Gazdaságpolitikai irányok
A gazdaságpolitikának fontos szerepe van mindennapi életünkben. Ennek bizonyításául elég ha csak az utóbbi hetek hazai eseményeit szemléljük. A rendszerváltozással a korábban alkalmazott gazdaságpolitika is jelentősen átalakult: a modern piacgazdaságok tapasztalatait felhasználva új, gyakran különböző irányzatokból összegyúrt elméletek érvényesültek hazánkban.
Az eligazodást segíti e témában az a Veress József szerkesztésében megjelent tanulmánykötet, amelynek szerzői az elméleti összefüggések megvilágításán túlmenően a modern gazdaságpolitika különböző irányait is bemutatják.
A nyolc fejezetből álló kötetben először a gazdaságpolitikának a modern gazdaságokban betöltött szerepéről, a globalizáció hatásairól, majd a politika és a növekedés összefüggéseiről olvashatunk. A monetáris politika keretében a jegybank feladatai, céljai, a monetáris rendszerek közti választás szempontjai kerülnek terítékre. A tulajdon szerepéről éppúgy olvashatunk, mint a versenypolitika kialakításáról, szabályozásáról.
Képet kapunk a tanulmányok segítségével a 90-es évek magyar gazdaságpolitikájáról, az átmenet alapkérdéseiről, a stabilizációs törekvésekről is. Az Európai Unió intézményrendszerét, verseny-, regionális és agrárpolitikáját, költségvetési és monetáris rendszerét is megismerjük, s ennek fényében olvashatunk hazánk és az EU kapcsolatairól is. Végül a Glosszárium a gazdaságpolitikához kapcsolódó fogalmak betűrendes magyarázatát tartalmazza a sokoldalú tájékozódást segítő könyvben.
ejezetek a gazdaságpolitikából
Szerkesztette: Veress József
Aula Kiadó kft., Budapest, 2004. 280 oldal. Ára: 3800 Ft
A pénzmosás visszaszorítása
A pénzmosás napjaink egyik rákfenéje, a szervezett bűnözés gyakori megjelenési formája. Arra irányul, hogy a bűncselekményből származó nyereséget a bankrendszeren és az üzleti szférán keresztül legális jövedelemmé tegyék, azaz az így szerzett pénzt "összemossák" a legális úton elért bevétellel. A pénzmosás mögött tehát mindig bűncselekmény húzódik meg! A pénzmosás közgazdasági összefüggéseit, fázisait, technikáit, becsült méretét is megismerhetjük dr. Gál István László könyvéből, amely bemutatja a pénzmosással foglalkozó nemzetközi egyezményeket és szervezeteket is.
A szerző részletesen foglalkozik a pénzmosás büntetőjogi szabályozásával, bemutatja a pénzmosás elleni küzdelem egyre bővülő eszköztárát. Ismerteti a hazai pénzmosás elleni szabályozás törvényeinek hatályos rendelkezéseit, a büntetés fokozatait. Minthogy a Btk. külön foglalkozik magával a pénzmosással és az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásával, a szerző kitér a bűncselekmény jogi minősítésére, a szándékos és a gondatlan változat meghatározására, és mindezt a bírói gyakorlatból vett esetekkel szemlélteti.
A könyvben szó van arról is, hogy milyen, büntetőjogon kívüli eszközökkel juthatnak a pénzmosók nyomára: ezek közé tartozik többek között az ügyfél azonosítása, megismerése, a tényleges tulajdonos személyének a tisztázása, a szokatlan, gyanús magatartás okainak vizsgálata.
A könyv a jogászokon, a pénzintézetek dolgozóin kívül a gazdálkodók számára is tanulságos lehet.
r. Gál István László: A pénzmosás
KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2004. 200 oldal. Ára 4200 Ft + áfa
Tudásgazdaság
Az információtechnológiai forradalom időszakát éljük, s ez sokakat elgondolkodtat: mi haszna lehet ebből egy olyan kis országnak, mint Magyarország? Maga a fogalom alig néhány éves, míg az alapjául szolgáló technológia – igaz, az alapok jóval idősebbek – sem több 10-15 évesnél. A tudóstársadalom most jutott el annak elemzéséig, hogy milyen hatással vannak/lesznek a korszerű technológiai alkalmazások a fejlődésre. Az új gazdaság alapját jelentő információtechnológia tulajdonképpen a számítógépes rendszerek, a szoftverfejlesztés, az irányítási és ellenőrzési rendszerek, integrált áramkörök és a telekommunikáció ágazataiban létrehozott technológiai, szervezeti innovációk egymással összefüggő láncolatára utal. Mindezek lehetővé tették, hogy minimális költséggel nagy mennyiségű információt gyűjtsenek össze vagy állítsanak elő, dolgozzanak fel és adjanak tovább.
Számos kutató osztja azt a nézetet, hogy e vívmányok széles körű és gyors elterjedése a hagyományos gazdasági környezetben lemaradó ország gyorsabb fejlődését eredményezte, s ezáltal a felzárkózására is nagyobb esély mutatkozik. Szalavetz Andrea, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa közelmúltban megjelent könyvében ezt a kérdéskört tudományos alapossággal vizsgálja. A hazai vállalkozások számára megszívlelendő ajánlása – többek között –, hogy az effajta beruházások kizárólag kapcsolódó, kiegészítő beruházásokkal térülnek meg és válnak termelővé. Az új technológia abszorpciójához nélkülözhetetlen a humántőke és a menedzsmentrendszerek fejlesztése.
zalavetz Andrea: Az információtechnológiai forradalom és a felzárkózó gazdaságok
Kossuth Kiadó, Budapest, 2004. 198 oldal. Ára: 2800 Ft
