×

Kölcsönzött menedzserek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 70. számában (2003. december 15.)
Akárcsak a nyugati országokban, hazánkban is terjed az úgynevezett interim menedzser intézménye. E konstrukció keretében a vállalat speciális, adott feladattal bízza meg a külső, vállalkozó vezetőt, s meghatározott ideig alkalmazza. Szakértők szerint e módszerrel többféle előny érhető el: a megrendelő egy speciális feladat elvégzésére hozzáértő vezetőt szerződtethet, miként a "vendég" menedzser is kamatoztathatja szaktudását, kibontakoztathatja személyiségét.

Az interim menedzser kifejezést nem szívesen fordítják magyarra, mert annak megtévesztő jelentése van, de lényegében és leegyszerűsítve "átmeneti menedzsert" jelent. Maga az interim menedzsment pedig olyan eszköz, amely egy vállalat számára speciális erőforrásokat és szaktudást kínál – meghatározott időszakra.

Költségkímélő megoldás

E módszerrel az érintett cég a nem rendszeres vezetői feladatokat is elvégeztetheti, különösen akkor, amikor a költségek folyamatos csökkentése a feladat. Tapasztalt, jól képzett interim menedzserek alkalmazásával csökkenthető a kockázat, javítható a vállalat működése, hatékonysága, ráadásul kevesebbe is kerül – beleértve a rejtett költségeket is –, mint egy vezető állandó foglalkoztatása – mondja Fekete István, a hazai interim menedzsment szakértője, a Hungarian Interim Management Kft. egyik megalapítója. Ő korábban – 13 éven át – egy vegyipari multicég magyarországi vállalatának vezérigazgatója volt, tehát bőséges tapasztalatokkal rendelkezik a felső vezetői feladatokról, kihívásokról.

Noha a törvények lehetővé teszik a vállalkozó menedzser foglalkoztatását is, a legtöbb vezető egyetlen vállalat alkalmazottja. Ez érthető volt akkor, amikor a biztonság mindennél előbbre való volt, azonban piaci körülmények között gyakorta más típusú vezetőre van szükség. A világ ugyanis változik, s ennek megfelelően módosul a vállalatok működése is. Mindenki keresi a hatékonyabb, jobb megoldásokat, amelyek által költségeket megtakarítva, rugalmasan működtethető egy cég. Ennek eredményeként alakult ki az interim menedzsment.

E foglalkoztatási forma különösen kedvelt és elterjedt a nyugat-európai országokban. Leginkább Angliában, Hollandiában és Belgiumban vannak hagyományai, ám Németországban és Ausztriában – e téren – nem sokkal járnak előttünk.

Egyedi igények

Antal László, aki immár évek óta interim menedzser, emlékeztet rá: nem teljesen új dologról van szó, hiszen Magyarországon korábban is voltak olyan vezetők, akik hasonló munkát végeztek, de másképpen hívták őket. Nevezték például biztosoknak, válság- vagy projektmenedzsereknek, akik egy-egy feladat elvégzésére kaptak megbízást, majd annak teljesítése után megszűnt a jogviszonyuk.

Igazából a rendszerváltás után szaporodott meg a számuk, s növekedett a feladatuk. Számtalan külföldi tulajdonos érkezett ugyanis hazánkba, akiknek hirtelen vezetőkre volt szükségük különféle munkákra, hosszabb-rövidebb időszakra. Részint külföldieket, részint magyarokat alkalmaztak attól is függően, hogy mennyire ismerték őket.

Ezzel szemben manapság – különféle okok miatt – általánossá vált, hogy egy-egy program levezénylésére interim menedzsereket alkalmaznak. Bevált gyakorlat például, hogy a multinacionális anyacégek saját embereiket küldik el a leányvállalataikhoz egy-egy speciális feladat megoldására.

Professzionális tudás

Fekete István kifejtette: az alkalmazottként tevékenykedő menedzser hiába profi a szakmájában, beosztottként alárendelt pozíciót tölt be a tulajdonossal szemben. Saját szakmai kvalitásai csak korlátozottan érvényesülhetnek. Ez is oka annak, hogy hazánkban terjed az interim menedzsment, hiszen a kvalifikált szakemberek ebben az új formában jobban érvényesíthetik tudásukat, rátermettségüket. Az interim menedzserek profeszszionalisták, akik a megbízó által kívánt szektorban és területen nagy tapasztalattal, alapos szakmai tudással rendelkeznek. Jellemzően olyan személyek, akik kiegyensúlyozottak és jól tűrik a bizonytalanságot.

Noha a rendszerváltás óta a magyarországi cégeknél is kialakultak és stabilizálódtak a menedzsmentstruktúrák, krízishelyzetek mindenütt előfordulhatnak. S valóban: a vállalatoknál egyre több a projektek száma, s mind gyakrabban van szükség speciális menedzsmenttudás bevetésére egy-egy sürgős feladat megoldásakor. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az interim menedzser nem tanácsadó, hanem teljes felelősségi és döntési hatáskörrel bíró felső vezető.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt is mutatják, hogy például a pénzügyi befektetők fejlődési dinamizmusát jelentősen befolyásolja az a tény: van-e olyan menedzser, aki az iparágban nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, s szaktudása révén képes elérni a gyors és a hatékony növekedést. Ilyen igény esetében is kitűnő megoldás az interim menedzsment.

Elfogulatlan döntések

Külön előny, hogy néhány héten belül felállhat a gyors és hatékony menedzsment. A szolgáltatást igénybe vevő vállalat számára ugyanakkor a kockázatok is csökkennek, hiszen nincs szükség hosszú távú alkalmazotti elkötelezettségre. Az illető elfogulatlan, a vállalati "politikán" kívül marad; a vállalkozói szerződés feltételeit a megbízó igényeihez igazítják.

Fekete István utalt rá, a kölcsönzött vezetőket a legkülönfélébb helyzetekben és területeken alkalmazhatják. Például amikor adott irányítói poszton üresedés támad, s a hiányt rövid távon – például hat hónapig – pótolni kell. A vállalatok korábban gyakran folyamodtak ahhoz a módszerhez, hogy ilyenkor a helyettes lépett feljebb a ranglétrán, de az átmeneti idő letelte után kénytelen volt újra "csak" helyettesként tevékenykedni. Ezt emberileg, szakmailag olykor nehéz feldolgozni.

Szakmai projektek

Más esetekben a cégek vagy az üzemegységek beindítása, felvásárlása, összeolvadása, illetve a jelentős növekedés, a vállalati konszolidáció teszi szükségessé az interim menedzserek foglalkoztatását. A szakmai projektek – pénzügyi, logisztikai, marketing- és mások – irányítása szintén a feladatkörükbe tartozhat. Az interim menedzserek különösen fontos szerepet játszhatnak a válsághelyzetekben, a cégek átstrukturálásában vagy a hitel és a kockázati tőke kihelyezésekor. Ezekben az esetekben nagy előnyük, hogy – mivel nem a cég alkalmazottai – külsős emberként tiszta fejjel átlátják és megoldják a problémákat.

A Hungarian Interim Management Kft.-t (HIM Kft.) bő fél évvel ezelőtt alapította Fekete István, Steiner László és dr. Tóth Tamás. Steiner László az elmúlt két esztendőben egy nagy járműipari cég vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig egy nemzetközi vállalat hazai és regionális vezérigazgatójaként dolgozott. Dr. Tóth Tamás fejvadász és menedzsmentfejlesztési tanácsadó. A cég a nemzetközileg elterjedt és az utóbbi időben rohamosan növekvő interim menedzsment szolgáltatás magyarországi bevezetését és elterjesztését tűzte ki célul.

Az alapítók olyan angol és holland cégekkel vették fel a kapcsolatot, amelyek már bőséges tapasztalattal rendelkeznek a gyakorlat területén. Megtanulták a technikákat, a különféle helyzetek kezelését.

Jogok és felelősség

Az interim menedzsment az elmúlt 10-15 évben – a vállalatirányítás eszköztárában, nemzetközileg – olyan speciális problémák megoldására vált képessé, mint a krízismenedzsment, a nagyobb vállalati projektek irányítása vagy a vállalatok felvásárlásának, összeolvadásának vezetése és az úgynevezett "azonnali áthidalás" (váratlan okok miatt fontos vezetői pozícióban űr támad). Hasonlóképpen például a "start-up" cégek beindításának, felépítésének kezdeti intenzív irányítása is feladata lehet.

Steiner László hangsúlyozza: az outsourcing szerződés és a menedzserkölcsönzés között lényeges különbség van. Előbbi egy feladat állandó, hosszú távú kiszervezése, az interim menedzsment viszont egy feladat adott időn belüli megoldása külső erőforrás igénybevételével. Az utóbbi esetben a felek csak a projekt idejére kötnek szerződést.

Fekete István elmondta, hogy kidolgozták azt a rendszert is, amely megfelelő hátteret ad a minőségi elvárásokhoz. Minden projekt, minden interim menedzsment mögött coachként ott áll a HIM Kft., illetve annak egyik vezető partnere.

Szakmai kihívások

Az előkészítő munka során először feltérképezték a potenciális interim menedzserek körét. Jelenleg mintegy 35-40 olyan széles körű tapasztalattal rendelkező vezető csatlakozott a csapathoz, akik négy-öt fontos iparágat képviselnek. A cégalapítók e kör dinamikus növekedésével számolnak, egyben bátorítanak minden olyan vezetőt, akik keresik az új szakmai kihívásokat, illetve szívesen vállalják az új típusú életmódot. A következő időszakban – a HIM Kft. nemzetközi kapcsolatainak felhasználásával – olyan tréningeket szerveznek a céghez tartozó vezetők számára, amelyek az interim menedzsment speciális feladataira, gyakorlati ismereteire készítenek fel.

A kft. vezetői úgy vélik: egy-másfél esztendő múlva Magyarországon már legalább 100-150 kölcsönzésre alkalmas vezető kínálja szolgálatait. Köztük olyanok, akik a pénzügy, a humán erőforrás, a logisztika, az informatika, a marketing, az értékesítés, illetve a kommunikáció területén járatosak.

Fontos a kapcsolat kiépítése a hasonló tevékenységgel foglalkozó jelentős nyugat-európai cégekkel, különösen azokkal, amelyek a szakma legújabb trendjeit képviselik. Szó lehet arról is, hogy nagy tapasztalattal rendelkező magyar felső vezetők is bekapcsolódhatnának a nemzetközi vérkeringésbe, azaz külföldi cégeknél vállalhatnának felelősségteljes munkát. A létező nemzetközi hálózat révén a külföldi kollégák pedig megjelenhetnének a hazai piacon.

Sajátos életmód

Fontos kérdés, hogy kiből lehet jó interim menedzser. Nem elegendő ugyanis, ha az illető kiemelkedő szakmai tudással, tapasztalattal rendelkezik, hanem a sajátos életmódot is el kell fogadnia. Ennek egyik leglényegesebb eleme a bizonytalanság, illetve a fokozott munkatempó, hiszen az interim menedzsernek nincs mindig munkája, amikor pedig van, napi 12-14 órát is dolgoznia kell.

Steiner László szerint az a szakember válik jó interim menedzserré, akinek színes életpályája van, jól tűri a bizonytalanságot, szereti ezt az életstílust, anyagilag biztos háttérrel rendelkezik, és személyisége stabil. Fekete István úgy véli: az illetőnek jól kell tűrnie a konfliktusokat, hiszen egy cég belső munkatársai nem mindig fogadják szívesen a külsős vezetőt, aki ráadásul – esetleg – kőkeményen lép fel, mert ez a dolga. Gyakran olyan hálátlan feladatok hárulnak rá, mint a munkatársak elbocsátása a hatékonyabb működés érdekében. Ezt természetesen soha, sehol nem fogadják örömmel.

De sokszor éppen ezek azok a konfliktusok, amelyek felvállalásával elérhető a cél, s előreviszik a vállalatot. Ebből a szempontból más a tanácsadó szerepe, aki mindvégig kívül marad, s csak tanácsot ad; az interim menedzser viszont "belül" van, s teljes jogkörrel hozza meg döntéseit. Az életstílussal kapcsolatban pedig megemlíthető, hogy jó néhányan azért kedvelik ezt az életmódot, mert – ellentétben a hagyományos vezetőkkel, akik nemritkán a rendes szabadságukat sem veszik ki – a munka befejezése után több hónap szabadság következik. Ekkor bőven jut idő a pihenésre, kikapcsolódásra, a hosszabb külföldi utakra, a tanulásra és a továbbképzésre is.

Időben kell váltani

Antal László – 35 éves – fiatal kora ellenére gazdag tapasztalatokkal rendelkezik az interim menedzseri feladatok terén. Szakterülete a pénzügy, a számvitel. Már könyvvizsgáló korában alkalmazták interim menedzserként. Három-hat hónapig látott el különféle feladatokat cégeknél. Antal Lászlónak megtetszett a munka, az ezzel járó életstílus. Huzamosabb ideig, több esztendőn át aligha dolgozna már egyetlen cég vezetőjeként, hiszen egy idő után nincs meg a korábbi kihívás. Úgy véli, a vezetőknek legfeljebb 3-5 évig érdemes a posztjukon maradniuk, utána új feladatokat kell keresni. Komoly megmérettetést jelenthet például egy cég átszervezése, egy gyengén működő vállalat nyereségessé tétele.

A fiatal szakember nem érzi zavarónak a konfliktushelyzeteket. Jó néhányszor előfordult, hogy válságmenedzselés során a munkatársakra nézve kellemetlen döntéseket kellett meghoznia. Ezért eleinte nem kedvelték, de később többnyire meggyőződtek az igazáról. Ha például az intézkedések hatására nő a cég presztízse, nyereségessége, megszűnnek a túlórák, esetleg emelkednek a fizetések is, a kollégák belátják, hogy helyesek voltak a korábbi, kellemetlen döntések. Általában persze elmondható, hogy az interim menedzsereket nemigen "szeretik" egy vállalatnál, ezért jobb is, ha egy idő után távoznak a cégtől.

Díjak és költségek

Szakértők állítják, egy cég számára az interim menedzserek foglalkoztatása mindenképpen olcsóbb, mint az állandó vezetők alkalmazása. Mivel a szerződésben előre pontosan meghatározzák, hogy mennyibe kerül a feladat elvégzése, ily módon nem kell például végkielégítést fizetni, ami általában jelentős összeg. Díjazás csak a ledolgozott napokra jár, ami fedezi a helyi utazásokat, a társadalombiztosítást, az egyéb biztosításokat. A teljes költség így is minimum 15 százalékkal alacsonyabb, mint más, azonos értékű megoldás esetében.

Steiner László konkrét számokat is említ. A teljes napidíj a feladattól és a menedzser tapasztalatától függően 100 és 250 ezer forint között ingadozik, de lehetnek ettől eltérő esetek és díjak is. A nyugat-európai napidíjak ennél magasabbak, általában 1000 és 2500 euró között mozognak.

Az év fiatal menedzsere

A Menedzserek Országos Szövetsége az idén is meghirdette "Az év fiatal menedzsere" pályázatot. A bírálóbizottság e cím viselésére 2003-ban, közel egyhangú döntéssel Bajnai Gordont, a Wallis Rt. vezérigazgatóját találta méltónak. A zsűri értékelése szerint a fiatalember – aki korábban befektetési bankárként, a CAIB vezérigazgató-helyetteseként számos privatizáció előkészítésében és lebonyolításában vett részt – a Wallis Rt.-nél vívta ki az igazi elismerést, ahol eredményesen tevékenykedett azért, hogy a cég immár átlátható gazdálkodást folytató, racionális szerkezetű, tőzsdeképes holdinggá vált.

A 35 éves vezetőt korábban, 1999-ben a Central European Magazin a közép-európai régió 20 legtehetségesebb fiatalembere közé választotta. Munkája elismerését jól jelzi, hogy a mostani, hazai megmérettetés során a 11 tagú zsűriből tízen őt jelölték az első helyre. A pályázat történetében ez volt az első alkalom, amikor a bírálók véleménye ennyire megegyezett

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8646 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8646 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5134 olvasói kérdésre 5134 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8646 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8646 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5134 olvasói kérdéssel.

Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap

Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltató által előírt végzettség megszerzése

A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre...

Tovább a teljes cikkhez

Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt...

Tovább a teljes cikkhez

Időarányos szabadság számítása

Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5134 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 268-ik lapszám, amely az 5134-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem