Nyilatkozattételi jog
Az ügyfél általában azért fordul a közigazgatási szervhez, hogy az részére valamilyen jogot biztosítson, adatot igazoljon, avagy valamely, általa vezetett nyilvántartásába felvegye. Ebből eredően az ügyfél nyilatkozataival bizonyítja az ügy szempontjából releváns tényeket, adatokat. Az ügyfél az első nyilatkozatait az eljárás megindulásakor kérelmében, bejelentésében teszi meg, amely – mint arra korábban már utaltunk – megtehető írásban és szóban egyaránt.
A törvény rendelkezése szerint azonban az ügyfél nemcsak az eljárás megindulásakor tehet nyilatkozatot, hanem az eljárás során máskor is. Ha az ügyfél nyilatkozatot kíván tenni, akkor a közigazgatási szerv köteles azt meghallgatni. A közigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében maga is felhívhatja az ügyfelet nyilatkozattételre. Ha a nyilatkozatot az ügyfél az eljárás során szóban teszi meg, akkor az elhangzott nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, és ha az ügyfél kéri, akkor a jegyzőkönyvből másolatot kell részére adni.
Garanciák
A nyilatkozattétel jogának érvényesülését az eljárási törvény több szabálya is biztosítja, így például az ügyfelet értesíteni kell a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról. Ezeken az eljárási eseményeken a kérdések feltevésén kívül az ügyfélnek nyilatkozattételre is joga van.
A nyilatkozattétel megtagadása
Az ügyfélnek természetesen joga van arra is – elsősorban a hivatalból indult eljárásokban –, hogy megtagadja a nyilatkozattételt. Ilyenkor a hatóság nem kötelezheti az ügyfelet a nyilatkozat megtételére, ebből adódóan a nyilatkozat megtagadása miatt vele szemben szankció sem alkalmazható. Ez lényegében összhangban áll azzal a törvényi rendelkezéssel, amely előírja a közigazgatási szervek úgynevezett tájékoztatási kötelezettségét, amelynek keretében az ügyféllel ismertetni kell jogait, valamint kötelezettségeit.
A hatóság tájékoztatási kötelezettsége
A törvény külön is kiemeli, miszerint az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben nem nyilatkozik, illetőleg a kért adatokat nem közli, úgy a közigazgatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást. Ha azonban az ügyfél az eljárás megszüntetését követően a kért adatokat összegyűjti, nincs akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben ismételten eljárást indítson a közigazgatási szervnél.
Nyilvántartott adatok
A közigazgatási hatóságok nem kérhetnek az ügyfelektől olyan adatokat, amelyek a közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szerepelnek. Ehhez kapcsolódóan kimondja a törvény, hogy ezt a szabályt kell alkalmazni a polgármesteri hivatalnál jogszabállyal rendszeresített nyilvántartások adatai tekintetében is azokban az államigazgatási eljárásokban, amelyekben a polgármester, főpolgármester, jegyző, főjegyző és a polgármesteri hivatal dolgozója jár el.
Adatkezelés, felhasználás
A tárgyalt rendelkezés alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi szabályozásra, mely szerint személyes adatot kezelni csak a törvény felhatalmazása alapján, az érintett beleegyezésével lehet. A nyilvántartás adatait csak célhoz kötötten lehet felhasználni. A közigazgatási szerv sem jogosult arra, hogy a más célból nála vezetett nyilvántartást az adott államigazgatási eljárásban felhasználja. Erre csak és kizárólag akkor van lehetősége, ha törvény a kérdéses eljárásban való felhasználást lehetővé teszi, illetőleg az ügyfél ehhez hozzájárult.
Kötelezettségek a joggyakorlás során
Az ügyfélnek a nyilatkozattétellel kapcsolatosan nemcsak jogai vannak, hanem kötelességei is. Így kötelessége a tények valóságnak megfelelő feltárása. Tekintettel arra, hogy az ügyfél igyekszik a saját érdekében a legkedvezőbb benyomást kelteni, ezért előfordulhat, hogy valótlant állít, mellyel akadályozza a közigazgatási szerv munkáját. Emiatt a törvény bírság kiszabását helyezi kilátásba. A bírság összege ötezer forintig terjedhet. A bírság csak akkor állapítható meg, ha az ügyfél rosszhiszeműen, az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít. Nem sújtható tehát bírsággal az ügyfél akkor, ha az állításának valótlanságával feltehetően saját maga sincs tisztában. Az ügyfél rosszhiszeműségét a közigazgatási szervnek bizonyítania kell. Fontos feltétele a bírságolásnak, hogy az csak akkor megengedett, ha a valótlan tényállítás az ügy szempontjából jelentős, vagyis olyan tényről van szó, ami az érdemi döntés meghozatalát közvetlenül befolyásolja. Az ötezer forintig terjedő bírság az ügyfél helyett eljáró képviselővel – törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal – szemben is kiszabható, ha az eljárásban rosszhiszeműen, az ügy szempontjából jelentős, valótlan tényt állított.
Az eljárás felfüggesztéseAbban az esetben, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a közigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti. Ilyenkor az ügyfelet megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni arra, hogy a szükséges előzetes eljárást indítsa meg. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, úgy a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A felfüggesztés tartama az elintézési határidőkbe nem számít be, felfüggesztést elrendelő határozat ellen pedig fellebbezésnek van helye. |
Az ügyfél iratcsatolási kötelessége
A közigazgatási szerv okiratok és más iratok bemutatására hívhatja fel az ügyfelet. Az okiratot mindig abból a célból készítik, hogy azzal a jövőben bizonyítani lehessen a benne foglalt adatot, körülményt, állapotot, jogot vagy kötelezettséget.
Mentesség
Az államigazgatási eljárásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél nyilatkozhasson a bizonyítani kívánt tényről. Az ilyen iratot helyettesítő nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni. A közigazgatási szerv mérlegeli, hogy az iratpótló nyilatkozatnak a feltételei valóban fennállnak-e, s ha ezt nem látja indokoltnak, akkor az iratot az ügyfél köteles beszerezni és bemutatni. Az ügyfél nyilatkozata csak az adott államigazgatási ügyhöz kapcsolódó eljárásban és nem általában pótolja a hiányzó iratot. Ebben az eljárásban az ügyféli nyilatkozatnak viszont ugyanolyan hatása van, mintha az ügyfél eredeti iratot mutatott volna be, azaz a nyilatkozat az ellenkező bizonyításig hitelt érdemlően bizonyít.
Jogok és kötelezettségek a tárgyaláson
A közigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. A tárgyaláson a közigazgatási szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, és megszemléli a szemle tárgyát.
A jóhiszemű eljárás követelménye
A tárgyaláson a közigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében végzi a különböző eljárási cselekményeket. Az ügyfél tehát köteles arra, hogy az eljárásban legjobb tudomása szerint, jóhiszeműen működjön közre. Ebből következően a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet. Ugyanakkor kötelessége is észrevételeivel, kérdéseivel a hatóságot segíteni. Az ügyfél a tárgyaláson kérdéseket intézhet a szakértőhöz, és jogosult arra is, hogy a kirendelt szakértőn kívül más szakértő kirendelését kérje, feltéve hogy a szakértő költségét előlegezi, illetve viseli.
Iratbetekintési jog
Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet.
"Titkos" iratok
Nem lehet betekinteni a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak. Szolgálati titok címén azonban nem lehet kizárni az olyan iratba való betekintést, illetőleg arról másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapul.
A jogosultság terjedelme
Az iratbetekintési jog az államigazgatási eljárás mindhárom szakaszában az alapeljárásban, a jogorvoslati eljárásban és a végrehajtás során is megilleti az ügyfelet és képviselőjét. Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfelek vesznek részt, mindkét ügyfél – a meg nem tekinthető iratok kivételével – a teljes iratanyagot megtekintheti.
A másolatkészítés joga
Ugyancsak törvényből eredő joga van az ügyfélnek arra is, hogy az iratokról másolatot készíthessen.
Ha a hatóság az iratok megtekintését, illetve a másolatkészítés lehetőségét az ügyféltől vagy annak képviselőjétől megtagadja, e döntése önállóan nem, csak az érdemi határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemben kifogásolható.
Az adott ügyben eljáró közigazgatási szerv azokról az iratokról, amelyeket eredetileg más szerv készített, hiteles másolatot nem adhat ki. Ha az ügyfélnek ezekre szüksége van, úgy az igényelt dokumentumokat az iratot kiállító szervtől szerezheti be.
Iratmásolatok illetéke
A másolatért az ügyfélnek illetéket kell fizetnie. A hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A korábban már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik. Az illetéket a másolat átvételekor, az eredeti iraton kell illetékbélyegben leróni.
Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges.
OkiratokAz okirat lehet közokirat és magánokirat. A közokirat bíróság, közjegyző vagy más hatóság által – ügykörén belül – a jogszabályban meghatározott alakban, meghatározott tartalmi elemekkel kiállított okirat. Magánokiratnak minősül minden olyan okirat, amely nem közokirat (például szerződés, végrendelet). Az okirat hitelességét a kiállító aláírása biztosítja. A közokiraton az aláírás mellett a szerv bélyegzőlenyomata is szerepel. A közokirat teljes bizonyító erővel bír, az abban foglaltakat – az ellenkező bizonyításáig – valónak kell elfogadni. A magánokirat teljes bizonyító erővel akkor bír, ha azt kiállítója saját kezűleg írta és aláírta; vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolta, hogy a kiállítója a nem saját kezűleg írt okiratot előttük írta alá; vagy aláírását a tanúk előtt saját kezű aláírásának elismerte. Teljes bizonyító erővel bír az a magánokirat is, amelyen a kiállító aláírását vagy kézjegyét az okiraton a bíróság vagy a közjegyző hitelesítette. Ugyancsak teljes bizonyító erővel bír az a magánokirat is, amelyet a gazdálkodó szervezet működési körében készített, ha az okiratot szabályszerűen (úgynevezett cégszerű aláírással) aláírták. A közokirat és a teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója a benne foglalt nyilatkozatokat megtette, elfogadta, magára nézve kötelezőnek ismerte el. A felhasznált okirat lehet eredeti vagy másolat. Az eredeti okiratról készíthető hiteles másolat, valamint egyszerű másolat. A másolatot közjegyző vagy más hatóság hitelesítheti. Teljes bizonyító erővel az eredeti okirat és a hiteles másolat bír, de mérlegelés alapján az egyszerű másolat is felhasználható. Elektronikus okiratok Az eljárási törvény 2001. évi módosítása alapján lehetővé vált, hogy iratként kell kezelni a csak elektronikus formában létező iratot, mint elektronikus dokumentumot is. Ebből következően annak elfogadását megtagadni, joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni – arra hivatkozással, hogy az elektronikus formában létezik – nem lehet. Természetesen a közigazgatási szerveknek az említett esetben is vizsgálniuk kell a dokumentum hitelességét |
