E-learning a felnőttképzésben

Az e-learningnek számos előnye van a hagyományos képzési formákkal szemben. Nincs szükség terembérletre, nem kell egy időben, egy helyen tartózkodnia diáknak és tanárnak, sőt: utóbbira nem is igen van szükség. Pontosabban az oktató fizikai jelenléte korlátozottá válik, hiszen az e-learning lényege, hogy a tanuló elektronikus úton kapott anyagokból készül fel a saját időbeosztása szerint és az önmaga által megszabott tempóban. Ezzel együtt a hallgatóra nagyobb felelősség hárul, hiszen saját magát kell ösztönöznie, hogy sikeresen elsajátítsa a tananyagot.

Irányítás nélkül

Az elektronikus képzés, illetve a távoktatás feltételezi, hogy ki-ki minden irányítás nélkül, önállóan képes elsajátítani az ismereteket – magyarázza Szilágyi Antal, a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetségének elnöke. Éppen ezért az e-learning azok számára nyújt lehetőséget, akik már megtanulták, hogy miként kell tanulni. Továbbá azok számára szolgálhat valós képzési formaként, akik középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek, s szeretnék bővíteni tudásukat. Utóbbiak esetében fontos, hogy – ha az e-learning módszere nehézséget okoz számukra – gyakori konzultációkra, illetve számonkérésre kerüljön sor mindaddig, amíg el nem sajátítják a távtanulás mikéntjét. Kétségtelen tehát, hogy ma elsősorban a felsőfokú végzettségűek tudják könnyebben alkalmazni az e-learning tanulási módszerét.

Ahhoz, hogy az elektronikus képzés által elért potenciális tanulók köre szélesedjék, vitathatatlanul kormányzati intézkedésekre van szükség. Hozzá kell segíteni az embereket ahhoz, hogy otthon, saját környezetükben is képesek legyenek az ismeretszerzésre – állítja Szilágyi Antal. Mindennek természetesen technikai feltételei is vannak. A többi között telefonvonalra van szükség, de legalább ennyire fontos a megfelelő teljesítményű számítógép is, hiszen az interaktív képek, a nagy könyvtárak továbbításához ez elengedhetetlen. Ugyancsak jó szolgálatot tehet a nyomtató, annál is inkább, mert bizonyított, hogy képernyőről nem olyan könnyű tanulni, mint papíralapú tananyagból.

Kormányzati támogatás

Hasonló kezdeményezésekre van tehát szükség, mint a Sulinet-program keretében, azaz a technikai feltételeket a felnőttoktatás területén is ki kell építeni. Noha az internethasználókat segíteni kell, különbséget is kell tenni köztük. A kormányzati támogatás azokat illeti, akik saját jövőjük, elhelyezkedésük, szakmai továbbfejlődésük érdekében tanulnak. Ehhez elsősorban az eszközvásárlást szükséges preferálni.

Ugyanakkor jelentős eredmény, hogy azok, akik saját pénzükön vesznek részt valamely képzésben, költségeik 30 százalékát, maximum 60 ezer forintot leírhatnak az adóalapjukból. E kedvezménnyel viszont nem élhetnek azok, akiket a munkahelyük írat be a képzésre, mint ahogy a központi támogatás révén finanszírozott tanfolyamok résztvevői sem mérsékelhetik ily módon az adójukat. Összességében azonban van segítség, csak a tájékoztatás, a felnőttoktatás kommunikációja nehézkes – véli Szilágyi Antal.

Az utóbbi időben a kormányzat is felismerte, hogy szükség van a távtanulás, s azon belül az e-learning támogatására. Ennek jegyében született meg ez év július elején a felnőttképzés fejlesztéséről szóló kormányhatározat, amely az egyéni tanulási számla bevezetéséről rendelkezik. Ez szolgálna a diákok képzésére fordított pénz követésére, a család, a munkahely és esetlegesen az alapítványi források nyilvántartására. A kormányzat határozottan állást foglalt amellett is, hogy a munkában állók számára bizonyos időkeretet kell adni a továbbképzésre, a tanulásra. Ennek értelmében évente meghatározzák, hogy mennyi időt fordíthat képzésre a munkavállaló, s azt a dolgozó akár össze is gyűjtheti.

Előnyök és hátrányok

Az e-learning az esélyteremtésnek is az eszköze lehet. E képzési formának ugyanis éppen az a lényege, hogy a tanulás azok számára is lehetővé válik, akiknek ez korábban, valamilyen okból – például a távolság, a nem összeegyeztethető munkaidő-beosztás – nem adatott meg.

Noha a rendszer előnye a nagyfokú rugalmasság, ez egyszersmind hátrányként is értékelhető. Ahhoz ugyanis, hogy a határtalan szabadság ellenére sikeresen elvégezze a tanfolyamot a hallgató, szigorú önfegyelemre van szükség. Másfelől viszont az e-learning magas színvonalon nyújtja a képzéshez szükséges hátteret, mindenekelőtt a tananyagot, amelynek a minősége garantált. Ekképpen jóval erősebb a kontrollja, mint ahogy a hagyományos, írásos tananyag esetén. Ez tehát egyfajta minőségbiztosítás is.

Szilágyi Antal szerint az e-learning az aktív korosztály számára megfelelő módszer: azoknak szól tehát, akik az iskolapadból már kikerültek, ám még nem mentek nyugdíjba. A végzettséget tekintve a diplomások, illetve a középfokú bizonyítvánnyal rendelkező munkavállalók számára nyújt jó megoldást. Főként azoknak célszerű e módszert választaniuk, akik valamilyen módon korlátozottak abban, hogy részt vegyenek a hagyományos képzési programokban.

Egyéni felelősség

Szakemberek szerint az e-learning fogalmi tisztázása nem egyértelmű. Valójában távoktatásról van szó, lévén az e-learning voltaképpen ennek műszaki kivitelezését jelenti.

Szaniszló László, a SABEDU ügyvezetője szerint az e-learning mindazon technológiai megoldások (például keretrendszerek, digitális tananyagok) összességét jelenti, amely a szervező, az oktató és a diák között a hagyományos formában zajló folyamatot automatizálja és informatikai kommunikációs eszközökkel támogatja. Az e-learning tartalmát a módszertan, a keretrendszer és a tananyag hármas egysége adja, amelyben a keretrendszer azt a kontrollált oktatást valósítja meg, ami automatizálja a képzési folyamatokat.

Az e-learning a távoktatás kiterjesztése, egy olyan módszer, amely a tanításhoz a modern technikát hívja segítségül – definiálja a fogalmat Zachár László. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet igazgatója szerint az elektronikus tanulás további előnye, hogy nem iskolához kötött, így alkalmas az egész életen átívelő képzésre. A hagyományos tanulással szemben viszont sokkal nagyobb az egyén felelőssége, s nem lehet a tanárra áthárítani az esetleges rosszabb teljesítményt. Ugyanakkor az is igaz, hogy a távoktatás során sem szabad teljesen elengedni a diák kezét, s biztosítani kell számára a moderátort, aki szükség esetén segít, ellenőriz, vagy adott esetben akár biztat is. Az e-learning nem azt jelenti, hogy a diák és a tanár teljesen elhatárolódik egymástól, "csupán" módszertani eszköz, amely egyébként harmonizál az Európai Unió egyik irányelvével, miszerint vigyük közelebb a tanulást az otthonokhoz.

Fejlesztési források

Az elektronikus tananyag előállítása nem olcsó. Részben azért nem, mert – lévén szó önálló ismeretfeldolgozásról – jóval részletesebben kidolgozott leckékre van szükség. Részben pedig azért költséges, mert az elsajátítást megkönynyítő képi megjelenítés, interaktivitás – kérdés-feleletek, ellenőrző feladatok –, illetve különböző multimédiás effektusok szolgálják a jobb érthetőséget.

A nagy kiadások miatt jelentős állami támogatásra is szükség van, amely két forrásból igényelhető. Egyrészt a Nemzeti Fejlesztési Terv humán erőforrás operatív programja révén áll rendelkezésre jelentősebb összeg a felnőttképzés fejlesztésére, amelyből viszonylag sok konkrét képzési program és tananyag fejlesztése fedezhető. Másrészt a Munkaerő-piaci Alap felnőttképzési keretéből finanszírozhatók programok. Ez utóbbi forrásból tavaly a Nemzeti Felnőttképzési Intézet – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából – nyílt pályázatot hirdetett e-learning tananyagok kidolgozására, amelynek eredményeképp 25 projekt valósult meg. Köztük például a 10. osztályos matematika tananyag, illetve a kőműves anyagismeretek összefoglalása, valamint – a szakképesítések közül – az oktatásszervező tananyagának összeállítása.

A fejlesztési források felhasználásához elengedhetetlen számba venni, hogy melyek azok a szakképesítések, illetve szakmai képzési irányok, amelyek az e-learning révén széles körben terjeszthetők. Hasonlóképpen meg kell jelölni a célcsoportokat is, jelesül, hogy kik tudják majd alkalmazni az új képzési módszert, illetve kik kamatoztathatják a távoktatást. Az e-learning tananyagok keretében azonban nemcsak teljes, a képzés végén szakképesítést nyújtó tanfolyamokra van szükség, hanem kiegészítheti a hagyományos tanítást is. Jó szolgálatot tehet azoknak is, akik lemorzsolódtak a középiskolában, s ismerethiányukat pótolni szeretnék. Létezik tehát az e-learningnek egy közismeret-fejlesztő szerepe is, de alkalmas lehet nyelvek tanulására is.

Dolgozóknak és otthonlevőknek

Magától értetődő, hogy azok a tananyagok, amelyek alapvetően elméleti jellegűek, könnyen taníthatók, a gyakorlati jellegűek pedig kevésbé. A nyelvtanulás a kettő között az átmenet: a szókincs, illetve a nyelvtani gyakorlatok elektronikusan is könnyen elsajátíthatók, míg az összefüggő kommunikáció már aligha tanítható írásban.

Az e-learning bizonyos értelemben ugyanolyan, mint a többi képességbővítő tanfolyam. Az embereket hozzásegíti ahhoz, hogy könnyebben boldoguljanak a munkaerőpiacon. Az elektronikus tanfolyamok azonban nemcsak az elhelyezkedés, pontosabban az ennek megkönnyítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását szolgálják, de lehetőséget teremtenek például a gyesen, illetve a gyeden lévő anyák számára, hogy otthon gyarapítsák tudásukat. Hasonlóképpen a fogyatékkal élők át-, illetve továbbképzésére is alkalmas a módszer.

Bár az e-learninget sokan kizárólag a munkájukkal kapcsolatosan képzelik el, valójában ennél sokkal szélesebb körben kamatoztatható. Ma már létezik olyan tanfolyam, amelynek keretében a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti tudást oktatják elektronikus úton. Természetesen az is elképzelhető, hogy valaki pusztán érdeklődésből jelentkezik elektronikus oktatásra. Egyesek szerint a jövőben nemcsak az aktív életkorúak, hanem akár a nyugdíjasok is képezhetik magukat ily módon.

A távtanulás a hagyományos képzés kiegészítéseként is szolgálhat. Az e-learning segítségével a résztvevők már a gyakorlati oktatás előtt fel tudják dolgozni az ismereti részanyagot, így felkészültebben érkeznek a gyakorlati foglalkozásra, amely így rövidebb ideig tarthat. A munkavállalók számára egyre nyilvánvalóbb, hogy tudásukat folyamatosan fejleszteni kell, ha meg akarnak felelni a velük szemben támasztott követelményeknek.

Pályázatírók oktatása

Az elektronikus oktatás alkalmas arra is, hogy új, eddig ismeretlen – s korábban szükségtelen – ismereteket széles körben elterjesszen. Magyarország uniós taggá válásával számunkra is megnyíltak a közösségi alapok, ezek felhasználásához azonban megfelelő projekttervekre s szakszerűen megírat pályázatokra van szükség. E tudás átadására is alkalmas az e-learning, amely elsősorban az alapszintű, a potenciális pályázók széles köre számára nélkülözhetetlen ismeretek továbbítására ideális – tudtuk meg Dobrev Klárától. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) (lapzártánk előtt összeférhetetlenség miatt lemondott) elnökhelyettese elmondta: a távoktatás e módja révén rengeteg embert felkészíthetnek arra, hogy miként kell előkészíteni a tervezett beruházást, s hogyan állítható össze a pályázat. Amikor pedig már magasabb szintű, specializáltabb, illetve gyakorlatorientáltabb oktatásra van szükség, akkor hagyományos módon szervezik a tanfolyamokat.

A képzők képzése szeptembertől indul a világhálón keresztül. E kurzus keretében azokat oktatják, akik később a pályázatírást tanítják majd saját munkahelyükön vagy környezetükben. Van tehát olyan elektronikus tananyag, amely az uniós pályázatok elkészítésének technikáját ismerteti meg. Mivel a pályázatírás során kulcsfontosságú, hogy a pályázó ki tudja-e dolgozni a projektet, ezért elsőként arra kell felkészíteni a hallgatókat, hogy miként kell összeállítani egy projektet, illetve milyen pénzügyi és humánfeltétele van a kivitelezésnek. Ezen ismereteket egyébként mindenfajta képzési formában tanítani kell.

Segíthetnek a teleházak

Dobrev Klára szerint a magyarországi internethasználat nem túl széles körű elterjedtsége miatt egyelőre elsősorban a közösségi internethasználat lehetőségét kell megteremteni. E célra megfelelőek a teleházak, ráadásul e létesítmények előnye, hogy ezekben szakemberek is segítik az érdeklődőket. Az e-learning esetében ez azt jelenti, hogy a módszerek alkalmazásában segítik a rászorulókat. Ma még ugyanis gyenge lábakon áll a hazai internetkultúra, ezért az emberek jó részének útmutatásra van szüksége.

A teleházak mellett egyébként az iskolák is alkalmasak az e-learning számára, miként az NFH a Magyar Postával is tárgyal arról, hogy annak oktatóközpontjait rendelkezésre bocsássák e célra. Az elnökhelyettes hangsúlyozta: egyetért azokkal, akik szerint a jövőben az egyéni internethasználat válik általánossá, amíg azonban viszonylag kevés számú háztartás rendelkezik számítógéppel és internettel, addig az embereknek más módon kell lehetőséget kapniuk a technikai feltételek előteremtésére.

– Mindezt egyébként hangsúlyozottan kezeli majd az Európa Terv 2007-2013 közötti időszakra kidolgozandó stratégiája is. Arra törekszünk, hogy lehetőleg minél több forrás jusson az e-learning hazai elterjedésére – nyomatékosította az elnökhelyettes. Két területre koncentrál majd a terv: egyrészt az infrastrukturális feltételek megteremtésére – például a számítógép-ellátottság javítására, a széles sáv kiépítésére –, másrészt pedig a humán oldal, így a képzés kerül a fókuszba.