A holland elnökség időszaka alatt, október végén kerül sor az Unió új alkotmányának aláírására Rómában. Az Európai Unió alapvető intézményeinek összetétele megváltozik, illetőleg kibővül; az újraválasztott Európai Parlament és novembertől az új Európai Bizottság – vagyis az EU "kormánya" – megkezdi munkáját. Új szervek is létrejönnek: az Unió külügyminiszteri részlege, és felállítják az európai diplomáciai szolgálatot.
Folytatódik a bővítési folyamat (tárgyalások Romániával, Horvátországgal, Bulgáriával, Törökországgal), fejlesztik a bel- és igazságügyi együttműködést (3. pillér), s lépéseket tesznek a 2007-től kezdődő pénzügyi ciklus előkészítésére (Agenda 2007).
Foglalkoztatáspolitika
A gazdaság- és ezen belül a foglalkoztatáspolitika terén a holland elnökség a lisszaboni folyamatra épít. A lisszaboni folyamat lényege Európát 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságává tenni. A következő időszak során ezekre a feladatokra koncentrálnak: a gazdasági növekedés felgyorsítása; a térségi együttműködés növelése, munkahelyteremtés; az európai szociális modell modernizációja; a tudásalapú gazdaság és az oktatás erősítése.
Társadalmi kohézió
A holland elnökség foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai és munkaügyi prioritásai között kiemelt helyen szerepel a társadalmi kohézió. Meg kell akadályozni, hogy a társadalomban egyes rétegek egymástól el-, illetve leszakadjanak. Ennek feltétele, hogy minél többen vegyenek részt a munkaerőpiacon. Ebben a szociális juttatásokra vonatkozó szabályozással egyfelől érdekeltté kell tenni az embereket, másfelől el kell érni, hogy alkalmazkodjanak az állandóan változó munkaerő-piaci feltételekhez, elsősorban naprakész tudásuk révén.
Szociálpolitikai menetrend
A Bizottság készülő Szociálpolitikai menetrendjének kidolgozása – mely a 2006 utáni évekre vonatkozik – a holland elnökség ideje alatt is folytatódik. Ebben a következő feladatok szerepelnek:
Munkahelyteremtés
A tagállamoknak a munkahelyteremtést "a maximumig kell fokozniuk", megfelelő egyensúlyt teremtve a rugalmasság és a biztonság között ("flexicurity"). A holland elnökség leszögezi, hogy átalakul a biztonság fogalma. A munkavállalók ma már nem feltétlenül akkor járnak a legjobban, ha egy egész életre szóló, garantált állással rendelkeznek. Azok, akik aktívak, és javítani tudják esélyeiket a munkaerőpiacon, hosszabb távon nagyobb biztonságot élveznek a foglalkoztatásban.
Idősebbek foglalkoztatása
Ehhez logikusan kapcsolódik a holland elnökség másik prioritása, az idősebbek foglalkoztatása, valamint a régiók közötti mobilitás. Olyan atipikus munkaformákat kell bevezetni, amelyek által lehetővé válik, hogy a foglalkoztatás kövesse az egyes munkavállalók speciális igényeit és szükségleteit az élet különböző szakaszaiban, mivel csak így érhető el, hogy minél szélesebb rétegek munkához jussanak.
Tudásalapú gazdaság
A foglalkoztatásban kulcsfontosságú az alkalmazkodóképesség, ebből következik a tudásalapú gazdaság és a humán tőkébe való befektetések intenzitásának növelése. Ezt a holland elnökség a nem kormányzati szervezetek részvételével képzeli el.
A szociális rendszerek modernizálása
A szociális rendszereket – ideértve elsősorban a nyugdíjrendszert – modernizálni kell, ebbe a magánfinanszírozási lehetőségeket az eddiginél erőteljesebben be kell vonni. Arra nézve is folynak kísérletek, hogyan ötvözhető a biztosítási elv a generációkon belüli, illetve azok közötti szolidaritás elvével. Mindennek az az alapja, hogy az Unióban a népesség öregszik, a nyugdíjrendszerek működőképességét ennek ellenére fenn kell tartani.
Másfelől, a szociális rendszerek közé tartoznak a munkaerő-piaci szervezetek is, amelyeknek hatékonyabbá kell válniuk: a társadalmi kohézió erősödése, illetve – ezen belül – a munkaerőpiacon való részvétel biztosítása ugyanis csak ettől várható. A társadalmi beilleszkedést külön akciótervek is elősegítik.
"Better regulation"
A munkavédelem s munkabiztonság területén azt az elvet fogalmazták meg, hogy nem újabb szabályokra van szükség, hanem jobb minőségű szabályozásra. Az előzőekből is következik, hogy a jogalkotás terén a lisszaboni folyamat az úgynevezett "better regulation" jelszavában foglalható össze: ez olyan jogalkotást jelent, amelynek révén a vállalkozások adminisztratív terhei legalább 25 százalékkal csökkenhetnek – a következő 4 év alatt. [Az egyes kormány- és minisztertanácsi határozatok hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2004. évi deregulációs programról szóló 1067/2004. (VII. 8.) Korm. határozatban a magyar kormányzat is hasonló célt tűzött maga elé. Jelenleg a lakosságra, valamint a különböző szervezetekre háruló adminisztratív terhek csökkentésére történő felkészülés első lépéseként a hatályos jogszabályokból fakadó adminisztratív kötelezettségek felmérése folyik.]
Néhány konkrét terv: előkészületben van a Bizottságnál a munkaidő-irányelv módosítása, ennek megtárgyalása prioritást élvez a Parlament és a Tanács előtt. Készül továbbá az optikai sugárzás káros hatásai elleni védelemről, illetőleg a nők és férfiak foglalkoztatás területén érvényesítendő egyenlő bánásmódjáról szóló irányelvtervezet. A munkahelyi szexuális zaklatással kapcsolatosan felméréseket kívánnak lefolytatni a tagállamokban, amelyek alapját képezhetik egy későbbi szabályozásnak.
A szabályozás mellett a holland elnökség munkamódszerében alapvető az úgynevezett "legjobb gyakorlatok" feltérképezése és közzététele annak érdekében, hogy a tagállamok egymástól megoldásokat vehessenek át.
2004 novemberére készül el a Wim Kok vezette munkacsoport által összeállított jelentés, amely a lisszaboni folyamat első felének eredményeit és hiányosságait összegzi és elemzi.
