A részvételi jogokat a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács mint szervezet, illetve kisebb munkáltatói egység esetében egy személy, az üzemi megbízott gyakorolja.
Az üzemi tanács hármas szerepet tölt be:
– a munkáltató törvényben meghatározott döntései tekintetében együttdöntési jogkör illeti meg,
– véleményezi a munkáltató törvényben meghatározott döntéseit,
– a munkáltatói döntésekről tájékoztatja a munkavállalókat.
Kötelező választás
A törvény az üzemi tanács (üzemi megbízott) választását kötelezően írja elő meghatározott munkavállalói létszám esetén. Ez azonban olyan jogi kötelezettség, amelynek elmulasztása esetén a törvény jogkövetkezményt nem állapít meg. Az üzemi tanács megválasztásának elmaradása ugyanakkor azzal jár, hogy az érintett munkavállalók a részvételi jogokat nem gyakorolhatják. Az Mt. az üzemi tanács választásával összefüggésben elsődlegesen a munkavállalókra és a szakszervezetekre ró kötelezettségeket. A munkáltatónak kizárólag a választás költségeinek viselésében és az adatszolgáltatásban kell feladatokat vállalnia.
Az Mt. értelmében üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén, részlegénél, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja. Üzemi megbízottat annál a munkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén, részlegénél kell választani, ahol a munkavállalók létszáma ötvenegy főnél kevesebb, de a tizenöt főt meghaladja. Tizenöt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál nem működik sem üzemi tanács, sem üzemi megbízott.
A törvény nem tesz különbséget a munkáltatók között a tekintetben, hogy egyéni vállalkozás vagy társas vállalkozás (például: gazdasági társaság, szövetkezet) szervezeti formában működik-e.
Üzemi tanács a telephelyen
Hangsúlyozandó az, hogy az Mt. szerint a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél csak akkor kell üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat választani, ha az Mt. 65. §-ában meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok ezen a helyen a munkáltatói jogkör gyakorlóját részben vagy egészben megilletik.
Üzemi tanács új munkáltatónál
Az újonnan létrejövő munkáltatónál három hónapon belül kell az üzemi tanácsot, illetőleg az üzemi megbízottat megválasztani, feltéve ha a munkáltató megalakulásától számított három hónapon belül ötvenegy főnél, illetve tizenöt főnél több munkavállalóval köt munkaszerződést.
A cégnyilvántartásba bejegyzendő társas vállalkozások esetében a munkáltató megalakulásának folyamata a cégbíróság bejegyző végzésének jogerőre emelkedésével fejeződik be. Álláspontunk szerint az ilyen munkáltató esetében a három hónapos határidőt ettől a naptól kell számítani.
A mandátum időtartama
Az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott megbízatása három évre szól. E törvényi rendelkezés kógens, vagyis sem rövidebb, sem hosszabb időre nem szólhat a megbízatás. E szabály alól egyetlen kivétel van, amelyet az Mt. 51/A §-a állapít meg. Eszerint ha az üzemi tanácsi választást érvénytelenség miatt meg kell ismételni, akkor a megbízatás két évre szól.
Központi üzemi tanács
A több önálló telephellyel, részleggel rendelkező munkáltatónál egyidejűleg több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik. Az üzemi tanácsok munkájának összehangolása érdekében a törvény előírja, hogy ilyen esetben az üzemi tanácsok megválasztásával egyidejűleg központi üzemi tanácsot kell létrehozni. A központi üzemi tanács tagjait nem közvetlenül választják, hanem a munkáltató egyes önálló telephelyén, részlegénél megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba. A központi üzemi tanácsra és tagjaira ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az üzemi tanácsra és tagjaira.
Az üzemi tanács létszáma
Az üzemi tanács tagjainak száma három és tizenhárom fő közötti lehet. A törvény az üzemi tanács tagjainak számát a szerint határozza meg, hogy a választás időpontjában mekkora a munkavállalók létszáma az adott munkáltatónál (például: háromszázegy és ötszáz közötti munkavállalói létszám esetén héttagú üzemi tanácsot kell választani). Az Mt. nem rendelkezik arról, hogy milyen létszámot kell figyelembe venni. Álláspontunk szerint a statisztikai állományi létszám az irányadó. Ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban a törvény rendelkezéseivel, megfelelő számban új üzemitanács-tagot (tanácstagokat) kell választani.
A törvény azt az esetet nem szabályozza, amikor a munkavállalók és az üzemi tanács létszáma a munkavállalók létszámcsökkenése miatt nincs összhangban a törvény rendelkezéseivel (például az eredetileg háromszázegy és ötszáz közötti munkavállalói létszám háromszázegy alá csökken). Álláspontunk szerint az ilyen esetben az üzemi tanács az eredeti létszámmal működik tovább megbízatásának megszűnéséig, és csak az új üzemi tanácsi választáskor kell figyelemmel lenni a lecsökkent munkavállalói létszámra.
Az üzemi tanácsi tagság feltételei
A törvény szabályozza, hogy ki választható üzemitanács-taggá. Szakszervezeti tisztségviselő üzemi tanács tagjává választható figyelemmel arra, hogy az Mt. erre vonatkozóan nem tartalmaz tiltást.
Cselekvőképesség
A választhatóság egyik alapfeltétele a cselekvőképesség. Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Az Mt. 72. §-a szerint törvényben meghatározott feltételekkel korlátozottan cselekvőképes személy is létesíthet munkaviszonyt, azonban az ilyen személy üzemi tanács tagjává nem választható.
Legalább hat hónapos munkaviszony
A választhatóság másik alapfeltétele az, hogy a munkavállaló legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban álljon. Az újonnan alakult munkáltatónál az üzemitanács-tag munkaviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni.
Kizáró okok
A törvény kimerítő jelleggel határozza meg, hogy ki nem választható üzemitanács-taggá; eszerint nem választható üzemitanács-taggá az, aki
– munkáltatói jogot gyakorol,
– a munkáltató, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, továbbá
– a választási bizottság tagja.
Munkáltatói jog
E szabály vonatkozásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén jogkövetkezmények alkalmazására, illetőleg kártérítési felelősség megállapítására vonatkozó jogosultság.
Közeli hozzátartozó
Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.
Ki választhat?
A törvény értelmében az üzemi tanács tagjainak választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. Ebből a szabályból az következik, hogy választásra jogosult a próbaidő hatálya alatt álló, a tartósan távol levő (például: a gyeden, a gyesen lévők, keresőképtelenek), a munkaerő-kölcsönzés folytán másik munkáltatónál munkát végző, a felmondás hatálya alatt álló, a részmunkaidőben foglalkoztatott, valamint a vezető állású munkavállaló is. Mivel az Mt. kifejezetten nem zárja ki, a korlátozottan cselekvőképes munkavállalót is választásra jogosultnak kell tekinteni.
Választási jegyzék
A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre kell bocsátania. A választási bizottság e jegyzéket valamennyi munkavállaló részére hozzáférhető módon köteles közzétenni.
Jelöltállítás
Az Mt. meghatározza a jelöltállítás rendjét is. A bírói gyakorlat szerint a munkáltatóval – a részlegnél történő üzemitanács-választás esetén – a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a tagjai közül a munkáltatónál vagy a részlegnél az üzemitanács-választásnál. Ilyen jogosítvány – az előfeltételek hiányában – a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg.
A munkáltató részlegénél tartott üzemi tanácsválasztásnál az adott részleget kell munkáltatónak tekinteni, és ebből a szempontból kell vizsgálni, hogy e részlegnél milyen szakszervezet működik. Ehhez képest nem illeti meg az önálló jelöltállítás joga azt a szakszervezetet, amelynek az adott részlegnél nincs tagja. (1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat, BH 1997. 154., BH 2001. 443., BH 2001. 242.)
Jelöltet állíthat továbbá a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka, vagy legalább ötven, választásra jogosult munkavállaló is.
A jelöltek listája
A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni, és el kell juttatni a választási bizottsághoz. A választási bizottság a választást megelőzően legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját.
A munkavállaló a jelölést természetesen nem köteles elfogadni, ezért a jelöltnek írásban kell nyilatkoznia a jelölés elfogadásáról.
A jelöltlista akkor tehető közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt. A jelöltállítás érvényesnek akkor tekinthető, ha a jelöltek száma legalább az üzemi tanácsba választható tagok számának megfelel. Érvénytelen jelölés esetén a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani.
Szavazólapok
A választási bizottság – a jelöltlistának megfelelően – elkészíti a szavazólapokat. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ábécésorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni. A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottságok összeállításáról. A törvény a jelöltállítás jogát nem korlátozza, így előfordulhat, hogy egy személy több jelöltet is ajánl.
A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem a választási bizottság által rendszeresített szavazólapon adták le, vagy nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, vagy a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg. Az üzemi tanács megválasztott tagjainak azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.
Titkosság, közvetlenség
Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. A választási bizottságnak a munkáltató közreműködésével meg kell teremtenie a titkos szavazás körülményeit (például elválasztható szavazófülkék kialakításával).
A közvetlen szavazás azt jelenti, hogy a munkavállaló személyesen köteles leadni szavazatát, más személy még meghatalmazással sem szavazhat érvényesen.
A választás eredménytelensége
A törvény különbséget tesz az eredménytelen és az érvénytelen üzemitanács-választás esete között. Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a törvény által meghatározott számban nem érték el a harmincszázalékos mértéket.
Eredménytelen választás esetén a harmincszázalékos mértéket elért jelölteket megválasztottnak kell tekinteni, míg a fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani.
Az új választásra a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.
A választás érvénytelensége
A törvény értelmében az üzemitanács-választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vesz. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában keresőképtelen beteg, vagy szülési, vagy más, a törvényben meghatározott okból fizetés nélküli szabadságon van, sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, vagy egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van, feltéve hogy a választáson nem vett részt.
Megismételt választás
Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. A megismételt voksolás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada vett részt. Üzemitanács-taggá megválasztottnak azokat a személyeket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemitanács-választást egy év múlva kell tartani.
A választás tisztaságának garanciái
Az üzemi tanács legitimitása szempontjából alapvető jelentősége van a választás tisztaságának. Ennek érdekében az Mt. számos garanciális szabályt tartalmaz.
Szavazóurnák
A törvény előírja, hogy a munkáltatónál a szavazóurnák csak a választási bizottság által és a választás befejezése után, azonos helyen és időpontban bonthatók fel. A szavazatokat a választási bizottság számolja össze. Ennek alapján haladéktalanul megállapítja és közzéteszi a választás eredményét, továbbá erről tájékoztatja a munkáltatót is.
Jegyzőkönyv
A törvény előírja azt is, hogy a választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni. A törvény meghatározza a jegyzőkönyv tartalmi elemeit is (például rögzíteni kell a szavazáson részt vevők számát, az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát stb.). A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írniuk, és a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni. A jegyzőkönyvet a megbízásának megszűnéséig az üzemi tanács köteles megőrizni. Érvénytelen választás esetén e kötelezettség a munkáltatót terheli, és annak tartama a következő üzemi tanács megválasztásáig tart.
Egyeztetés
Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita van, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. Álláspontunk szerint helytelen, hogy a törvény közös döntéshozatalt ír elő, ugyanis előfordulhat, hogy a választási bizottság és a szakszervezetek eltérően ítélik meg a kérdést, s így az egyeztetés eleve eredménytelenségre van kárhoztatva. Helytelen továbbá az is, hogy a törvény a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezeteknek döntési jogkört ad a jelöléssel, a választás lebonyolításával és eredményével kapcsolatos egyeztetés során. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a szakszervezetek képviselői részt vegyenek a választási bizottságban. Indokolatlan, hogy a szakszervezetek képviselőinek ilyen nagy szerepük legyen az egyeztetés keretében meghozandó döntésben. A helyes szabályozás az lenne, ha kizárólag a választási bizottság lenne jogosult az egyeztetés során határozatot hozni.
A törvény értelmében a választás folyamatának minden egyes mozzanatával kapcsolatban lehet egyeztetést kezdeményezni. A bírói gyakorlat szerint az üzemitanács-választásnál eljárók és szavazók szoros kapcsolatára figyelemmel csak az a követelmény támasztható, hogy az eljárás során szabályszerű legyen minden olyan megoldás, amely a szavazásra jogosultak – és kizárólag azok – választási jogának gyakorlását biztosítja. Ebből következően azt kell vizsgálni, hogy lényeges, az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e. Ha a szavazáskor alkalmazott nyilvántartás módja miatt a tényleges részvétel még közelítő pontossággal sem állapítható meg, illetőleg lényeges különbséget mutató eredmény megállapítására alkalmas, a választás nem tekinthető szabályosnak (BH 2001. 548.).
Munkaügyi jogvita
A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak – ideértve a munkáltatót is – öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A vita munkaügyi jogvita, ezért az ügy a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik (BH 1993. 583., BH 1995. 61.). A törvény által meghatározott ötnapos határidő anyagi jogi perindítási (nempereseljárás-indítási) határidő, ami az utolsó napon minden körülmények között lejár. Abban a kérdésben, hogy a keresetlevelet (kérelmet) a meghatározott időpontig benyújtották-e, annak a tényleges helyzetnek van jelentősége, hogy mikor érkezett a bírósághoz az eljárást megindító beadvány. Ha késve, akkor a bíróságnak az eljárást a határidő elmulasztására tekintettel meg kell szüntetnie (BH 2001. 553.). A gyors döntéshozatal érdekében a törvény előírja, hogy a bíróság tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz.
Az üzemi tanács választásának lebonyolításával kapcsolatos vitára vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki a központi üzemi tanács delegálás útján történő megalakítására. A bíróság ebben a kérdésben azt tartotta fontosnak, hogy eredményes üzemitanács-választás esetén mindkét félnek fontos érdeke fűződik az üzemi tanács, illetve üzemi tanácsok és a központi üzemi tanács mielőbbi működésének megkezdéséhez és az üzemi tanács(ok)nak a munkáltatói döntésekben való részvételéhez. A központi üzemi tanácsot a munkavállalók nem közvetlenül választják, hanem a már megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba a már megválasztott üzemitanács-tagok közül. Az Mt. vonatkozó rendelkezéséből az következik, hogy az üzemitanács-választás megtámadására vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki a központi üzemi tanács delegálás útján történő megalakítására (1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat).
Az üzemi tanács megszűnése
A törvény különbséget tesz az üzemi tanács és az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése között.
Az üzemi tanács megszűnik, ha
a) a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely megszűnik,
b) megbízatási ideje lejárt,
c) visszahívják,
d) tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökkent,
e) a munkavállalók létszáma ötven fő alá, illetve legalább kétharmaddal csökkent,
f) több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a munkáltatónál vagy a telephelyen több üzemi tanács működne, továbbá
g) a munkáltató vagy telephely szétválása esetén, valamint
h) a munkáltató, illetve szervezeti egységének jogutódlással történő megszűnése esetben, ha a jogutódlás időpontjában a jogutódlással érintett munkavállalók létszáma eléri a jogutód munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának húsz százalékát.
Az üzemi megbízott megbízatása az a)-c) és f)-h) pontokban meghatározott esetekben szűnik meg. Az üzemi megbízott megbízatása ezen túlmenően akkor is megszűnik, ha a munkavállalók létszáma legalább hat hónapon át tizenöt fő alá csökken, vagy ha az üzemi megbízott három hónapot meghaladóan feladatát akadályoztatása miatt nem tudja ellátni. Az akadályoztatáson olyan körülmények értendők, amelyek nem róhatók fel a munkáltatónak. Nyilvánvaló az, hogy ha az üzemi megbízott a munkáltatónak felróható okból nem képes ellátni feladatát, megbízatása nem szűnik meg. A d) pont esetében az üzemitanács-tagok létszámának csökkenésére, míg az e) pontnál a munkavállalók létszámának csökkenésére kell figyelemmel lenni.
Visszahívás
A visszahívás szempontjából kiemelendő, hogy az üzemi tanács (üzemi megbízott) visszahívásához nagyobb szavazati arány szükséges, mint az üzemi tanács tagjának visszahívásához. Ennek magyarázata, hogy a törvény ezáltal is garantálni kívánja az üzemi tanács (üzemi megbízott) stabil működését.
Szavazás
Az üzemi tanács (üzemi megbízott) viszszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka – írásban – indítványozza. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vesz. Annak érdekében, hogy a visszahívás jogintézményével ne lehessen visszaélni, egy éven belül ismételten nem indítványozható az üzemi tanács visszahívása. Ez a szabály nem zárja ki, hogy az üzemi tanács valamely tagja ellen visszahívási indítványt lehessen előterjeszteni egy éven belül. Az üzemi tanács visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell egyebekben megfelelően alkalmazni.
Kooptálás
A törvény szabályozza az üzemi tanácsi póttagok kooptálásának rendjét. Ha az üzemi tanács tagjának a megbízatása bármely okból megszűnik, a kieső tag helyére az üzemi tanácsba a megválasztott póttagok közül megfelelő számban üzemitanács-tagot kell behívni. A kieső tag helyére annak a szakszervezetnek a legtöbb szavazatot megszerzett póttagját kell behívni, amelynek a kieső üzemitanács-tag a tagja volt. Ha a kieső üzemitanács-tag nem szakszervezeti tag, a szakszervezethez nem tartozó, legtöbb szavazattal rendelkező póttagok közül (független póttag) kell az üzemi tanácsba tagot behívni. Az előző szabálytól eltérően, ha a szakszervezet póttaggal nem rendelkezik, illetve független póttag nincs, a delegálás sorrendjét a póttagok között megszerzett nagyobb számú érvényes szavazat határozza meg. Ha az üzemi tanács a c)-g) pontokban meghatározott okok valamelyike miatt szűnik meg, a megszűnéstől számított három hónapon belül üzemi tanácsot kell választani. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az üzemi megbízott megbízatása szűnik meg.
Munkáltatói jogutódlás
A törvény szabályozza azt a tényállást is, amikor a munkáltató vagy az önálló szervezeti egysége jogutóddal megszűnik. A szabályozás a 2001/23/EK irányelvben foglaltak alapján történik.
Ideiglenes üzemi tanács
Ha a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás során az üzemi tanács (üzemi megbízott) megbízatása az f)-g) pontok valamelyike alapján megszűnik, az egyesülést (összevonást), illetve szétválást követően létrejött munkáltatónál az üzemi tanács megválasztásáig, de legfeljebb a megszűnéstől számított hat hónapig az üzemi tanács törvényben előírt jogosítványait ideiglenes üzemi tanács (ideiglenes üzemi megbízott) gyakorolja. Az ideiglenes üzemi tanácsba a megszűnés időpontja előtt minden megszűnő üzemi tanács – ideértve a központi üzemi tanácsot is – egy-egy tagot delegál.
Ha a munkáltatónál üzemi megbízott működött, a munkáltató egyesülése (összevonása) esetén az ideiglenes üzemi tanácsban az üzemi megbízott vesz részt. A munkáltató szétválása esetén az üzemi tanácsi jogosítványokat az üzemi megbízott, illetve – a szétválással létrejött további szervezeti egységnél – az általa az érintettek közül kijelölt munkavállaló ideiglenes üzemi megbízottként gyakorolja. Az ideiglenes üzemi tanács tagjaira és működésére, az üzemi tanács tagjára és az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes üzemi megbízottra az üzemi megbízottra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Delegált tag
A jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalóinak részvételi jogát a jogutód munkáltató üzemi tanácsának működésében való részvétel útján kell biztosítani, ha a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás következtében a jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalói által választott üzemi tanács (üzemi megbízott megbízatása) megszűnik, de a jogutódlás a jogutód munkáltatónál korábban megválasztott üzemi tanács (üzemi megbízott) működését nem érinti. A jogutód munkáltató üzemi tanácsának működésében részt vevő személyt (delegált tag) legkésőbb a jogutódlás bekövetkezésének időpontjáig a jogelőd munkáltatónál működő üzemi tanács jelöli ki a jogutódlással érintett tagjai, ilyen tag hiányában a jogutódlással érintett munkavállalók közül. A jogelőd munkáltató üzemi tanácsa írásban tájékoztatja a jogutód munkáltató üzemi tanácsát és a jogutód munkáltatót a delegálásról. Ha a jogutód munkáltatónál központi üzemi tanács működik, a delegált tag a központi üzemi tanácsban vesz részt. Ha a jogutód munkáltatónál üzemi megbízott működik, az üzemi megbízott és a delegált tag együtt jogosult a törvényben előírt jogosítványok gyakorlására azzal, hogy az együttdöntési és a véleményezési jog gyakorlásához egyhangú döntés szükséges. Ha a jogelőd munkáltatónál központi üzemi tanács működik, a delegálás jogát a központi üzemi tanács gyakorolja, kivéve ha a jogutódlással érintetett szervezeti egységben üzemi tanács működik. Ha a jogelőd munkáltatónál, illetve a jogutódlással érintett szervezeti egységben üzemi megbízott működik, a delegált tag kijelölésére az üzemi megbízott jogosult.
A delegált tag a jogutód munkáltató üzemi tanácsának teljes jogú tagja. A delegált taggal az üzemi tanács eredeti taglétszáma kibővül. A delegált tagra az üzemi tanács tagjára – ha a delegált tag üzemi megbízottal együtt jár el, az üzemi megbízottra – vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A delegált tag megbízatása a jogutód munkáltató üzemi tanácsának (üzemi megbízottjának) a megbízatásáig tart. Ha a jogutódlás időpontjában a jogutódlással érintett munkavállalók létszáma eléri a jogutód munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának húsz százalékát, az üzemi tanács (az üzemi megbízott) legfeljebb a jogutódlás bekövetkezésétől számított egy évig működhet a fentiekben meghatározott szabályok szerint. Ha ezen időtartam alatt új üzemi tanács (üzemi megbízott) megválasztására nem kerül sor, az üzemi tanács (üzemi megbízott) megbízatása a jogutódlástól számított egy év elteltével megszűnik.
Az üzemi tanácsi tagság megszűnése
Az üzemi tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással;
b) visszahívással;
c) cselekvőképességének elvesztésével, továbbá
d) ha hat hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá;
e) ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik;
f) az üzemi tanács megszűnésével;
g) munkaviszonya megszűnésével.
A törvény a "cselekvőképesség elvesztését" határozza meg a megbízatás megszűnésének egyik eseteként. Erre akkor kerülhet sor, ha a bíróság jogerős ítéletével a nagykorú személyt cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezi.
Ha az üzemi tanács tagja hat hónapot meg nem haladó időtartamra válik jogosulttá munkáltatói jogkör gyakorlására, ez időtartam alatt az üzemi tanács tagságával kapcsolatos jogai szünetelnek. Ha az üzemi megbízott munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, megbízatása megszűnik, és helyette új üzemi megbízottat kell választani. A közeli hozzátartozó fogalmát a fentiekben már meghatároztuk. Ilyen eset következik be például akkor, ha az üzemitanács-tag házasságot köt a munkáltató vezetőjével. A munkaviszony bármilyen okból történő megszűnése a megbízatás megszűnését eredményezi.
Az üzemi tanács tagjának visszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha ezt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka indítványozza. Az üzemi tanács tagjának visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A joggal való visszaélés megakadályozása érdekében a törvény előírja, hogy visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehető. Az üzemi tanács tagjának visszahívására – egyebekben – a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Választási bizottságA jelölés és a választás lebonyolítására az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül – legkésőbb a választást nyolc héttel megelőzően – választási bizottságot alakít. Amely munkáltatónál több üzemi tanácsot, megbízottat kell választani, minden egyes részlegnél külön kell a választási bizottságot kialakítani, tekintettel arra, hogy a választásokat lehetőleg egy időben tartsák meg. A bizottság létszámára vonatkozóan a törvény előírást nem tartalmaz, célszerű a választásban részt vevők arányának megfelelően kialakítani. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek részt vehetnek a választási bizottság tevékenységében. A munkáltató választási bizottságban való részvétele a törvény erejénél fogva kizárt, továbbá kizárt az is, hogy a munkáltató bármilyen módon és eszközzel befolyásolja a választási bizottság tevékenységét. Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani. A választási bizottság feladata A választási bizottság feladata, hogy meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját, gondoskodjon a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről, továbbá megállapítsa a szavazatszámlálás részletes szabályait. A jelölést és a választást a munkáltató szervezetére, munkarendjére, valamint egyéb sajátosságaira tekintettel kell megszervezni. A választást a munkáltató minden telephelyén lehetőleg azonos időpontban kell tartani. A választás időpontja a munkaidő keretén belül is meghatározható, például a munkaközi szünetben is sor kerülhet a szavazatok leadására. A választási bizottság pártatlansága érdekében a törvény előírja, hogy nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság megalakításának időpontjában az üzemi tanács tagja, elnöke. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében elvi éllel rögzítette, hogy az üzemi tanács érvényes választásának egyik garanciája, hogy a jelöltlistára csak olyan személyek neve kerüljön fel, akiket egyrészt szabályszerűen jelöltek, másrészt megfelelnek a választhatósági feltételeknek (BH 1997. 221.). |
Szavazatszedő bizottságA szavazás technikai lebonyolításához létre kell hozni a szavazatszedő bizottságokat, akiknek a választás alatti jogosultságait célszerű előre szabályozni. Rendelkezésükre kell bocsátani a szavazásra jogosultak listáját, hogy ellenőrizni tudják a szavazók személyazonosságát, illetve nyomon követhessék, kik adták már le szavazatukat. Amennyiben megoldható, javasolt, hogy a szavazatszedő bizottság munkájában – garanciaként – a választási bizottság egy tagja is részt vegyen. |
Az üzemi tanács póttagjaA törvény kialakította az üzemi tanács póttagjának az intézményét. Ennek az a jelentősége, hogy amennyiben az üzemi tanács tagjának tisztsége megszűnik, a megüresedett helyre nem kell új választást kiírni, hanem a törvényben meghatározott sorrendben lehet az üzemi tanácsba póttagként behívni. A szabályozás célja az, hogy az üzemi tanács folyamatos működése biztosítva legyen. Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. E szabályt nem lehet alkalmazni, ha a munkáltatónál (a munkáltató telephelyén) üzemi megbízottat választanak. Érvénytelen vagy eredménytelen választás miatt tartott új választás esetén a póttagsághoz az szükséges, hogy a jelölt az új választáson szerezze meg az érvényes szavazatok legalább húsz százalékát |
