Megalakult a GSZT
Augusztus végén megalakult a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amely széles körű társadalmi részvétellel vitatja meg a hosszabb távú nemzeti, stratégiai kérdéseket. Az alakuló ülésen többen sürgették, hogy mielőbb törvényi felhatalmazás, illetve a 2005-ös költségvetésben szereplő finanszírozási összeg garantálja a fórum függetlenségét, szakmailag színvonalas tevékenységét. Az intézményben a társadalom különféle szektorai mondhatják el véleményüket az egész nemzet előtt álló, a hosszabb távú fejlődést meghatározó kérdésekről. A GSZT résztvevői köre az országos szakszervezetekből, az országos munkaadói érdekképviseletekből, a kamarákból, a befektetői szféra, a civil szervezetek és a tudomány képviselőiből áll. A célok szerint a GSZT a mindenkori kormánytól független, pártpolitizálástól mentes fórum kíván lenni.
Munkanélküliség – számokban
Az idén május-júliusban a munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 5,7 százalékkal – tudatta augusztusban a Központi Statisztikai Hivatal. E periódust tekintve a foglalkoztatottak száma 3,894 millió volt, megegyezett az április-júniusi adattal, de enyhén csökkent a 2003 azonos időszakában regisztrált 3,927 millió főhöz képest. Május-júliusban átlagosan 244 ezer fő volt állás nélkül a nemzetközi szabványoknak megfelelő definíció szerint. A 244 ezer munkanélküli 45,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A tartósan munkanélküliek aránya 3,5 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt. A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség munkaerő-piaci jelenléte 53,6 százalékos volt. A 15-64 éves népesség aktivitása 60,2 százalék, a munkaképes korúaké 63,7 százalék volt.
Népszerű az AM-könyv
A munkáltatók egyre nagyobb arányban foglalkoztatják legálisan az alkalmi munkásokat: az év első 5 hónapjában már 62 499 alkalmi munkavállalói (AM) könyvet váltottak ki országszerte, miközben tavaly, az egész évben ez a szám 80 724 volt. A közterhek befizetésére májusig csaknem 232 millió forint értékben vásároltak bélyegeket, 2003-ban ez a szám – az egész évre vonatkozóan – 490 millió forint volt. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás egyik fő célja, hogy – a rövidebb időtartamú, alkalomszerű munkát is munkaviszonyként elismerve – jogosultságot teremtsen a társadalombiztosításra, valamint a munkanélküliek járadékára.
Gazdasági szervezetek
Az idén, a második negyedévben több mint 17 ezerrel, 930 ezerre nőtt a működő gazdasági szervezetek száma – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A félév végén mintegy 400 ezer társas és több mint 440 ezer egyéni vállalkozás működött az országban. A társas vállalkozások 47, az egyéniek pedig 53 százalékot képviseltek a működő vállalkozásokon belül. A második negyedév végén a vállalkozások 39 százaléka a közép-magyarországi régióban, 11,7 százaléka az észak-alföldi, 11,4 százaléka a dél-alföldi régióban működött. A társas vállalkozásokat tekintve 50,5 százalékuk a közép-magyarországi régióban tevékenykedik, míg a többi térség részesedése 7,2-9,6 százalék. Az egyéni vállalkozások területi eloszlása kiegyenlítettebb: Közép-Magyarország 28,8 százalékos részesedését a többi 10,1-13,7 százalékkal követi.
Korszerűsödik a foglalkoztatási szolgálat
Néhány éven belül korszerűen felszerelt, egységes elvek alapján berendezett, ügyfélbarát munkaügyi kirendeltségek fogadják az állástalanokat az egész országban. A több mint 170 kirendeltség közül PHARE-támogatással 20 már az idén átalakul. A 4,9 millió euró (1,25 milliárd forint) költségvetésű programhoz 1,9 millió euróval járul hozzá a közösség, és 3 millió eurónyi forinttal a magyar Munkaerő-piaci Alap. A ráfordításból bútorokat, számítógépes eszközöket és programokat vásárolnak, illetve a külföldi technológiai eljárás és módszertani fejlesztések díját fizetik ki. Az új hazai modell kialakításánál elsősorban svéd és dán módszereket vesznek alapul. A múlt évben a munkáltatók – részben a munkaerő-piaci szervezet aktív álláskereső tevékenysége révén – mintegy 452 ezer álláslehetőséget jelentettek be a munkaügyi kirendeltségekhez. A kiközvetített munkanélküliek száma 2003-ban elérte az 1 milliót. A munkanélküliek alkalmazásával együtt járó közvetítések száma 200 827 volt.
Munkahelyteremtő támogatás
Az idei munkahelyteremtő beruházások központi támogatása révén ez idáig több mint 600 új álláshelyet hoztak létre országszerte – tudatta augusztusban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM). A tárca legfrissebb adatai szerint a támogatásban részesült pályázókkal a munkaügyi központok a szerződéseket már megkötötték. A vállalkozások túlnyomó többsége beruházását megkezdte, sőt akadnak, amelyek a pályázatban megjelölt programot már be is fejezték. Az idén meghirdetett munkahelyteremtő beruházásokat segítő központi programban kiemelt hangsúlyt fordítottak a hátrányos helyzetű térségekben megvalósítandó beruházások támogatásának ösztönzésére és minél több új álláshely kialakítására. A rendelkezésre álló 2 milliárd forintos keretösszegből 104 pályázó jutott támogatáshoz. A pályázók nagyobb része hátrányos helyzetű térségekben, munkanélküliek alkalmazásával valósítja meg beruházását.
Uniós foglalkoztatási program
Nyírlugoson, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településén augusztusban kezdetét vette az Európai Unió által meghirdetett, "Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen" elnevezésű foglalkoztatási program. A projekt keretében ötven tartósan munkanélküli piaci reintegrációja kezdődött meg. A 336 400 eurós költségből – pályázat alapján – Brüsszel 88,84 százalékot, 298 857 eurót fizet, a további 37 543 eurót a programban részt vevő szervezetek, a nyírlugosi önkormányzat, a helyhatóság közhasznú társasága, valamint a térségi munkaügyi központ téríti meg. A programban részt vevő 50 állástalan – akik közül harmincöten roma származásúak – mezőgazdasági munkás, erdőművelő és parkgondozó szakképzést kap 8 és fél hónapos elméleti, illetve foglalkoztatással egybekötött gyakorlati oktatás keretében.
Vállalati honlapok
Mintegy 38 ezer vállalat – a legalább egy főt foglalkoztató hazai cégek 30 százaléka – jelenik meg a világhálón saját honlappal – áll a BellResearch vállalati internetes alkalmazásokról szóló jelentésében. A weblapok elterjedtsége a vállalatok méretével párhuzamosan nő: míg az arányukat tekintve domináns mikrovállalkozásoknak csupán 23 százaléka, illetve a kisvállalatoknak alig több mint fele (52 százalék) található meg az interneten, addig a középvállalatok 60, s a nagyvállalatok 68 százaléka üzemeltet céges honlapot. Ezek nagyjából fele a budapesti székhelyű vállalatokhoz tartozik. A BellResearch elemzői megállapították: a magyar vállalati weboldalakon a cég- és termékismertetők tekinthetőek általánosnak, partner- és referencialistát például már csak minden második honlapon, terméktámogatást vagy dokumentációt pedig az oldalak negyedrészén találni. Aktuális tartalmakat, a céggel kapcsolatos friss híreket a vállalatok alig több mint harmada tesz fel honlapjára (jellemzően inkább a 250 fő feletti szervezetek), az újdonságokról tájékoztató elektronikus hírlevelek ügyfélkapcsolatot ápoló lehetőségeit pedig csak a cégek 10 százaléka aknázza ki. A webhelyek fele kizárólag magyarul érhető el.
Képzőhelyek ellenőrzése
A fővárosban a vizsgálat alá vont gazdálkodó szervezetek 98 százaléka megfelelt a jogszabályban meghatározott gyakorlati képzési feltételeknek – állapítja meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) összefoglalója a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésének tapasztalatairól. A 2003/2004. évi tanévben 402 gazdálkodó szervezethez tartozó 639 gyakorlati képzőhelyet ellenőriztek a fővárosban, ahol 906 oktató 5420 tanuló képzésével foglalkozott. Közülük 1824 tanulóval a szervezetek tanulószerződéses jogviszonyban álltak. Tanulószerződés-kötési szándékkal a gazdálkodó szervezetek 64 százaléka rendelkezett, közülük azonban 8 tanulóhiány miatt nem tudott ilyen jogviszonyt létesíteni. A gazdálkodó szervezetek 29 százaléka, azaz 117 cég mereven elzárkózott a tanulószerződés megkötésétől, viszont a vállalkozások 59 százaléka részletes információt kért a tanulószerződésről, illetve megkötésének folyamatáról, feltételeiről. A kamara szerint várhatóan a legtöbb új tanulószerződést a 2004/2005-ös tanévben a kozmetikus, a szakács, a fodrász, a ruházati kereskedő, a karosszérialakatos, a fogtechnikus, illetve az autószerelő szakmákban kötik. A tanulói juttatások vizsgálatakor megállapították, hogy a tanulószerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezetek szinte teljes egészében biztosítják az abban meghatározott havi tanulói juttatást.
Nemzeti Minőségi Díj
A minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek elismerésére meghirdették a 2004. évi Nemzeti Minőségi Díj pályázatot – közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A pályázatokat a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság bírálja el, a javaslatot a gazdasági és közlekedési miniszter terjeszti döntésre a miniszterelnök elé. Az idei kiírás szerint négy – a kis-, a közepes és a nagyméretű termelő, illetve a szolgáltató – kategóriában ítélhető oda a díj. Az elismeréseket decemberben adják át a nyerteseknek.
Álláskeresési juttatás
Havonta átlagosan csaknem 14 ezer munkanélküli veszi igénybe az egy éve bevezetett támogatási formát, az álláskeresést ösztönző juttatást, amely számottevően megkönnyíti az elhelyezkedést. A támogatásra az a munkanélküli jogosult, akinek legalább fél évre állapították meg a munkanélküli-járadékát, s ennek folyósítási idejét kimerítette. Feltétel az is, hogy az érintett elhelyezkedése érdekében vállalja a munkaügyi kirendeltséggel az érdemi együttműködést, s maga is aktívan részt vegyen az álláskeresésben. A juttatás folyósításának időtartama fél év, a 45. életévüket betöltöttek esetében háromnegyed év, jelenlegi összege 19 720 forint, az öregségi nyugdíjminimum 85 százaléka. A Munkaerő-piaci Alap az első fél évben 2,3 milliárd forintot fordított a juttatás finanszírozására. A legtöbben Budapesten és Bács-Kiskun megyében vették igénybe a szolgáltatást, havonta ezerkétszázan, illetve ezren. A legkevesebben Komárom-Esztergom és Baranya megyében igényelték a támogatást, ötszázan, illetve hétszázan.
Hátrányos helyzetűek segítése
Nyolcszáz hátrányos helyzetű állástalan képzését és munkába állását segíti Nógrád megyében egy, szeptemberben kezdődő, 941,4 millió forintos program, amelyet az Európai Szociális Alapból finanszíroznak. A projekt célja, hogy az abban részt vevők az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el, illetve olyan piacképes szakképesítést szerezzenek, amellyel munkát tudnak vállalni. A 2004 szeptemberétől 2006. december 31-éig tartó programba elsősorban a szakképzetleneket vagy az elavult szakképesítéssel rendelkezőket, a romákat, a fogyatékkal élőket, illetve a gyermeküket egyedül nevelő munkanélkülieket vonják be. Az első lépcső a képességek és az igények felmérése, valamint a tanulásra, a munkára való felkészítés személyre szabott szolgáltatásokkal. A képzést a bértámogatási konstrukció követi: a résztvevők elhelyezkedéséhez 80-100 százalékos keresettámogatást ad a munkaügyi központ 8-12 hónap közötti időtartamra. Emellett a programba bevont állástalanok útiköltség-térítést kapnak, amelynek mértéke a képzés idejére 90, a munkába állás után pedig 100 százalékos.
Európai állásbörze
Jövőre az összes betöltetlen európai álláshelyet nyilvánosságra kell hozni a közösség számítógépes, az interneten is elérhető EURES hálózatán, ami csaknem félmilliós álláskínálatot jelent majd – tudatta augusztusban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Az Európai Unió állásközvetítő rendszere, az EURES augusztus elején mintegy 22 ezer üres álláshelyet tartalmazott. Az érdeklődők már magyarul is olvashatják az uniós ajánlatokat. A legtöbb állást Anglia kínálja, ahol csaknem 16 ezer munkahely vár betöltésre. Írországban és Ausztriában ezer körüli munkavállalót várnak. A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint a legnagyobb kereslet a szakácsok, a pincérek, a programozók, az orvosok, az eladók, a konyhai kisegítők, illetve a recepciósok iránt mutatkozik. Az EURES a munkáltatóknak is kínál böngésznivalót: a munkavállalók önéletrajzi adatbázisában augusztus elején csaknem 79 ezer álláskereső szerepelt, közöttük kétezer volt a magyar. Az EURES nyitóoldala valamennyi tagállam hivatalos nyelvén olvasható, ám a részletes adatbázisok tartalma többnyire már csak angolul, németül és franciául érhető el. Ezek azok az információk, amelyek az élet- és munkakörülményekre, az egyes országok munkaerő-piaci helyzetére vagy éppen az üres álláshelyekre vonatkoznak.
Megőrzött álláshelyek
A vállalkozások eddig 692 millió forintot fordítottak munkahelymegőrzésre a munkaügyi központokon keresztül megpályázható egymilliárd forintos keretből, s ezzel 3875 álláshelyet sikerült megtartani. Központi segítséget azok a munkáltatók kaphatnak, amelyek átmeneti likviditási gondokkal küszködnek. Ez idáig Nógrád, Zala, Hajdú-Bihar, Borsod, Békés és Heves megyének jutott támogatás. Az ágazatokat tekintve a legnagyobb segítséget a mezőgazdasági és az élelmiszer-feldolgozó üzemek kapták. E területen 19 cég jutott csaknem 227 millió forinthoz, ezzel 1300 ember munkalehetőségét sikerült megteremteni. Az üveggyártó cégek összesen csaknem 180 millió forintra pályáztak sikerrel, mely forrással 772 munkahelyet sikerült megmenteni országszerte. A textilipari ágazat 120 millió forinthoz jutott, 707 álláshelyet fenntartva hoszszú távon. A fém- és gépgyártásban érdekelt cégek 73 milliós segítségben részesültek; a pénz 400 munkahely megőrzését szolgálja.
Szerényen nőtt a reálkereset
Az idei év első hat hónapjában a reálkereset 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tudatta augusztusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A versenyszférában tevékenykedők átlagosan bruttó 134 100 forintot kerestek, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 93 600, a szellemiek 214 400 forintot. A legjobban fizető gazdasági ág – 316 300 forintos bruttó átlagkeresettel – a pénzügyi tevékenység volt. A legkevesebbet, átlagosan 76 228 forintot a textil-, a bőr- és cipőgyártásban foglalkoztatottak, valamint a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók – 90574 forint – kerestek.
APEH-ellenőrzések
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) ellenőrei az első fél évben országszerte 695 esetben büntettek az üzlet bezárásával. E szankciót az esetek felénél a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve 147 esetben igazolatlan eredetű áru forgalmazása és 193 ügyben a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt rendelték el a revizorok. A tevékenység felfüggesztését a fél év során összesen 141 esetben rendelte el a hatóság. Az okok között 128 alkalommal a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása áll, 13-szor pedig igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt rendelte el a tevékenység felfüggesztését az adóhatóság. Az első fél év során a kiszabott mulasztási bírságok összege megközelítette a 400 millió forintot, ami átlagosan 47 ezer forint kiszabását jelenti esetenként.
