A bírósági felülvizsgálat feltételei
Bírósági felülvizsgálatnak van helye, ha
– az ügyfél megítélése szerint a határozat jogszabálysértő, és erre keresetében hivatkozik,
– ha az ügy érdemében döntött a közigazgatási szerv, továbbá
– ha az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette, vagy a fellebbezés lehetőségét jogszabály kizárja.
A jogszabálysértés
Jogszabálysértésre az ügyfél különösebb korlátozás nélkül hivatkozhat. Így utalhat arra, hogy az eljárásban a hatóság tévesen alkalmazott jogszabályt, de arra is, hogy a hatóság egyáltalán nem vett figyelembe valamilyen jogszabályt, amelyet alkalmaznia kellett volna.
Lényeges, hogy egyaránt jogszabálysértésnek minősül az anyagi és az eljárási szabály megsértése. Az ügyfél a jogszabálysértés minősítése tekintetében nem szakember, a jogszabálysértés tényét végül a bíróság fogja megállapítani. Megjegyezzük azonban, hogy a bírói gyakorlat szerint az ügy érdemére kihatással nem levő jogszabálysértés észlelése esetén nem indokolt a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése.
A fellebbezési jog kimerítése
A közigazgatási szerv határozatának bíróság előtti megtámadására csak akkor nyílik lehetőség, ha a határozat jogerős, vagyis az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. A törvény kifejezetten a fellebbezésről, tehát a rendes jogorvoslatról szól. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a rendkívüli jogorvoslatok igénybevétele nem feltétele az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának. Nincs lehetőség tehát a keresetnek olyan indokkal való elutasítására, hogy azt megelőzően az ügyfélnek kezdeményeznie kellett volna például a hatóság felügyeleti intézkedését stb.
Lemondás a fellebbezési jogról
A gyakorlati jogalkalmazás szempontjából fontos, hogy az ügyfél akkor sem meríti ki a fellebbezés jogát, ha a fellebbezés lehetőségéről lemond. Ilyen esetben – a fentiekből kitűnően – a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett közigazgatási határozat felülvizsgálatára bírói úton nincs lehetőség.
Keresetindítás
A közigazgatási határozatok bíróság előtti felülvizsgálatát célzó eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezete tartalmazza.
A Pp. rendelkezései szerint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata csak jogszabálysértés esetén lehetséges.
A felperes
Az államigazgatási eljárásban ügyféli pozícióban szereplő a per kezdeményezője, aki a bírósági eljárásban felperessé válik.
Keresetindításra jogosult az ügyfél és a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél is. Az, hogy ki érdekelt az ügyben, a megtámadott közigazgatási határozatból könnyen kiolvasható.
Keresetlevél
A pert keresettel kell kezdeményezni. A felperesnek hivatkoznia kell a határozat teljes vagy részbeni jogellenességére, azaz a keresetet indokolnia kell.
Perindítási határidő
A keresetet az érdekelt a sérelmezett közigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be. A keresetlevelet vagylagosan lehet benyújtani az elsőfokú közigazgatási szervhez vagy az illetékes bírósághoz.
A kereseti kérelemhez kötöttség elve
A közigazgatási perben a bíróság kötve van a kereseti kérelemhez, vagyis a felperes által a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés körében kell, hogy vizsgálódjék, és abban az esetben, ha a határozatot más tekintetben találja jogszabálysértőnek, erre nem alapozhatja döntését. A közigazgatási perben tehát a kereseti kérelem nem általában vonatkozik a közigazgatási határozat felülvizsgálatára, hanem a felperesi meghatározott irányú felülvizsgálatot végzi el a bíróság.
A keresetlevél halasztó hatálya
Az általános szabály szerint a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási szerv határozata mindaddig nem hajtható végre, amíg az ügyben jogerős bírósági döntés nem születik. A félnek ahhoz is joga van, hogy az esetleg korábban már megindult vagy elrendelt végrehajtás felfüggesztését is kérje. Ennek elfogadásáról és a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított 8 napon belül dönt.
Az eljárási törvény felhatalmazása alapján több törvény rendelkezik úgy, hogy a közigazgatási határozat végrehajtására a kereset benyújtása nincs halasztó hatállyal. Így például az adózás rendjéről szóló törvény szerint a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről ezekben az ügyekben a bíróság a felperes kérelmére, végzéssel határoz.
Hatáskör
A közigazgatási perek elbírálása a megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
A bíróság határozata
A bíróság a közigazgatási határozatot jogszabálysértés esetén hatályon kívül helyezi és – amennyiben az indokolt – a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. A törvény rendelkezhet azonban úgy is, hogy a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, sokkal szélesebb körű azonban a hatályon kívül helyezési és új eljárásra utasítási jogosultság. Ennek az az oka, hogy a bíróság ne vonhassa el a közigazgatási szerv hatáskörét, hiszen feladata alapvetően a jogsértés kiküszöbölésére irányul. Ennek a feladatnak pedig eleget tesz akkor is, ha rámutatva a jogsértés lényegére, hatályon kívül helyezi a kifogásolt döntést, és esetleg új eljárás lefolytatására kötelezi az elsőfokú vagy a másodfokú hatóságot.
A felülvizsgálati körből kizárt határozatokNincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának, ha – azt törvény kizárja; – a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja (például egyes gyámügyekben); – a határozat ideiglenes jellegű, és a jogszabályban megjelölt határidőn belül végleges határozatot kell hozni; – a határozatot az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozták meg; – a határozat lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkezik; – a döntés a hadkötelesnek sorozáson, orvosi vizsgálaton, kötelező gyógykezelésen, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését rendeli el; – a határozat katonai szolgálatra való alkalmasságot állapít meg, a hadkötelesnek katonai szolgálatra való behívásáról, a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásáról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásáról rendelkezik; – polgári védelmi szolgálat ellátására kötelez, illetve |
a határozatot az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozták.
A határozat megváltoztatása
A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja
– az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító;
– a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító;
– a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó;
– az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező;
– a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító;
– az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott;
– a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,
– a kisajátítási ügyben hozott;
– a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott;
– a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő,
– az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint
– a családi pótlékról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási;
– a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott ügyekben;
– lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá
– ha törvény azt megengedi.
Az ítélet elsődlegessége
Amennyiben a bíróság az ügy érdemében határozott, a közigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárás lefolytatásának.
A közigazgatási szerv és a bíróságok döntései sorában a bírósági ítélet mindig privilégiumot élvez. A közigazgatási szerv határozata és a bírósági ítélet nem rivalizálhat egymással. E kettős viszonyban a bírósági ítélet bír elsődlegességgel, mégpedig úgy, hogy nem csupán az ítélet rendelkező része, hanem az ítélet indokolása is köti az államigazgatási szervet. Ez azt jelenti, hogy a bírói ítélet rendelkezését és indokolását a közigazgatási szerv úgy a megismételt eljárásban, mint a határozathozatal során köteles figyelembe venni.
Fellebbezés a közigazgatási perben
Fő szabály szerint a bíróság ítélete első fokon jogerőssé válik.
A bírósági ítélet ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha
– a közigazgatási pert olyan határozat felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, melynek illetékessége az egész országra kiterjed.
A fentiek szerinti határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja.
A közigazgatási határozat semmissége
A teljesség érdekében röviden ismertetjük a határozat semmisségének intézményét. A határozat egyrészt akkor minősül semmisnek, ha az ügy nem tartozik a közigazgatási szerv hatáskörébe, vagyis a közigazgatási szerv olyan döntés hozott, amely a közigazgatáson kívüli szervezet hatáskörébe tartozik.
További semmisségi ok, amikor az államigazgatási szervnek az ügyben eljáró dolgozója a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte, és a bűncselekménynek minősülő kötelességszegés befolyásolta az államigazgatási szerv határozatát, továbbá a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki. Ilyen, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző kötelességszegés például a hivatali visszaélés, a vesztegetés. A semmisséghez azonban nem elegendő a bűncselekmény elkövetését megállapítani, hanem azon túlmenően még az is szükséges, hogy az adott bűncselekmény ténylegesen befolyásolta az államigazgatási szerv határozatát. Ha például a tiltott ajándék elfogadása az ügyféltől a döntéshozatalt követően történik meg, akkor ugyan a köztisztviselő elkövette a bűncselekményt, a döntés mégsem lesz semmis, hiszen az ajándékot a döntést követően kapta, így az nem befolyásolhatta a döntéshozatalt.
Kötelező határozathozatal
Az államigazgatási eljárásban – ellentétben a polgári joggal – a semmisség megállapításához külön határozatra van szükség. Amíg tehát a polgári jogban a semmisség automatikusan beáll, arra bárki határidő nélkül hivatkozhat, a semmis szerződés pedig érvénytelen, addig az államigazgatási eljárásban a semmisségi okok fennállását külön közigazgatási határozatban kell megállapítani.
Elévülés
A semmisségi ok megállapítása esetén sincs lehetőség azonban a határozat megsemmisítésére, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva 3 év már eltelt.
Társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata
A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre a Pp. XX. fejezetének – a közigazgatási perekre vonatkozó – rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
– a határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell megindítani;
– a keresetet az első fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a másodfokon eljáró szerv hozta;
– a betegségi és az anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az első fokú határozatot nem ez a szerv hozta;
– a társadalombiztosítási per elbírálására az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van;
– a bíróság a társadalombiztosítási határozatot megváltoztathatja.
Illetékek közigazgatási perekbenA feleket a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban – jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül – illetékfeljegyzési jog illeti meg. Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosításijárulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos – 15 000 forint. Az adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosításijárulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos perekben az illeték mértéke a pertárgy értékének 6 százaléka, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint. A határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék az illetékmérték, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint. A felülvizsgálati eljárás illetéke a pertárgy értékének 6 százaléka, de legalább 10 000 forint és legfeljebb 2 500 000 forint. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az előzőekben meghatározott illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint |
