Kik mehetnek az idén nyugdíjba?
Az öregségi nyugdíj, az előrehozott öregségi nyugdíj és az öregségi résznyugdíjra való jogosultság feltételeiben változás nem történt. Öregségi nyugdíjra 2004-ben az 1942-ben született személyek jogosultak, amennyiben húsz év szolgálati időt szereztek. Előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását kérhetik az 1947-ben született nők, illetve az 1944-ben született férfiak, ha legalább 38 év szolgálati idővel, illetve csökkentett összegű előrehozott nyugdíjhoz legalább 33 év szolgálati idővel rendelkeznek.
A nyugdíj alapját képező átlagkereset
A nyugdíj alapját képező átlagkeresetet továbbra is az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért olyan kereset (jövedelem) alapján állapítják meg, amely után a kifizetés időpontjában nyugdíjjárulékot kellett fizetni. 2004-ben a járulékfizetési felső határ napi 14 500 forint, ezért a nyugdíj megállapításánál is maximum ennyi kereset vehető figyelembe. A keresetek naptári évenkénti összegeit csökkenteni kell a kiszámított jövedelemadó összegével.
A 2001 előtt elért – személyi jövedelemadóval csökkentett – keresetek összegét a 2002. évi szintre kell felszorozni. Ehhez a KSH által évente közzétett nettóátlagkereset-növekedési adatokból kiszámított valorizációs szorzókat kell alkalmazni. A valorizációs szorzószámokat a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A valorizált nettó átlagkeresetnek a 128 000 forintot meghaladó részét az alábbiak alapján kell csökkenteni:
– a 128 001 és a 146 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
– a 146 001 és a 165 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,
– a 165 001 és a 183 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát,
– a 183 001 és a 202 000 forint közötti átlagkereset hatvan százalékát,
– a 202 001 és a 220 000 forint közötti átlagkereset ötven százalékát,
– a 220 001 és a 257 000 forint közötti átlagkereset negyven százalékát,
– a 257 000 forint feletti átlagkereset harminc százalékát kell a saját jogú nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.
Ha az átmeneti járadékban vagy rendszeres szociális járadékban részesülő személy öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, az öregségi teljes vagy résznyugdíjának összege nem lehet kevesebb a folyósított átmeneti járadék, illetve rendszeres szociális járadék összegénél.
Nyugdíjnövelés
Aki az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz előírt szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. A növelés mértéke 2003-ban 0,3 százalék volt.
Fentiek alapján az, aki a 62. életévének betöltése után öregségi nyugdíj megállapítása nélkül tovább dolgozik, az minden ledolgozott 30 nap után 0,5 százalék növelésben részesül, így egy év továbbdolgozás esetén 6 százalékkal növelt nyugdíjra jogosult.
Az öregségi nyugdíj összege a növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét.
Arányos szolgálati idő
Ha a biztosított nyugdíjjárulékalapot képező keresete a minimálbérnél kevesebb, akkor az 1996. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset és a mindenkori minimálbér arányával.
Például ha valaki húsz évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér felének megfelelő jövedelem után fizet nyugdíjjárulékot, akkor a jogosultság megállapításakor a húsz évet, a nyugdíj mértékének meghatározásakor a 10 év szolgálati időt kell figyelembe venni.
Emelkedő özvegyi nyugdíj
Az özvegyi nyugdíj megállapításakor a Ptk. 1996-ban módosult 685/A §-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni, és ezt kell alkalmazni a törvénymódosítás előtti időre is, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést hatósági igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett.
2004. november 1-jétől a saját jogú nyugdíj mellett folyósított özvegyi nyugdíj mértéke 5 százalékkal emelkedik, 25 százalékról 30 százalékra nő.
Méltányossági nyugdíj
2004. január 1-jétől méltányossági nyugdíjemelésben az részesülhet, akinek nyugdíját legalább öt éve állapították meg (ez korábban három év volt), és akinek nyugellátása és egyéb ellátása együtt a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg. Ez az összeg 2004-ben 46 400 forint.
Ez a változás nem vonatkozik azokra, akik a méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmüket 2004. január 1. előtt benyújtották.
Méltányossági árvaellátás
Méltányossági árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezik. 2004-től rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt.
Nyugdíjemelés
2004. január 1-jétől 6,3 százalékkal kell emelni a 2004. január 1. előtt megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, valamint az 1998 előtt megállapított mezőgazdasági szövetkezeti és növelt összegű szakszövetkezeti járadék, továbbá a bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjának összegét.
Nyugdíjminimumok
A 2003. december 31-ét követő, de 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapítandó öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 23 200 forint.
A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege:
– a III. rokkantsági csoportban havi 23 200 forint,
– a II. rokkantsági csoportban havi 24 290 forint,
– az I. rokkantsági csoportban havi 25 160 forint.
A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj havi 49 650 forint összeghatárig folyósítható együtt.
Az árvaellátás legkisebb összege havi 19 750 forint.
