmegváltás figyelembevételével, mivel a biztosítottnak ezen összeg után egyénijárulék-fizetési kötelezettsége nincs. Figyelembe kell azonban venni a táppénz alapját képező jövedelem megállapításánál a munkabéren kívül a 13. havi munkabért, a jutalmat és a prémiumot.
Rendszeres, nem rendszeres jövedelmek
Az ellátások összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér, illetmény, pótlékok, továbbá a munkabér, illetmény helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni.
A prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre tekintettel adták.
Az ellátás alapja
Az ellátási alap kiszámítása többféle módon történhet, azonban a jogszabály pontosan meghatározza, hogy mely esetben milyen eljárást kell követni.
Főszabály szerint az ellátás összegét a táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha a biztosított ebben az időszakban rendelkezett legalább 180 naptári napi rendszeres jövedelemmel.
Adatszolgáltatás a jövedelemről a táppénz összegének megállapításához
A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
Ha a biztosított az előzőekben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi rendszeres jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Táppénz a minimálbér alapján
Ha a biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik táppénzalapként meghatározott jövedelemmel, táppénzét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme nem éri el a minimálbért. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.
Táppénzszámítás a kedvezőbb összeg figyelembevételével
Amennyiben a biztosítottnak azért nem volt az irányadó időszakban figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az számára kedvezőbb.
Irányadó időszak a táppénzszámításban
Az irányadó időszak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed.
Példák:
A biztosított 2000. január 1-jétől áll munkaviszonyban. 2004-ben először július 26-ától vált keresőképtelenné.
Irányadó időszak: 2003. január 1.-2004. augusztus 13. (A biztosított 2004. július 26-tól augusztus 13-ig betegszabadságra jogosult.)
A biztosított 2000. január 1-jétől áll munkaviszonyban. 2004-ben először július 26-tól vált keresőképtelenné beteg gyermeke ápolása címén.
Irányadó időszak: 2003. január 1.-2004. július 25. (Gyermekápolási táppénz igénybevétele esetén a biztosított betegszabadságra nem jogosult.)
A biztosított 2000. január 1-jétől 2004. június 30-ig állt munkaviszonyban. Ezt követően 2004. július 1-jétől egy kft.-ben személyes közreműködése alapján biztosított. 2004. augusztus 23-án keresőképtelenné vált.
Irányadó időszak: 2003. január 1.-2004. augusztus 22. (A társas vállalkozó betegszabadságra nem jogosult.)
A biztosított 2003. szeptember 1-jén pályakezdőként létesített jogviszonyt. 2004. július 26-án keresőképtelenné vált.
Irányadó időszak: 2003. január 1.- (ezen belül 2003. szeptember 1-jétől) 2004. augusztus 13. (2004. július 26-ától 2004. augusztus 13-ig a biztosított a betegszabadságát vette igénybe.)
A 2000. január 1. óta munkaviszonyban álló személy 2003. július 1-jétől október 31-ig fizetés nélküli szabadságon volt családi ok miatt. 2004. június 1-jén – az év során először – keresőképtelenné vált közegészségügyi kitiltás miatt.
Irányadó időszak: 2003. január 1-jétől kezdődne, de mivel a fizetés nélküli szabadság miatt a folyamatos biztosítási idő megszakadt, s az csak november 1-jén kezdődött újra, így 2003. november 1-jétől 2004. május 31-ig tart (betegszabadságot nem kellett igénybe venni).
A 2000. január 1-jétől munkaviszonyban álló személy ellátásban – legutóbb gyermekgondozási segélyben – részesült 2004. május 31-ig a 2001. május 31-én született gyermeke otthoni gondozása kapcsán. 2004. június 1-jétől felvette a munkát, július 1-jétől gyermekápolási táppénzt igényelt.
Irányadó időszak: 2003. január 1.-2004. június 30.
Az irányadó időszakon belüli időtartam alatt lehet megállapítani azt a számítási időszakot, amely alatt elért rendszeres jövedelem, illetve kifizetett nem rendszeres jövedelem képezheti az ellátási alapot. Ezért is nagyon fontos a foglalkoztatói igazolás jövedelemrészének a bérrel el nem látott időtartamok pontos feltüntetése és nevesítése, illetve a nem rendszeres jövedelem részletezésére rendszeresített pótlap kiállítása.
Számítási időszakok az előbbi példáknál
Számítási időszak 2003. január 1-jétől 2003. december 31-ig, mivel a dolgozónak nincs hiányzása, tehát rendelkezik legalább 180 bérezett nappal.
Számítási időszak 2003. január 1-jétől 2003. december 31-ig, mivel a dolgozónak nincs hiányzása, tehát rendelkezik legalább 180 bérezett nappal.
Számítási időszak 2003. január 1-jétől 2003. december 31-ig, mivel a dolgozónak nincs hiányzása, tehát rendelkezik legalább 180 bérezett nappal, még akkor is, ha a figyelembe vehető jövedelmet egy másik foglalkoztatónál szerezte. (Az adatokat jövedelemigazolással kell igazolni.)
Tekintve, hogy 2003. szeptember 1-jétől 2003. december 31-ig nincs 180 bérezett napja az igénylőnek, így az ellátását a táppénzre való jogosultságától, 2004. augusztus 13-tól visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani, azaz a betegszabadsága idejére kifizetett távolléti díjat is figyelembe kell venni. A számítási időszak kezdete tehát: 2004. február 16.
Tekintve, hogy a folyamatos biztosítási ideje megszakadt, ezért a dolgozó 2003. január 1-jétől június 30-ig elért jövedelmét nem lehet figyelembe venni, tehát a táppénzre jogosultságot megelőző naptól – 2004. május 31-étől – kell visszafelé keresni 180 bérezett napot. A számítási időszak kezdete 2003. december 4.
A "számítási időszak" csak 2004. június 1-jétől június 30-ig tarthat, mivel előtte az igénylő gyermekgondozási segélyben részesült, s nem volt jövedelme. Tekintve, hogy nincs 180 naptári napi jövedelme, az ellátás alapját a minimálbér figyelembevételével lehet megállapítani.
Adatszolgáltatás terhességi-gyermekágyi segély igénylésekor
A szükséges adatszolgáltatáshoz ismernünk kell, hogy ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre.
Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző (örökbe fogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül 180 naptári napon át biztosított volt, és
– a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy
– a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.
A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges 180 naptári napi biztosítási/előzetes biztosítási időbe – a biztosítási, illetve a megállapodással szerzett időkön túl – be kell számítani a passzív jogon folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az időtartamát, valamint a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét.
A terhességi-gyermekágyi segély időtartama
Terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság időtartamát a Munka Törvénykönyve szabályozza a következők szerint: a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadságot lehetőleg úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
Példa a szülési szabadság kiszámítására
A biztosított nő szülésének várható ideje 2004. február 29. Szülési szabadság 2004. február 1-jétől illetheti meg.
A szülési szabadság megszűnése
A szülési szabadság megszűnik:
– ha a gyermek halva születik, a szülést követő hat hét elteltével,
– ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon (168 napon belül),
– ha a gyermeket állami gondozásba adják, az azt követő napon.
A szülési szabadság időtartama azonban – a szülést követően – hat hétnél, negyvenkét napnál kevesebb nem lehet. A szülési szabadság kiadására, illetve annak kivételére a munkavállaló és a munkáltató megállapodása az irányadó, tehát nem köteles a szülő nő a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól igénybe venni.
Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő egy év elteltéig – a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Szülési szabadság örökbefogadás esetén
Szülési szabadságra a csecsemőt örökbe fogadó nő is jogosult. Esetében a szülési szabadság a gondozásbavétel napjától jár, annyi időre, ahány nap a gyermek születésétől számított 168 napból még hátravan.
Példa a szülési szabadságra örökbefogadáskor
A biztosított nő 2004. március 1-jén egy 2004. február 2-án született csecsemőt vett gondozásba örökbefogadási szándékkal. Szülési szabadság 2004. március 1-jétől 2004. július 18-ig illeti meg. (A 2004. február 2-ától számított huszonnégy hétből hátralévő időtartamra.)
Arra a biztosítottra, akire a Munka Törvénykönyve hatálya nem terjed ki (pl. társas vállalkozó, megbízásos jogviszonyban áll stb.), a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell, tehát terhességi-gyermekágyi segély az általános szabályok figyelembevételével megilleti.
Mikor nem folyósítható az ellátás?
Nem jár ellátás
– a szülési szabadság azon időtartamára, amelyre az igénylő teljes keresetét megkapja (pl. felmondási idő),
– ha a szülő nő bármilyen jogviszonyában díjazás ellenében munkát végez, vagy személyesen folytat hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet (kivétel: a szerzői jogvédelem alatt álló alkotásért járó díjazás és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíj).
Annak a biztosítottnak, aki a keresetét csak részben kapja meg, az elmaradt keresete után jár a terhességi-gyermekágyi segély.
A terhességi-gyermekágyi segély összege
A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét,
– ha a szülő nő a szülést (terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságát) megelőző évben rendelkezik 180 naptári napi keresettel, akkor az előző évben elért jövedelme alapján,
– ha a szülést (terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságát) megelőző évben nem rendelkezik 180 naptári napi keresettel, akkor a jogosultságát megelőző 180 napi keresete alapján,
– amennyiben a szülő nő nem rendelkezik 180 naptári napi keresettel, a minimálbér kétszerese alapulvételének harmincadrészében kell megállapítani.
Amennyiben a tényleges, vagy a szerződés szerinti jövedelme ennél kevesebb, ez az összeg képezheti az ellátás alapját. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
Példa terhességi-gyermekágyi segélyre
A szülő nő 2003. június 20-án szerzett főiskolán diplomát, nappali tagozaton folytatott tanulmányaival. 2004. március 1-jétől létesített munkaviszonyt havi 140 000 forint jövedelemmel. Koraszülött gyermeket szült 2004. július 1-jén, ekkortól igényelt szülési szabadságot és terhességi-gyermekágyi segélyt.
A szülési szabadság idejére jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre, mert ténylegesen csak március 1-jétől szerzett biztosítási időt, de előzetes biztosítási időnek beszámítható a két éven belül folytatott iskolai tanulmányok ideje is.
Az irányadó időszak 2003. január 1-jétől kezdődne, de az igénylő csak 2004. március 1-jétől biztosított, így az irányadó időszak 2004. március 1-jétől 2004. június 30-áig tart.
Számítási időszak: Az igénylő nem szerezhetett 180 bérezett napot, így az ellátást a minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján lehet megállapítani, mivel a tényleges jövedelme ezt az átlagot eléri.
A gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz megállapításához szükséges foglalkoztatói igazolásokkal kapcsolatos tudnivalókról következő lapszámunkban olvashatnak.
A foglalkoztatói igazolások fajtáiA foglalkoztatói igazolások fajtái a következők: – foglalkoztatói igazolás táppénz megállapításához, – foglalkoztatói igazolás terhességi-gyermekágyi segély megállapításához, – foglalkoztatói igazolás gyermekgondozási díj megállapításához, – foglalkoztatói igazolás baleseti táppénz megállapításához |
