Pluszpontokat jelent a létszámbővítés
Új elemekkel bővül a támogatáspolitika
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Smart Hungary tavalyi programjának nyertesei az idei, illetve a következő évben több ezer új álláshelyet létesítenek. Ez azt jelenti, hogy az egyik legfőbb cél, nevezetesen a munkahelyek számának bővítése megvalósult – foglalta össze a tavalyi eredményeket Erdősi Péter. A GKM befektetési és közgazdasági főigazgatója elmondta: az idei évben a Smart Hungary átalakul, hiszen egyes célokhoz az EU strukturális alapja forrásokat biztosít. Ez évtől a kis- és középvállalatok fejlődését uniós, valamint költségvetési források egyaránt segítik.
A szaktárca Smart Hungary programja több ezer új álláshelyet teremthet a munkaerőpiacon. Három fordulóban több mint tízmilliárd forintnyi támogatást kaptak hazai nagyvállalatok. A minisztérium már a Smart Hungary indulásakor – 2002-ben – kidolgozott egy pontrendszert, amely az elbírálás alapja. Így a szempontok közé bekerült – mások mellett – az elmaradott régiók fejlesztése, az új álláshelyek létrehozása. Igaz, az előbbi a 100 százalékot jelentő öt mutató közül "csupán" 10 százalékot, míg a többletlétszám súlya 15 százalékot jelenthet a pályázat elbírálásakor.
Ennél hangsúlyosabb azonban a megtérülési idő, a száz forint hozzáadott értékre jutó többletexport, valamint a beszállítói árbevétel, illetve a száz forint támogatásra jutó beruházási költség. Nagyon fontos volt az is – mondta Erdősi Péter –, hogy a pályázók jól kimunkált üzleti tervvel rendelkezzenek, hiszen ennek birtokában már magabiztosabban szerepelhetnek a tendereken.
A tavaly benyújtott pályázatok jelentős része sikeres volt, ám szép számban akadtak eredménytelen munkák is. Természetesen, mint minden évben és minden pályázat esetében, nagyon fontosak a formai elvárások is, noha adott keretek között lehetőség nyílik a hiánypótlásra. Emiatt egyetlen, tartalmában jó terv sem esett el a támogatási lehetőségtől. Tavaly egyébként a Smart Hungary esetében sikerült gyarapítani a támogatási keretet, s az eredetileg meghatározott ponthatárt csökkenteni lehetett.
A szaktárca az idén alapvetően az elmúlt években megkezdett támogatáspolitikai gyakorlatát kívánja követi, ám Magyarország uniós csatlakozása miatt némi változást kellett végrehajtani. Szükségessé vált az EU-társfinanszírozással megjelenő pályázatok korrekciója, ezeket az EU normáihoz kellett igazítani. Ez a változás komolyan érinti a Smart Hungary által a korábbiakban támogatott pályázatokat. Ezek körében számos, a gazdálkodó szervezetek számára jelentős pályázati lehetőségek kínálkoznak, s az elnyerhető támogatás összege is nő. Az idei EU-s tendereknél ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a feltételek némileg változnak, szigorodnak. Ez elsősorban a hatékonysági kritériumra vonatkozik, hiszen az EU-ban – a közösségi pénzek felhasználásakor – ez kiemelten fontos. A főigazgató szerint ez a változás azonban nem jelenti azt, hogy a pályázatok elkészítése nehezebb lesz, mint volt az elmúlt évben. Azok a cégek, amelyek a tavalyi kritériumokat teljesítették, vagy meg tudtak volna felelni azoknak, jó eséllyel indulnak az idei, az EU által társfinanszírozott pályázatokon is.
Ez évben egyébként ötféle pályázatot hirdetnek meg a GKM Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) beruházásösztönzési prioritásán belül. Ezek keretében EU-forrásból összesen mintegy 5,6 milliárd, hazai "kasszából" pedig 2,2 milliárd forint támogatás nyerhető el. A nagy cégek lehetőségei mellett a kis- és középvállalatok is jelentős támogatásra számíthatnak, hiszen a GVOP-on belül a kkv-k fejlesztésére is van forrás. Ez, ha közvetlenül nem is, de közvetetten elősegíti a foglalkoztatás bővítését. E szektor támogatására összesen 5,67 milliárd forint fordítható uniós keretből, míg hazai forrásból 2,4 milliárd jut.
A gazdasági tárca a pályázati felhívásokat február közepére megjelenteti.
Keveslik a pénzt a kisvállalkozók
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy még mindig kevés a kis- és középvállalatokat segítő pályázati forrás, pedig e vállalkozói kör támogatása a munkanélküliség enyhítésében is fontos eszköz lehetne. Ennek ellenére van olyan pályázati lehetőség, ami bár korábban sikeres volt, az idei évben már nem lehet hozzájutni – mondta Antalffy Gábor. A kiskereskedőket tömörítő szakmai érdekképviselet ügyvezetője szerint a kkv-k megerősítése érdekében a mainál sokkal több és a jelenleginél sokrétűbb támogatási programra lenne szükség, természetesen úgy, hogy ehhez az anyagi eszközöket is hozzárendeli a kormány.
Az elmúlt évben az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) tett közzé egy, kifejezetten kis- és középvállalatoknak szóló munkahelyteremtő felhívást. Ez összességében nagyon sikeresnek bizonyult; igen népszerű volt az érintettek körében. A meghirdetett összeg 8-9-szeresére lett volna érdeklődés tavaly, miként két évvel korábban is. Ebben a konstrukcióban – amikor is kifejezetten a létszámnövelés volt a cél – álláshelyenként közel 1,5 millió forintot lehetett elnyerni, s maximum hat főig adtak támogatást. Így egy-egy vállalkozás 9 millió forinthoz juthatott hozzá. Míg 2002-ben e célra 300 millió, addig tavaly 100 millió állt rendelkezésre. A konstrukció népszerűsége ellenére az idén már nincs meg az OFA-nál ez a típusú pályázati lehetőség.
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumnál (FMM) ugyancsak pályázhatott e kör. A forráshoz, amit a gazdasági tárca kiegészített, a megyei munkaügyi központokon keresztül lehetett hozzájutni. Ám a program nem igazán szolgálta a kis- és középvállalkozások érdekét.
Antalffy Gábor szerint a fő gond e területen, hogy az egyes pályázati célok nem eléggé összehangoltak, így esetenként átfedés tapasztalható, miközben egyéb területek támogatására senki sem gondol. Ugyanakkor fontos lenne a nagyobb differenciálás is, nevezetesen: az elmaradott régiók vállalkozóit erőteljesebben kellene támogatni.
Minden nehézség ellenére is fontosnak ítélik a pályázatokat a kiskereskedők érdek-képviseleti szervezeténél, ezért minden eszközzel segítenek abban, hogy vállalkozóik megszerezzék a forrásokat. Tanácsot adnak, segítenek elkészíteni a pályázatot, továbbá közreműködnek a program lebonyolításában. Az elszámoláshoz ugyancsak segítséget nyújtanak.
Nem elég hatékony a felhasználás
Bár a kormányzati kommunikáció szerint az elmúlt évben bővült a foglalkoztatás – s ezt támasztják alá a statisztikai adatok is –, a szakszervezetek e téren pesszimisták – vélekedik Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A szakszervezeti vezető szerint a munkahelyteremtést és -megőrzést célzó pályázatok sem voltak igazán sikeresek a múlt évben.
Egyes kormányzati állítások szerint tavaly 200 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma, ám ez csupán statisztikai trükk, hiszen csak a kormányzati apparátus mintegy 50-60 ezer fővel bővült. A színlelt szerződések megszűnésével mintegy 20-30 ezer ember került papíron is a foglalkoztatotti körbe, miközben további "javulást" eredményez a munkaerőpiacra újonnan belépő 20-30 ezer fiatal. Ugyanakkor a statisztikák a foglalkoztatottak közé sorolják a közmunkát végzőket is. Mindebből látható, hogy a foglalkoztatás tényleges bővülése igen csekély mértékű volt 2003-ban.
A gondok ennél azonban jóval mélyebbek – vélekedik Palkovics Imre –, hiszen tavaly a magyar munkaerő elvesztette versenyképességét, s ez igaz az Unióhoz velünk együtt csatlakozó országokkal való összehasonlításban is. Ez azonban nem a béremelés, sokkal inkább az irreálisan magas bérterhek miatt van így. Ráadásul – a szakképzés anomáliái miatt – a hazai szakmunkások is elveszítik versenyképességüket. Palkovics Imre úgy véli, a szakmunkásréteg stabil, biztos foglalkoztatása kulcskérdés, így a képzés reformját mielőbb meg kellene kezdeni.
A munkavállalók a hangzatos programokat, a kedvezményeket nagyon kritikusan kezelik, hiszen ezek igazán pozitív hatását a dolgozók kevéssé érzik. Erre jó példa a különféle regionális kiegyenlítődést segítő pályázati lehetőségek, alapok, egyéb kezdeményezések, amelyek hatása kevéssé látszik. Az elmaradott és a fejlett térségek közötti különbség ugyanis alig vagy egyáltalán nem csökken. Sőt olykor még növekszik is.
A legnagyobb gond, hogy nincs a kormányzatnak hosszú távra szóló komplex gazdaságfejlesztési elképzelése, ehhez kapcsolódó megvalósítási programja, s ezzel összehangolt pályázati, szakképzési rendszere. Mindez megmutatkozik az egyes pályázati célok meghatározásánál, a megvalósításnál és az ellenőrzésnél is. A szakszervezetek úgy látják, fontos lenne, ha a kormány nagyobb szerepet szánna a szakszervezeteknek a különféle foglalkoztatást segítő állami pénzek felhasználása során, főként ezek ellenőrzésében.
