Októberre elkészül az Unióhoz benyújtandó Akcióterv
2004 az építkezés éve lesz a munka világában
Az idei adótörvények összességében kedvezően befolyásolják a vállalkozások versenyképességét, s ezáltal a foglalkoztatást – vélekedik Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A társasági adó 16 százalékra csökkentése, a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek javítása vagy az eva értékhatárának 25 millió forintra emelése mind olyan lépések, amelyek közvetlenül javítják a versenyképességet, a befektetői klímát. Ráadásul a kormány tartani tudta azt az ígéretét, hogy adómentes marad az 53 ezer forintra emelt minimálbér, s vállalta azt is, hogy 2006-ig két lépcsőben megszünteti a fix összegű egészségügyi hozzájárulást.
Burány Sándor szerint 2004 az építkezés éve lesz a munka világában is. A fő cél a foglalkoztatottak számának növelése, a munkanélküliség minél alacsonyabb szinten tartása. Az idei költségvetés az uniós támogatásokkal kiegészítve sokkal több forrást kínál a foglalkoztatás bővítésére, mint a tavalyi. Erre a célra közvetlenül 62,6 milliárd forint jut 2004-ben, amiből 13 milliárd forintot nyújt a magyar büdzsé.
A versenyképesség javítása érdekében jelentős összeget fordít a költségvetés a felnőttképzés fejlesztésére. Többszörösére emelkedik a szakképzettséggel nem rendelkezők és a fogyatékosok támogatása: a tavalyi 475 millió forinttal szemben az idén 2,9 milliárdra. 2004-ben számos új adókedvezmény is ösztönzi a foglalkoztatás bővítését. Ezek között a gyesen és gyeden lévők és az 50 éven felüli tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén nem kell a fix összegű egészségügyi hozzájárulást befizetni. A tapasztalatok szerint különösen a hátrányos helyzetű régiókban óriási az igény a közmunkára, ezért a kormány a tavalyi hárommilliárd forinttal szemben az idén négymilliárd forintot költ erre a célra, amit hárommilliárdos PHARE-támogatás egészít ki. A keretből több mint 10 ezer ember megélhetését segítik. Az önkormányzatok által szervezett közcélú munkára 15,2 milliárd forint jut.
A munkaügyi kormányzat éppen ezért arra számít, hogy a munkaerőpiacon tavaly megindult kedvező trendek az idén is folytatódnak, s a foglalkoztatási mutatók enyhén tovább javulnak. Ennek ellenére tény, hogy Magyarországon még mindig csupán az aktív népesség 54-56 százalékának van munkahelye, s nagyon magas az inaktívak aránya. A szaktárca a problémák megoldása érdekében még 2003 végén stratégiai programot készített a kormány számára.
Az előterjesztés szerint a hatékony foglalkoztatáspolitika érdekében ki kell építeni a munkaerő-piaci prognózisok rendszerét, hogy ne csak a folyamatokat lehessen követni. Emellett meg kell vizsgálni, hogy a közterhek csökkentésével hogyan lehetne bővíteni a foglalkoztatást, valamint szinkronba kell hozni a szakképzést a munkaerőpiac igényeivel. A Munka Törvénykönyvének felülvizsgálata során pedig arra kell törekedni, hogy a jogszabályok segítsék elő a rugalmasabb foglalkoztatási formák terjedését. Mindezeket az intézkedéseket a szaktárca a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben fogja rögzíteni, amelyet 2004 októberéig kell benyújtania az Európai Bizottságnak.
Nem javul a vállalkozások versenyképessége
Az idén nagyon felemás helyzetben találják magukat a hazai vállalkozások. Az adózás terén történtek ugyan pozitív lépések is, például a társasági adó csökkentése, ami azonban nem hoz átütő változást a vállalkozások versenyképességének szempontjából. Ráadásul ennek pozitív hatását számos kisebb kedvezőtlen korrekció ellensúlyozza az adórendszerben, elsősorban az új adónemek, például az innovációs hozzájárulás és az ökoadó bevezetése. De hátrányosan érinti a cégeket a természetbeni juttatások körének szűkülése is, amely tovább drágítja a munkaerő költségét – véli Rolek Ferenc.
A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ebben a helyzetben úgy látja, hogy az idén nem javul a vállalkozások versenyképessége. A munkaadók elvárták volna a kormánytól, hogy – ígéretéhez híven – az idén tovább csökkentse az élőmunka költségét, például azzal, hogy mérsékelje a társadalombiztosítási járulékokat, és már ebben az évben csökkentse a fix összegű egészségügyi hozzájárulást. Minderre azért is nagy szükség lett volna, mivel az uniós csatlakozás után a cégeknek még keményebb versenyhelyzettel kell szembesülniük, s a magyar gazdaságnak nemcsak a jelenlegi tagállamokkal, hanem a velünk együtt csatlakozó országokkal is fel kell venniük a küzdelmet. Utóbbiak azonban különösen kemény versenytársak, hiszen nagyon hasonló gazdasági helyzetben vannak, s ugyanazokra a piacokra próbálnak betörni nagyon hasonló termékekkel és szolgáltatásokkal.
Rolek Ferenc szerint éppen az elmaradt versenyképesség-javító intézkedések hiányát tükrözték vissza a pénzpiacok a forint körüli mizériában. Ráadásul a pénzügyi válság még tovább rontotta a cégek helyzetét, hiszen sokkal magasabb kamatszinttel kell dolgozniuk, ami jelentősen megdrágítja a beruházásokat, ami természetesen kihat a foglalkoztatásra is. A velünk együtt csatlakozó országok kamatszintje ugyanakkor jóval alacsonyabb, vagyis Magyarország versenyhátránya tovább nőtt.
Az MGYOSZ alelnöke abban az előterjesztésben sem lát egyelőre biztató jeleket, amelyet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium készített a kormány számára a foglalkoztatás elősegítéséhez szükséges lépésekről. Az anyag ugyanis semmilyen konkrét intézkedést nem tartalmaz, amely javítana a versenyképességen, csupán helyzetelemzést tartalmaz, és jövőbeni programok kidolgozását javasolja. A jelen helyzetben azonban már konkrét lépésekre volna szükség. A versenyképesség javításának pedig elengedhetetlen feltétele lenne az adók és járulékok csökkentése – hangsúlyozza Rolek Ferenc.
Az idén romlik a munkavállalók helyzete
Az adók és járulékok a munkavállalók számára nem túl előnyösen alakulnak 2004-ben. Hiába csökken a személyi jövedelemadó, hiszen a megemelkedő egészségbiztosítási járulék, az egyéni nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj megszüntetett adókedvezménye és a növekvő áfakulcsok miatt bekövetkező áremelkedések sok pénzt kivesznek a munkavállalók zsebéből – vélekedik Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A szakszervezetek aggodalommal vették tudomásul, hogy a bérfelzárkóztatás lényegében lekerült a napirendről. Bár a kormány programjában ígéretet tett arra, hogy tervet készít a hazai bérek felzárkóztatása érdekében, most mégis inkább spontán folyamatokra bízná a dolgot. A szakszervezetek nem tartják célravezetőnek, hogy a kabinet csupán a 2008-ra tervezett eurózónához való csatlakozásra fokuszál, s ennek érdekében mindenáron a költségvetési hiány és az infláció leszorítására törekszik. Borsik János szerint félő, hogy ezért a célért a munkavállalóknak túl nagy árat kell majd fizetniük.
Ráadásul vállalati szakszervezeti forrásokból olyan információk érkeztek, hogy a munkaadók nagy része nem tartja magát az Országos Érdekegyeztető Tanács 2004-re javasolt bruttó 7-8 százalékos bérajánlásához, s legfeljebb 5-6 százalékkal hajlandó emelni a kereseteket, ami legfeljebb a reálkeresetek szinten tartásához elég, de számos munkaadó még ennyit sem tud ajánlani a szakszervezeteknek. Emiatt a közszférában és a gazdaság más ágazataiban már a tavalyi év végén kiéleződtek a feszültségek, s az általában tavaszig is elhúzódó bértárgyalások során várhatóan még további konfliktusokra lehet számítani, elsősorban a közlekedési szektorban – hangsúlyozza Borsik János.
A foglalkoztatáspolitika területén egyelőre elég szerény eredményeket ért el a kormány. Még mindig nagyon alacsony a foglalkoztatottság Magyarországon: az aktív korú népesség 56 százaléka dolgozik, míg az Európai Unióban ez az arány 64 százalék. Arról nem is beszélve, hogy számolni kell az uniós csatlakozás hazai munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival. Nem kizárt, hogy Magyarországon ismét növekedni fog a munkanélküliség. Ha a csatlakozás után azonnali jelentős változásokkal nem is, de három-négy évre elhúzódó kedvezőtlen hatásokkal mindenképpen számolnunk kell.
