Gyermekmunka-ellenes ILO-egyezmény
Magyarország 2000-ben ratifikálta a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 182. számú egyezményt, valamint a hozzá kapcsolódó 190. számú ajánlást.
A gyermek és a gyermekmunka fogalma
Az egyezmény minden 18 év alatti személyt gyermeknek tekint, a gyermekmunka legrosszabb formáin pedig a rabszolgaságot és ehhez kapcsolódóan a gyermekkereskedelmet, a kényszermunkát, a gyermekek prostitúcióját, kábítószer-előállítás és -kereskedelem, valamint egyéb illegális tevékenységek során való alkalmazásukat, illetőleg minden, a gyermekek egészségét, biztonságát vagy erkölcseit veszélyeztető munkát érti.
Kockázatos munka
Az ajánlás kockázatos munkának minősíti a gyermeket testi, lelki vagy nemi visszaélésnek kitevő munkát; a föld alatti, víz alatti, veszélyes magasságban vagy zárt térben végzett, veszélyes eszközökkel, egészségtelen környezetben, éjszaka vagy hosszú időn át a munkáltató telephelyén történő elhelyezéssel járó munkát.
Cselekvési program
A ratifikáló kormányok feladata sürgősen, azonnali és hatékony intézkedéseket tenni a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltása és felszámolása érdekében. A cselekvési program kidolgozása során kiemelt figyelmet kell fordítani elsősorban az ingyenes alapfokú oktatásra, valamint a lányok helyzetére.
A gyermekmunka visszaszorítása érdekében büntetőjogi eszközök is igénybe veendők az ajánlás értelmében, ideértve elsősorban a rabszolgaságot, a gyermekkereskedelmet, a gyermekprostitúciót, valamint az illegális tevékenységekben való részvételre kényszerítésüket.
A jogi-igazgatási eszközök mellett fel kell használni a nyilvánosságot és a képzést is.
Hazánkban a gyermekmunka legrosszabb formái a kriminalitás területén fordulnak elő, ellentétben más, a fejlődő országok közé tartozó államokkal, ahol a gyermekmunka nagymértékben számottevő tényező a gazdaság működésében.
A foglalkoztatás alsó korhatára
A foglalkoztatás alsó korhatáráról a 138. számú egyezmény és a 146. számú ajánlás szól, amelyeket, bár 1973-ban fogadták el, Magyarország csak 1998-ban ratifikált.
A foglalkoztatás alsó korhatárának meghatározása az egyezmény értelmében azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a fiatalkorúak teljes testi és szellemi fejlődését. Az alsó korhatár emelése fokozatosan történhet, azonban nem lehet alacsonyabb, mint az iskolakötelezettség, de legalább 15 év. (Hazánkban az iskolakötelezettség felső korhatára jelenleg 16 év.) Olyan tagállamokban, ahol az ehhez szükséges gazdasági és oktatási intézmény fejlettségi szintje ehhez nem elégséges, 14 évig lehet lemenni. Ha azonban a munka veszélyezteti a fiatalok egészségét, biztonságát vagy erkölcseit, azt csak olyan dolgozó végezheti, aki már betöltötte a 18. életévét. Az ajánlás kitér a fiatalok munkavégzésének folyamatos ellenőrzésére, a visszaélések orvoslására, a munkahelyi képzés fejlesztésére.
A bányákban végzett föld alatti munka minimum-korhatárára külön egyezmény vonatkozik. Ez a 123-as számú egyezmény, amelyet Magyarország 1968-ban ratifikált. Ebben az ilyen munkák alsó korhatárát 16 évben szabták meg. A tengeren végzett munka során 14 éves alsó korhatárt állapított meg a 7. számú egyezmény, amelyet Magyarország 1928-ban ratifikált.
Egészségügyi alkalmasság
A 123-as egyezményhez kapcsolódik a 124-es, amely a föld alatti bányamunkákban foglalkoztatott fiatalkorúak orvosi alkalmassági vizsgálatáról szól. Az egyezmény szerint alapos alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni a 21 évnél fiatalabb személyeket a bányában történő foglalkoztatásuk előtt, a foglalkoztatásuk során pedig 12 havonta.
1956-ban ratifikált hazánk két 1946-os egyezményt, a 77-est és a 78-ast, melyek a gyermekek és a fiatalkorúak orvosi alkalmassági vizsgálatáról szóltak az iparban, illetőleg egyéb ágazatokban. Az ingyenes orvosi vizsgálat alapján megállapított egészségügyi alkalmasságot igazolni kell, alkalmatlanság esetén pedig gondoskodni kell a fiatalkorú más pályára irányításáról. A munkáltató köteles őrizni és ellenőrzésre felmutatni az egészségügyi alkalmasság igazolásáról szóló munkavállalási engedélyt.
Az éjjeli munka tilalma
A fiatalok iparban végzett éjjeli munkájáról 1919-ben fogadták el a 6. számú egyezményt, amelyet hazánk 1928-ban ratifikált. Ez tiltotta a 18 év alattiak éjszakai – este 10 és reggel 5 óra közötti – munkáját, kivéve a családi vállalkozásokban. 16 évtől egyes üzemekben, így üveg-, papír- és cukorgyárakban tette lehetővé az éjszakai foglalkoztatást.
Az ILO többször újraszabályozta a fiatalok éjszakai munkáját, így erről szól a 79-es, a 90-es, valamint az 1990-es – nem csupán a fiatalok vonatkozásában rendelkező – 171-es egyezmény. Hazánk egyiket sem ratifikálta. Ez természetesen nem jelenti, hogy az abban foglaltaknak nem felel meg a magyar szabályozás.
