Ágazati párbeszéd
Augusztusban megalakult a Villamosenergia-ipari Ágazati Párbeszéd Bizottság. Ebben a szakmában már 1993 óta létezik a középszintű érdekegyeztetés, majd 1995-ben – az országban az elsők között – kiterjesztett hatályú kollektív szerződést kötöttek a felek. Hasonlóképpen évente bér- és szociális kérdésekben állapodnak meg. A villamosenergia-ipar társaságai arra számítanak, hogy az ágazati párbeszéd bizottság hasonló egyezségeket hoz majd tető alá. Az ágazati kollektív szerződés módosításáról már megkezdődtek a tárgyalások, s a várakozások szerint még az idén befejeződnek.
Nőtt a reálkereset
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei esztendő első félévében – az előző évihez képest – 13,2 százalékkal nőtt a reálkereset. A januártól júniusig terjedő időszakban a versenyszférában tevékenykedők átlagosan 121 800 forintot, közülük a fizikaiak 86 300, a szellemi foglalkozásúak pedig 192 600 forintot kerestek. A legjobban fizető gazdasági ágazat – 259 100 forintos bruttó átlagkeresettel – a pénzügyi tevékenység volt. A legszerényebb bérért – átlagosan 70 400 forintért – a textil-, cipő- és bőriparban tevékenykedő munkavállalók dolgoztak.
Munkanélküliség – számokban
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta május és július között 5,7 százalék volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezen időszakban a munkavállalási korú népesség 64,8 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon. A KSH tájékoztatása szerint május-júliusban 239 ezer volt a munkanélküliek száma. Ez valamivel alacsonyabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az uniós országokban, júniusban átlagosan 7,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta. A KSH adatait értékelve a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közleményben tudatta: egy év alatt 59 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ezek szerint a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal 50,7, míg az aktivitási ráta 0,9 százalékponttal 53,8 százalékra növekedett.
Változó hitelfeltételek
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közleménye szerint – a kormánydöntést követően – szeptember elsejétől megváltozott a mikrohitel feltételrendszere. Ezek szerint a maximális hitelösszeg 6 millió forintról 3 millióra csökkent, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz finanszírozására fordítható összeg a korábbi száz százalék helyett 20 százaléka lehet a hitelnek. Ugyancsak csökken a kölcsön maximális futamideje: öt évről háromra. A közlemény végezetül tudatja: a hitel kamata – szemben a korábbi fix, a szerződéskötéskor érvényes kamatozású konstrukcióval – változó lesz, mértéke megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamattal.
Uniós felkészítő
Szeptemberben Csongrád megyében folytatódik a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium "Az EU házhoz jön" című, a kis- és középvállalkozások uniós felkészítését szolgáló országos programja, amelynek keretében eddig 8 megye 68 kistérségében 265 előadássorozaton 7500 vállalkozás képviselője vett részt. A félidejében járó program eddigi tapasztalatai szerint országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg a szinte személyre szabott, konzultációval egybekötött előadások iránt, amelyeken a vállalkozók az uniós felkészüléssel kapcsolatos szakmai és egyéni egzisztenciális problémáikra kaphatnak választ. Csongrád megyében – a helyi igényekhez igazodva – a bolti kereskedelem és a fogyasztóvédelem, a szolgáltatás, az élelmiszer-feldolgozás, a vegyipar, az állattenyésztés, a melegházi és a szabadtéri zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint az ingatlanforgalmazás területéről ismerhetik meg az érintettek az EU-val kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Vállalati várakozások
Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet közleménye szerint a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor üzleti várakozásait tükröző kkv-index augusztusban – a júliusi 44,9 százalék után – 42,7 százalékra csökkent. A felmérésre adott válaszokból kiderül: a megkérdezett kis és közepes cégek sem nemzetgazdasági szinten, sem pedig saját vállalkozásukat érintően nem várnak látványos fejlődést rövid távon. A gazdaság kismértékben javuló lehetőségeiben a cégek 15 százaléka bizakodik, míg a – következő félévre nézve – 55 százalékuk számol romló feltételekkel. Saját vállalkozásuk rövid távú kilátásait valamivel optimistábban ítélik meg a válaszolók: a cégek több mint egyötöde javulásban, mintegy ötven százalékuk pedig a stabilitásban bízik.
