A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet kell alkalmazni
– minden olyan – szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott – munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá
– az említett munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.
Nem terjed ki a rendelet hatálya a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:
– a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,
– a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,
– az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,
– hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,
– számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá
– az "ablakos írógépek" elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.
Vizsgálandó kockázatok
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.
A kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával a munkáltató köteles folyamatosan vizsgálni az alábbi kockázatok előfordulását:
– látásromlást előidéző tényezők,
– pszichés (mentális) megterhelés,
– fizikai állapotromlást előidéző tényezők.
Kötelező szünet
A munkáltatónak a munkafolyamatokat úgy kell megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – fő szabályként össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés ilyen megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a napi munkavégzést úgy kell megszervezni a munkahelyen, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.
Kötelező orvosi vizsgálat
A képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését. Ezt követően kétévenként kell sort keríteni a kontrollra. Orvosi vizsgálatot kell kezdeményeznie a munkáltatónak akkor is, ha a dolgozónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
A munkavállaló – az egyébként kötelező időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles az említett orvosi vizsgálaton részt venni.
Szemészeti szakvizsgálat
A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben szemészeti szakvizsgálatra utalja be a munkavállalót. Ha a munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállalónak a képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegre lenne szüksége, a munkavállalót az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. (A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.)
Az orvos szemészeti szakvizsgálatra utalja be a munkavállalót:
– az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén,
– ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fokuszálnia,
– az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett.
Az orvos akkor is beutalhatja a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra, ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.
Szemüveg
Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel.
Költségviselés
Az orvosi vizsgálat, a szemészeti szakvizsgálat, valamint a dolgozó szemüveggel való ellátása kapcsán felmerült költségek nem terhelhetők a dolgozóra, így azokat a munkáltatónak kell viselnie.
FogalmakKépernyős eszköz Képernyős eszköznek minősül a számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól. Képernyős munkahely Képernyős munkahelynek kell tekinteni az olyan munkaeszközök együttesét, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, szkenner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozék, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. Képernyős munkakör Képernyős munkakörnek számít az olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is. Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg A képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg fogalmi körébe tartozik a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. |
Tájékoztatás, oktatás, konzultáció
A képernyős munkahelyek kialakítása előtt a munkáltatót tájékoztatási, oktatási és konzultációs kötelezettség terheli a dolgozókkal, illetve képviselőikkel szemben. Ugyanez a kötelezettség terheli a munkáltatót a képernyős munkahelyek fenntartása és korszerűsítése során is.
Követelmények a munkahellyel szemben
A képernyős munkahely kialakításának követelményeit az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
Berendezések
A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.
Képernyő
A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltaknak és világos formájúaknak, megfelelő méretűeknek kell lenniük, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel.
A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia.
A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.
A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető.
Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát.
A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.
Billentyűzet
A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el.
A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa.
A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében.
A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.
Munkaasztal vagy munkafelület
A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.
A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.
Munkaszék
A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani.
Környezet
Térkövetelmények
A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.
Megvilágítás
Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit.
A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel.
Tükröződés és fényvisszaverődés
A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.
Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.
Zaj
A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.
Klíma
A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfortérzést okozzon. A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani.
Sugárzás
Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.
Ember és gép kapcsolata
A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltatónak az alábbi elveket kell figyelembe vennie:
– a szoftver feleljen meg a feladatnak,
– a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban,
– a szoftver legyen könnyen használható, és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen, a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,
– a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,
– alkalmazni kell a szoftverergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,
– a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.
Ellenőrzés
A képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályok betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi.
Látórendszeri zavarokA képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatban leggyakrabban panaszokat okozó látórendszeri eltérések a következők: – presbyopia, – akkomodációs zavarok, – hypermetropia, – állandó kontaktlencse-viselés 45 év felett, – komfortos binokuláris látás hiánya, – fiatalkori rejtett fénytörési hiba |
