A vállalkozások – egy méreten túl – már szakértőkre, tapasztalt vállalkozásokra bízzák biztonsági rendszerük megtervezését és kiépítését. Sokféle vállalati vagyonvédelem létezik attól függően, hogy milyen cégről van szó – mondta dr. Szabó László, a Vagyonvédelmi Kamara alelnöke. Eltérőek a vállalatok méretei, elhelyezkedésük, tevékenységi körük. Más feladatot jelent egy építkezés, üzemi telephely, nagyvállalat, áruház vagy bank védelme. Fontos az is, hogy a megbízó milyen jellegű és mértékű védelmet kíván elvégeztetni. Akadnak olyan cégek is – például pénzfeldolgozó üzemek –, amelyek munkatársaikkal a munkaszerződésben aláíratják, hogy vállalják az önkéntes ellenőrzést. Nagy cégek vezetőinek pedig nyilatkozniuk kell az összeférhetetlenségi védelem kapcsán arról, hogy ők, illetve rokonaik milyen más gazdasági társaságban érdekeltek, s ezt hozzájárulásukkal az erre szakosodott cégek – például magánnyomozói irodák – ellenőrizhetik.
Pálinkás Péter, a több száz munkatársat foglalkoztató, s az egész országban tevékenykedő Bástya-Őr Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a megbízók általában teljes körű vagyonvédelmet kérnek. Az optimális védelem megteremtése mindenekelőtt attól függ, hogy a megbízónak milyenek az igényei, s erre mennyit hajlandó áldozni.
Többet kellene költeni
Mostanság a vállalatok számára a fizikai biztonság megteremtése az egyik legfontosabb cél, de emellett számos más – például informatikai – védelem kialakítása is a feladatok közé tartozik. Erre sokat – bár szakértők szerint még mindig nem eleget – költenek. Dr. Szabó László szerint a vállalati vagyonvédelem drága dolog, de megéri, s még többet kellene rá költeni. Külföldön jelentős összegeket fordítanak vagyonvédelemre, mert belátták, hogy ez szükséges kiadás.
A cégek a pontos összeget általában titokban tartják, s ezt még megbecsülni is nehéz: egyrészt számos vállalkozás üzleti titokként kezeli az erre fordított kiadásokat, másrészt a védelmi költségek gyakran a működéshez szükséges ráfordítások között is szerepelnek.
A vállalatok eltérő gyakorlatot alkalmaznak a vagyonvédelemben. A cégek egy része saját maga szervezi meg a biztonsági szolgálatot, másutt erre külső céget vesznek igénybe. Van olyan munkáltató is, amely ugyan szeretné elválasztani alaptevékenységétől a vagyonvédelmet, tehát a munkát rábízza egy szakértő cégre, de nem bízik meg benne teljes mértékben, ezért néhány biztonságvédelmi szakembert is alkalmaz saját állományában, akik felügyelik a szakcéget. Ugyanakkor a megrendelőknek is tudniuk kell, mit várnak el a megbízott vagyonőrtől. A vállalatok nagy része beéri azzal, hogy ne (túl) sokat lopjanak tőle. Abszolút biztonság nincsen, de a ráfordítás alapján nagy valószínűséggel meg lehet mondani, hogy milyen szintű biztonságot ér el ezzel a cég. A vállalkozások gyakran valamekkora összeg ráfordításával elérik azt a vagyonvédelmi szintet, ami mellett már nem éri meg betörni, a vagyon elleni bűncselekményt elkövetni.
Kötelező kamarai tagság
Szakértők szerint a vagyonvédelmi feladatokat olcsóbb szakcégre bízni. A megbízó és a szolgáltató közötti polgárjogi szerződés lehetőséget ad arra, hogy a megbízó magas követelményeket támasszon. A hatóságok korábban gyanakvással fogadták a magánvagyon védelmére szerveződött társaságok megalakulását. Ezt erősítette az is, hogy a köznyelvben megjelentek az "izomagyú" emberek, akik esetenként baseballütőkkel védték, őrizték az objektumokat, s ez jogos ellenérzést váltott ki. Ezzel párhuzamosan, s egyre nagyobb számban megjelentek a tisztességes őrző-védő vállalkozások is. Végül 1998-ban született meg az a törvény, amely szabályozza a vagyonvédelmi tevékenységet. Ezzel jelenleg csak olyan vállalkozás foglalkozhat, amelynek van engedélye az illetékes rendőrségtől és tagja a szakmai kamarának.
Dr. Szabó László, a Vagyonvédelmi Kamara alelnöke elmondta, hogy a kamara legfontosabb feladata az általános szakmai érdekvédelem. Minden megyében és a fővárosban van szervezetük, jogi tanácsadó szolgálatuk, az interneten honlapjuk, s kéthavonta megjelenő hírlevelük, amelyet minden tag díjmentesen megkap. A cégnyilvántartásban 10 ezer olyan vállalkozás szerepel, amelynek társasági szerződése tartalmazza a vagyonvédelmi tevékenységet, de közülük csak 3700 a kamara tagja. Holott a törvény szerint kötelező a kamarai tagság. Ezek a vállalkozások vagyonvédelemmel, nyomozással, illetve ehhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységekkel foglalkoznak. A többi mintegy hat és fél ezer cég nem profiltiszta, azaz mással is foglalkozik. A 3700 így is óriási szám, hiszen például a szomszédos Ausztriában mindössze 100-120 vagyonvédelmi cég működik. Magyarországon a néhány nagy vagyonvédelmi vállalkozás többezres létszámmal dolgozik. Emellett több száz középvállalkozás működik, ahol néhány száz munkatársat foglalkoztatnak, s jelentős azoknak a cégeknek a száma, ahol csak 10-20 ember végez vagyonvédelmi tevékenységet. A cégek és egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők több mint a fele Budapesten és Pest megyében tevékenykedik, de Borsodban is jelentős a számuk.
Vegyes foglalkoztatási kép
A Vagyonvédelmi Kamarának jelenleg 107 ezer tagja van, vagyis a szakmai kamarák közül ez a legnagyobb Magyarországon. Közülük mintegy 30 ezren szüneteltetik tagságukat, azaz nem fizetik tagdíjukat. A tagságukat szüneteltetők körülbelül fele rendőr, tűzoltó, hivatásos katona; a másik fele viszont nagy valószínűséggel feketén folytatja tovább tevékenységét. Mintegy 21 ezer azon tagoknak a száma, akik egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, s akiket a rendőrhatóság rendszeresen, valamint az APEH alkalomadtán ellenőriz. Körülbelül 30 ezerre tehető azoknak a száma, akik munkaszerződés keretében dolgoznak: egy részüket minimálbérre, másik részüket rendes bérre jelentették be, vagyis legálisan dolgoznak. Jelentős, csaknem 20-25 ezer viszont azon kamarai tagoknak a száma, akik az alelnök szerint szinte biztosan feketén dolgoznak. Ők mindenféle ellenőrizhetetlen, színlelt szerződés alapján tevékenykednek. Az alelnök úgy véli, hogy a magyar piac teremtett olyan kényszerpályát, amely ezt a helyzetet kialakította.
Adatvédelmi szempontokMajtényi László adatvédelmi biztos 2000-ben a munkahelyi, vagyonvédelmi célú "kamerázások" kapcsán kifejtette: a videokamera-rendszer személyes adatok felvételét és tárolását is jelentheti, ezért a kamerák felállításáról feltétlenül szükséges előzetesen tájékoztatni a dolgozókat. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által készített felvételeket, és ha igen, milyen célból. Az, hogy a videojeleket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik, nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel. A kamerák használatánál a célhoz kötöttség elvének kell érvényesülnie, miszerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében szabad. Ha a videokamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozás alatt álló termékek őrzése, lopások megelőzése, akkor a kamerák elhelyezkedésének is ezt a célt kell szolgálniuk. Minden más cél érdekében – például a munkahelyi jelenlét, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése – a kamerázás csak a dolgozó hozzájárulásával valósítható meg. Az érintettnek joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket is. Személyiségi jogot, illetve az adatvédelmi elveket sérti, ha egy bevásárlóközpont toalettjeinek előterében, illetve egy munkahely öltözőiben videokamerát helyeznek el. Szintén sértő, ha az ügyfelek tudta és hozzájárulása nélkül készítenek fényképfelvételeket a pénzkiadó automatáknál. Az sem megengedett, ha egy magánnyomozó rejtett kamerát kíván felszerelni egy bolti lopássorozat felderítésére. |
Szigorú alkalmassági szabályok
Az 1998-ban született törvény egyik célja a vagyonvédelmi szakma megtisztítása volt az oda nem való vállalkozásoktól. A biztonságvédelemmel foglalkozó személy gyakran olyan helyzetbe kerül, hogy egyrészt ő maga könnyen tud elkövetni bűncselekményt, másrészt össze tud játszani másokkal. A törvény szigorú feltételeket szab, hogy kiből lehet vagyonőr. Minimális feltétel a törvényben előírt feddhetetlen előélet, tehát nem elég az erkölcsi bizonyítvány, a rendőrségi bűnügyi nyilvántartásban sem fordulhat elő a neve. A törvény 300 órás képzést követel, amiből 80 óra a gyakorlat. Csak ilyen bizonyítvány ellenében adja ki a rendőrség a vagyonőri igazolványt. Vannak azonban olyan legálisan működő cégek, amelyek néhány hét alatt – vagyis valószínűleg jóval kevesebb, mint 300 óra alatt – képeznek ki vagyonőröket 20-30 ezer forintért.
Dr. Szabó László szerint várhatóan még az idén elkészül az új vagyonvédelmi törvény tervezete. Az új jogszabály szerint tovább szigorítanák a vagyonőrök alkalmazását és képzését. Alaposabb, ellenőrizhetőbb képzésre van szükség, s jobban megrostálnák az oktató cégeket is, a vizsgáztatást pedig a kamara végezné. Figyelembe vennék, hogy a különféle tevékenységet ellátó vagyonőrök más-más képzettséget igényelnek. Szakosodnának, s több kategóriát állítanának fel. Az informatikai rendszerek védelmére például magas szintű képzettségre van szükség, s a pénzszállító autók őrzésére szintén csak a szakma legjobbjai képesek. Bevezetnék az előzetes pszichológiai vizsgálatot, mert ez jelenleg csak azokon a területeken követelmény, ahol a vagyonőrök fegyver viselésére is jogosultak, holott a vagyonőr jó pszichológiai állapota általában is fontos. Az új törvény szerint rendszeresen felülvizsgálnák a vagyonőri igazolványok érvényességét.
A vagyonvédő vállalkozások többségében olyan emberek dolgoznak, akik korábban például rendőrök, katonák, rendészek voltak. A hivatásos fegyveres testületeknél megszerzett tapasztalatokat természetesen fel lehet használni, de a magánszférában működő vállalkozások nem léphetnek fel hatóságként, nincsenek különleges jogaik. A megbízó igényei szerint kell és lehet ellátni feladatukat, de munkájuk során nem hagyhatnak figyelmen kívül jogszabályi tiltásokat. Tény, hogy az őrző-védő mesterség fizikai állóképességet, bizonyos kriminalisztikai és jogi ismereteket is követel. A biztonságvédelem komplex tevékenység, amelynek emberi, technikai és szabályozásbeli összetevői vannak.
Sokszínű technika
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára emlékeztetett rá: statisztikai adatok szerint a kereskedelmi árukészlet egy százaléka úgy tűnik el az üzletekből, hogy azt nem lehet nyomon követni. Éppen ezért a kereskedelmi cégek is jelentős összeget költenek vagyonvédelemre. A kereskedelemben is alkalmaznak technikai eszközöket az áruk védelmében. Az üzletek többsége már beléptető-kiléptető rendszert használ, amely jelzi, ha a boltból fizetés nélkül akarnak árut kivinni. Egy másik gyakran használt technikai eszköz a vonalkódrendszer. A vonalkód leolvasása nemcsak az áru árát viszi be a rendszerbe, hanem a pénztáros ezzel semlegesíti a jelzőrendszert. Amennyiben bárki a vonalkód leolvasása nélkül akarna árut kivinni az üzletből, akkor azt jelzi a rendszer, és a tolvaj lebukik. A ruházati boltokban bevált gyakorlat, hogy az értékesebb árura úgynevezett lopásgátlót szerelnek, amelyet fizetéskor a pénztárnál távolít el az eladó. Gyakori a videorendszeres megfigyelés, s ezt jól látható helyen, már a bejáratnál tudatják az üzletbe belépőkkel. Ennek nemcsak visszatartó hatása van, hanem az esetleges lopást filmre is rögzítik, vagyis a tettet dokumentálják. A nagyobb üzletek őrző-védő szolgálatot is igénybe vesznek, hogy védekezzenek a lopások, rablások ellen.
Pálinkás Péter, a Bástya-Őr Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy cége fő profilja az úgynevezett élőerős őrzés. Ez magában foglalja a megrendelők által kért objektumok, építkezések, irodaházak, ipari létesítmények védelmét. A szolgáltatás az adott ingatlanba való beléptetéstől a gépjárműforgalom ellenőrzésén túl a járőrszolgálatig terjed. Legfontosabb feladatuk – a megbízó igénye alapján – a vagyon védelme, illetve illetéktelen személyek távol tartása. Egyre több megbízó kéri a vállalati dolgozók csomagjainak átvizsgálását, ami a cégen belüli lopások megakadályozása érdekében történik. A csomagok átvizsgálása azonban komoly személyiségi jogi problémákat is felvet, hiszen a csomagba nem nyúlhatnak bele, s motozást sem hajthatnak végre az illető beleegyezése nélkül. Azt sem könnyű eldönteni a helyszínen, hogy az esetleg ellopott tárgy értéke meghaladja-e a 10 ezer forintot: ha igen, akkor bűncselekményről van szó, ha nem, akkor szabálysértésről. Bűncselekménynél fizikai erővel is meg lehet akadályozni az elkövetőt a menekülésben, egy szabálysértésnél nem. A gyakorlatban az történik, hogy megkérik a gyanús személyt, tételesen pakolja ki a csomagot. Szükség esetén kihívják a rendőröket, akik több jogosítvánnyal rendelkeznek. Adott esetben pedig a megbízó cég dönti el, hogy a lopáson rajtakapott munkatársával szemben milyen szankciókat alkalmaz.
Pálinkás Péter szerint az objektumok legkényesebb pontja a porta, ahol a be- és kiléptetés, illetve a be- és kiszállítás történik. Ez az a terület, ahol a vagyonőröknek igencsak figyelniük kell, hiszen a tolvajok egyre leleményesebbek. Régen elmúltak azok az idők, amikor a kerítésen át dobálták ki a lopott tárgyakat. Áruházakban például szokásos trükk, hogy a vevők átárazzák az árut, vagy egyszerűen kicserélik a dobozokat, hogy kevesebbet kelljen fizetniük.
Pálinkás Péter a vagyonvédelem pontos költségeiről nem kívánt beszélni, de közölte, hogy az egyre emelkedik. A díjtételek megállapításakor minden esetben feltérképezik a területet, figyelembe veszik a feladat bonyolultságát. A megbízók részéről általában megéri, hogy vagyonvédelmi szakembereket alkalmaznak, mert a lopásokból eredő kár nagyobb volna. Erre akkor jönnek rá igazán, ha nem veszik igénybe az őrző-védő szolgálatokat, s megtörténik a baj.
Az információk védelme
Dr. Kürti Sándor, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke, az informatikai (adat)védelemmel foglalkozó Kürt Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az információ védelme két, jól körülhatárolható tevékenységet jelent. Az egyik az információk elvesztésének, a másik az információk ellopásának (illetéktelenek kezébe kerülésének) megakadályozását jelenti. Ezek a védelmek együttesen fejtik ki hatásukat, mégis egymásra ellentétesen hatnak. Ha ugyanis meg akarjuk akadályozni az adatvesztést, akkor értelemszerűen több másolatot kell készíteni. De a több másolat nagyobb esélyt ad az adatok ellopására. Természetesen ez az állítás fordítva is igaz. Az informácók elvesztésének és ellopásának megakadályozása alapvetően két területre korlátozódik: a védelmi eszközökre és a védelmi szabályozásokra. Ami miatt az információvédelem manapság nagy hangsúlyt kapott, az éppen a piacon megjelent informatikai védelmi eszközök nagy száma.
Az információhoz jutásnak nincsenek általános elvei. Az adott vállalat biztonsági politikája határozza meg, hogy kinek milyen hozzáférési jogosultságokat adnak. E jogosultságok garantálják, hogy az információk ne kerüljenek illetéktelenekhez.
Az informatikai védelmek igen sok szempont szerint csoportosíthatók. Az alábbi csoportosítás egy a sok közül, előnye mindössze annyi, hogy jól strukturált, könnyen áttekinthető és teljes. Ez a csoportosítás négyfajta védelmi rendszert különböztet meg: fizikai biztonság, amely jelenti a szünetmentes áramellátást, szerverszobák, tűzbiztos széfek működtetését. Az információkezelésre tartozik a kockázatkezelés, katasztrófakezelés, dokumentumkezelés, szoftvergazdálkodás, oktatórendszerek üzemeltetése. Az információhoz való hozzáférés szempontjából lényeges a tűzfalak, behatolásvédelem, vírusvédelem, tartalomszűrés, forgalommenedzsment, titkosító eszközök használata. Az információtárolás körébe tartozik a háttértároló rendszerek, mentő- és archiválórendszerek, háttértároló menedzsmenteszközök használata.
Dr. Kürti Sándor elmondta, hogy tökéletes informatikai védelem bizonyára van, de azt még senki sem látta. Az optimális védelem az, aminek meghatározása gyakorlati értelemmel bír, míg a tökéletes (kockázatmentes) védelem csak álom, amire már eddig is rengeteg pénzt költöttek, és ezután is nagy valószínűséggel igen sokat fognak költeni. A lényeg azonban az, hogy mára kialakultak azok a napi gyakorlatban is használható, tudományosan megalapozott módszerek, amelyek lehetővé teszik a költség- vagy egyéb más szempontok szerinti optimalizálást a védelmi rendszerek kialakításánál. Az általános cél az, hogy az információvédelmet pontosan olyan mértékben fejlesszék, amilyen mértékben ez a vállalat számára optimális.
Legális betörés
A hackerek elleni védekezés eszközei közé tartozik a tűzfalak, a behatolásvédelem kialakítása. Ma már mind gyakrabban elfogadott az úgynevezett "legális hackelés", amikor a vállalat – szerződésben rögzített feltételek mellett – egy professzionális csapatot kér fel arra, hogy a kiépített védelmi vonalakat próbálja meg áttörni. Ha ez sikerül, akkor adjon tanácsot arra vonatkozóan, hogy e gyenge pontokat hogyan lehetne megerősíteni.
A vállalat vezetőinek felelőssége, hogy az üzletmenet folytonossága érdekében védjék az információkat. Ezen a területen az információvédelem az utóbbi időben igen jelentős szerephez jutott, akár a jelentős mennyiségben használt informatikai eszközök, akár azok alacsony megbízhatósága, akár azok nem megfelelő kezelése folytán. A költség és a biztonsági szempontok együttesen határozzák meg, hogy a vállalat házon belül szervezi-e meg a védelem kialakítását és üzemeltetését, vagy mindezt részben vagy egészben külsős cégre bízza. A multinacionális vállalatok egységes biztonságpolitikája miatt lényegében semmilyen különbség sincsen a hazai és külföldi védelmek között. A versenyszférában működő magyar vállalatok is lényegében felkészültek a legalapvetőbb védelemre. Ahol igen nagy különbség mutatkozik a hazai és a külföldi szervezetek között, az az állami oldal. A magyar iskolák, kórházak, önkormányzatok, elsősorban a pénzhiány miatt, lényegében teljesen védtelenek.
Vagyonőrök kiválasztásaA leendő kollégáknál a fizikai adottságok meglétén kívül az elsődleges szempont az illető szellemi képessége, a kommunikációs készsége és a szakmára való rátermettsége. A túljelentkezés nagy: tíz jelöltből általában egyet vesznek fel – mondta egy biztonsági cég első embere. Az aspiránsok többsége férfi, de vannak hölgyek is, akik nélkül elég körülményes lenne a nők személyi motozását elvégezni. A jelöltekkel előzetesen pszichológiai tesztet végeztetnek el, majd egy személyes beszélgetést követően a jelentkezők beleegyezésével környezettanulmányt végeznek. Ezután következik a próbamunka. Ekkor nagy biztonsággal kiderül, hogy az illető alkalmas-e az őrző-védő feladat ellátására. A vagyonőröknél az egyik legfontosabb szempont a megbízhatóság. A Bástya-Õr Kft. munkatársai például minimum középfokú végzettséggel rendelkeznek. Vannak olyan megbízások – például építkezések területének őrzése –, amelyek nem igényelnek különösebb iskolai végzettséget, hiszen csak arról van szó, hogy védjék a környéket. Irodaházak védelmére azonban magasabb szintű tudásra, képzettségre – akár nyelvtudásra is – szükség van, mert a feladat is komplikáltabb. A túlképzetteket azonban nem mindig alkalmazzák szívesen, mert – noha ebben a szakmában ez elengedhetetlen – nem anynyira engedelmesek, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. A vagyonőri tevékenység veszélyes munka, ezért a kiválasztásnál erre a szempontra is ügyelni kell. Évente átlagosan 2-3 vagyonőr hal meg támadás következtében, s 20-30 azoknak a száma, akik megsérülnek. |
