Alkalmi munkakönyv szezonmunkásoknak

Az alkalmi munkavállalás lehetőséget teremt arra, hogy a rövidebb időtartamú, alkalomszerű tevékenység munkaviszonyként nyerjen elismerést, ami a tartósan állástalanoknak is garantálhatja a társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátást.

Az AM-mel történő foglalkoztatás előnye, hogy az alkalmi munkáért kifizetett munkabérhez igazodó értékben – az alkalmi munkakönyvbe beragasztott közteherjegybélyeggel – a munkabért terhelő valamennyi járulék, illetve a munkavállalót terhelő személyijövedelemadó-előleg befizethető. A munkavállaló a közteherjegy ellenében egészségügyi és nyugdíjellátásra, valamint munkanélküli-ellátásra szerez jogosultságot.

Törvényi háttér

Az AM elterjedését elősegítendő, egy tavalyi törvénymódosítással mérsékelték a közteherjegy értékét. Ezek szerint, ha a munkaadó a munkaügyi központ által nyilvántartott állástalant foglalkoztat, a korábbinál mintegy negyedére csökkentett értékű közteherjeggyel teljesítheti a járulékfizetési kötelezettségét. A minisztérium adatai szerint 2001-ben országszerte 32 ezer AM-könyvet váltottak ki, 2002-ben ez a szám 40 ezerre bővült.

Növekedett a ledolgozott napok száma is, 141 ezerről 252 ezerre, ami 79 százalékos emelkedést jelez. 2003 első hét hónapjaiban pedig már 257 millió forint értékben vásároltak közteherjegyet, ez több mint másfélszerese (152 százalék) az előző év azonos időszakában tapasztalt forgalomnak. Az idén július végéig több mint 56 ezer alkalmi könyvet váltottak ki, ami a tavalyi hasonló időszakhoz képest 237 százalékos növekedést mutat.

Az alkalmi munkakönyv elterjedése ellenére a mezőgazdaságban – ahol különösen indokolt lehet a használata – még dívik a feketemunka. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szakemberei a közelmúltban végeztek ellenőrzést az ágazatban.

Kovács Mária főosztályvezető érdeklődésünkre elmondta: az ellenőrzés egyik tapasztalata, hogy míg egyes munkáltatók nincsenek tisztában az alkalmi könyv előnyeivel, mások idegenkednek az adminisztrációs terhektől. Ezért, ha néhány napra vesznek fel alkalmi munkást, inkább megkockáztatják a feketefoglalkoztatást.

Természetesen pozitív példák is akadnak. A munkanélküliségtől sújtott régióban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központban kedvező tapasztalatokról is beszámoltak. A megyében több olyan vállalkozás is található, amelyek tulajdonosai rendszeresen foglalkoztatnak alkalmi munkakönyvvel rendelkező dolgozókat.

A 930 lakosú Nyírjákón több mint húszszázalékos a munkanélküliségi ráta. Ezt a polgármesteri hivatal rendhagyó módon igyekszik enyhíteni. Szabó József polgármester elmondta: az önkormányzat öt hektár földet bérelt, ahol paradicsomot termeszt, a zöldség átvételére pedig szerződést kötött a leveleki konzervgyárral. A paradicsom szüretelésére alkalmanként 30-40 embert tudtak nyáron felvenni. A foglalkoztatottak – a növény érésétől függően – hetente általában négy-öt napot dolgoztak.

A szüretelésben – alkalmi munkakönyvvel – nemcsak állástalanok, hanem középiskolás diákok, nyugdíjasok is részt vettek. A polgármester szerint az iskolakezdés előtt mindenkinek jól jött a pluszpénz, s további pozitívum az is, hogy az önkormányzat is bevételhez jutott.

Előny a munkáltatónak

Bökényiné Gazda Zsuzsa nagykállói vállalkozó tizennyolc alkalmi munkást foglalkoztatott a gyümölcsösében. Véleménye szerint a munkaadónak kedvező, hogy a közteherjeggyel leróhatja a munkabért terhelő járulékot, s az azzal járó pluszmunka nem jelent megterhelő adminisztrációs kötelezettséget. Ugyanakkor hátrányként említette, hogy az alkalmi könyvvel rendelkezők havonta folyamatosan tizenöt napot dolgozhatnak, miközben sok esetben a munka jellege ennél hosszabb időt tenne szükségessé. S persze az is előfordul – Bökényinének legalábbis ez a személyes tapasztalata –, hogy a dolgozók elhanyagolják az alkalmi munkakönyv kiváltását, ezért a munkáltatónak kell elvinni a dolgozókat a munkaügyi kirendeltségre.

A leveleki Rox Food Kft. vezetője, Székely Sándor kifejtette: mivel a gyümölcsösben, a szántóföldön mindig akad tennivaló, ezért alkalmi munkavállalókat is rendszeresen foglalkoztatnak. Véleménye szerint hasznosnak bizonyult az AM bevezetése, ezzel ugyanis lehetővé válik a feketemunka visszaszorítása.

Közismert, hogy a konzervgyártó cégeknél, illetve az építőiparban rendszeresen foglalkoztatnak idénymunkásokat. Ennek ellenére ezekben az ágazatokban nem terjedt el az alkalmi könyv használata. Ennek oka maga a munkafolyamat, nevezetesen az, hogy e cégeknél évente több hónapra alkalmazzák az idénymunkásokat.

Ezt erősítette meg Ábrahám Tibor, a Kecskeméti Konzervgyár Rt. vezérigazgatója is. Elmondta: sokat foglalkoztak e kérdéssel, hiszen az AM intézményét jó kezdeményezésnek tartják. Mivel azonban az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők havonta folyamatosan tizenöt napot dolgozhatnak, így ez a megoldás – esetükben – nem jöhetett szóba. A konzervgyárban ugyanis három-öt hónapig tart a szezon, amikor is – az állandó munkatársakon kívül – még 150-200 dolgozót foglalkoztatnak.