A szükségesnél kevesebb egyezség születik
Egyensúlyi állapot jött létre a szociális partnerek között
Az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik alapfunkciója és fontos mércéje, hogy hozzájárul-e a munkabékéhez vagy sem. Az újjáalakult párbeszédfórum az elmúlt két évben komoly szerepet töltött be abban, hogy egyensúlyi állapot teremtődött a munkáltatók és a munkavállalók között, és kevés a munkaügyi konfliktus – állapította meg Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára.
– Amikor a párbeszéd megújításáról 2002. július 26-án aláírtuk az új megállapodást, többelemű érdekegyeztetési fórumrendszerben állapodtunk meg. Ennek része a most megalakult Gazdasági és Szociális Tanács és az ugyancsak most létrejött ágazati párbeszédbizottságok rendszere – mondta az államtitkár. A kabinet nemcsak a munkaügyi kérdésekről óhajt szót váltani a szociális partnerekkel, hanem a munka világával öszszefüggő valamennyi ügyről, a költségvetésről, az adókról, illetve a társadalombiztosítási és a szociális témákról is.
Az OÉT szakmai munkájával kapcsolatban az államtitkár kifejtette: a kormányzati oldal több mint másfél éve átadta a partnereknek az első alapszabály-tervezetet, de máig nem sikerült egyezségre jutniuk, főleg azért, mert az oldalakon belüli döntéshozatali mechanizmusok valójában tizenöt év alatt sem alakultak ki. Az OÉT nagy problémája ugyanis, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldalon ma is azok a szervezetek foglalnak helyet, amelyek a kilencvenes évek elején bekerültek. Nincs közösen elfogadott kritériumrendszer, amely alapján megállapítható, hogy kik ülhetnek a tárgyalóasztalnál, s ki kit képvisel.
Kérdésünkre, hogy a munkavállalói oldalon mi akadályozza az egyezséget, az államtitkár azt mondta: nehezen megoldható helyzet alakult ki a szakszervezetek között, mert megszűnt az arányos belső szervezeti rend, "konszenzusosan kellene dönteni arról, hogy a jövőben nem lesz konszenzus". A szakszervezetek nagy része az új helyzethez szeretne igazodni, valóságos súlyának megfelelő döntéshozatali rendet kíván az oldalon belül, s a kormánytól várja, hogy megoldja a gordiuszi csomót. Ellentmondás ugyanakkor, hogy a kormány azt vállalta, ilyen kérdésekben megállapodásra törekszik a partnerekkel, nem dönt egyedül. "A párbeszéd fórumait a párbeszéd keretében alakítjuk; ezt ígértük, és ezt be is tartjuk" – mondta az államtitkár, aki szerint miközben "demokratikus csapdában" vergődnek, az OÉT a működésképtelenség felé csúszik. Az utóbbi hetek-hónapok jelei riasztóak e tekintetben, hiszen az OÉT továbbfejlesztésével összefüggő napirendeket valamilyen indokra hivatkozva rendre visszautasítják a partnerek.
Az OÉT szakbizottságai az államtitkár szerint érdemi munkát végeznek, azonban szerencsésebb lenne, ha a plenáris üléseken csak azokkal az ügyekkel foglalkoznának, amelyekben a bizottsági szakértők nem tudtak dűlőre jutni. Előfordul, hogy a szakbizottságokat a "hőmérőzés" fórumának tekintik, amely felméri, hogy a különböző javaslatokra hogyan reagálnak a felek, s mire lehet számítani a plenáris vitán.
Arra a felvetésre, hogy az ágazati párbeszédbizottságok megalakulásával netán fölöslegessé válna az érdekegyeztetés országos fóruma, Csizmár kifejtette: aggodalomra nincs ok, az ágazati bizottságok nem tripartit fórumok, a kormány nem vesz részt a munkájukban. A megalakult testületeknek ugyanakkor jelentős szerepük lesz abban, hogy javuljon az ágazati kollektív szerződések általi lefedettség, ami Magyarországon rendkívül gyenge.
Jó kezdés után "leült" az OÉT
A munkaadói szövetségek az érdekegyeztetés presztízsének viszszaállítását várták az új kormánytól. S bár az "indulás" a várakozásoknak megfelelően alakult, mára kissé lanyhult a kezdeti lendület, s közel nem olyan eredményes az OÉT, mint amilyen lehetne – állapította meg Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Szerinte lényegesen több megállapodásra lenne esély, ám az OÉT elé kerülő előterjesztéseket a szakbizottságok nem készítik elő megfelelően.
– A Medgyessy-kormánnyal szemben nagyon karakterisztikus elvárásaink voltak, már csak azért is, mert programjában is vállalta az érdekegyeztetés megerősítését – fogalmazott az alelnök. Az indulás jó volt, hiszen az OÉT visszakapta az érdekegyeztetés régi jogosítványait, a kormány a minimálbéren kívül a költségvetésről, az adóról, a tb-járulékokról is megkérdezi a szociális partnereket. Rolek ugyanakkor kifogásolja, hogy míg a foglalkoztatási tárca teljes lendülettel híve az érdekegyeztetésnek, más minisztériumok – például a pénzügyi és a gazdasági, amelyeknek jelentős szerepük lenne a foglalkoztatási ügyeket alapvetően meghatározó kérdések eldöntésében – nem kapcsolódnak be érdemben a munkába.
Az MGYOSZ alelnöke problémának tartja azt is, hogy miközben voltak olyan időszakok, amikor sűrűn találkoztak a partnerek az OÉT-ben, előfordult, hogy gyakorlatilag hónapokra megszűnt az egyeztetés. Rolek a kormányt hibáztatja ezért, szerinte nem jutottak olyan fázisba az előterjesztések, hogy vitára alkalmasak legyenek. A szociális partnerek ugyanakkor nemigen nyújtottak be vitaanyagot az érdekegyeztető fórum elé. Ennek oka, hogy a három oldal sem az apparátust, sem a felkészültséget, sem az anyagi forrásokat tekintve nem összehasonlítható.
Az MGYOSZ arra törekszik, hogy stratégiai szövetséget alakítson ki a többi munkaadói szervezettel, mert együtt hatékonyabban tudnak bizonyos ügyekben fellépni. Annak vizsgálatát azonban Rolek is indokoltnak tartja, hogy kik foglalnak helyet a különböző oldalakon.
Az alelnök kifogásolja, hogy kevesebb egyezség születik az OÉT-ben, mint az elvárható lenne. A plenáris ülésen legtöbbször azért nem tudnak megállapodni a partnerek, mert a szakbizottságok nem képesek az érdemi vita alapjául szolgáló előterjesztéseket benyújtani. A plenáris ülésen derül ki, hogy az álláspontok nagyon távol állnak attól, hogy reálisan meg lehessen állapodni. Az MGYOSZ alelnöke szkeptikus a Gazdasági és Szociális Tanácsot illetően: szerinte 44 szervezet nem dolgozhat operatív testületként.
Túl sokat vállalt magára az országos fórum
A Medgyessy-kormány megalakulása fordulatot hozott az érdekegyeztetésben, az intézményrendszer visszakapta az előző ciklusban elvett jogosítványait – öszszegezte az elmúlt két év tapasztalatait Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az érdekvédő fontosnak tartja, hogy a minimálbérről ismét az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén állapodnak meg a kormány és a szociális partnerek képviselői.
Az indulás jó volt, lendülete azonban idővel – 2003 nyarán – megtört, elsősorban amiatt, hogy a kormányzat a 2004-es költségvetés előkészítéséből kihagyta a szociális partnereket. A miniszterelnök azt ígérte, ez a helyzet nem ismétlődik meg. Az érdekvédő ezért is számít arra, hogy a jövő évi büdzsé kialakításakor figyelembe veszik a szakszervezetek elvárását – egyebek mellett azt, hogy az átlagos és az átlag alatti keresetek után kevesebb legyen az adó, s az átlagos jövedelmek ne a legmagasabb adókulcs szerint adózzanak.
Mindazonáltal az MSZOSZ elnöke úgy látja: az OÉT túl sokat vállal magára, szerinte ezzel is magyarázható, hogy az ülésekre nem megfelelően előkészített előterjesztések kerülnek.
A mai napig nem született meg az OÉT alapszabálya, ugyanis a részvétel – vagyis a reprezentativitás – szabályairól, valamint a döntési mechanizmus kialakításáról továbbra is vita van a munkavállalói oldalon. Az MSZOSZ azt szeretné, hogy – objektív kritériumok alapján – a nagyobb támogatottságot élvező szervezetek szerepeljenek nagyobb súllyal a döntésekben. Az ágazati párbeszédbizottságoktól az érdekvédő azt várja, hogy végre megállapodás szülessék az ágazati bértarifa-rendszerről, aggályos azonban, hogy ezt egyelőre elutasítják a munkáltatók.
Az EU-csatlakozás az érdekegyeztetést sem hagyta érintetlenül. Az MSZOSZ kezdeményezésére – az uniós gyakorlattal összhangban – bővült a szakmai munkát végző testületek száma: megalakult az esélyegyenlőségi bizottság az OÉT keretében. Az MSZOSZ tagszervezetei közül huszonötnek a képviselői saját nemzetközi szakmai, ágazati partnerszervezetükben is dolgoznak, s rendszeresen tárgyalnak a munkaadók európai szövetségének vezetőivel. A Ruházati-ipari Szakszervezet képviselői például részt vettek azon a tárgyaláson, ahol európai szintű megállapodás született a túlóra szabályozásáról.
