Befektetőket várnak az elmaradott térségek
Jövőre több pénzre lesz szükség
A munkaügyi tárca célja, hogy jövőre az ideinél néhány milliárd forinttal több pénz jusson a foglalkoztatási célok finanszírozására. A pénzügyi lehetőségek bővítésére annak ellenére szükség lesz, hogy az idén az eredetileg meghatározott összegnél 2 milliárddal többet lehet e pályázatokra kifizetni. Ez azt jelenti, hogy még 2,6 milliárd forint osztható szét a pályázók között. Bár jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos adatok a foglalkoztatásról, a következő év elejétől felépül egy olyan adatbázis, amely akár településekre lebontva is tartalmazza a foglalkoztatottak számát és adatait. Így foglalta össze a foglalkoztatással kapcsolatos legfontosabb terveket Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.
Az elmúlt hónapokban a munkapiac szereplői hatalmas változásokkal szembesültek. Ez egyrészt intenzív munkahelyteremtést, másrészt leépítést, gyárbezárást is jelent. Ennek ellenére a foglalkoztatási adatok az év eddig eltelt hónapjaiban szerény bővülést jeleznek: 34 ezerrel több álláshely jött létre, mint amennyi megszűnt. A számok mögött azonban igen nagy a differenciálódás, hiszen jelentősek a regionális különbségek. Az utóbbi hónapok azt is megmutatták, hogy a válsághelyzet kezelésében nagy szerepük van a megyei munkaügyi központoknak.
A kormány egyébként sokat tesz annak érdekében, hogy a nagybefektetők ne menjenek el, illetve az eltávozók helyett újabbak jöjjenek. Jelenleg is folynak az egyeztetések – a foglalkoztatási, a pénzügyi és a gazdasági tárca bevonásával – egy nagybefektető megtelepedéséről. Ebben az esetben több ezer új álláshely jönne létre Kelet-Magyarországon. A kormányzat célja, hogy a betelepülő cégeket lehetőleg a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű térségek felé orientálja.
A nagy leépítések – nagyságrendjüknél fogva – mindig az érdeklődés középpontjába kerülnek, ám kevés tudható arról a sok száz, ezer cégről, amelyek kisebb számban, de fokozatosan bővítik álláshelyeiket. Minderről kevés információ lát napvilágot, aminek fő oka a jelenlegi nyilvántartási rendszer hiányossága. Ezen kíván a kormányzat segíteni a jövő évtől, amikor is létrejön az úgynevezett virtuális munkakönyv. Ez a munkavállalók valamennyi legfontosabb, foglalkoztatásukkal kapcsolatos adatait tartalmazni fogja. A tervek szerint őszre elkészül az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat, s ha minden az ütemterv szerint halad, akkor januártól indulhat a rendszer.
A kormány, illetve a tárca álláspontja szerint elsődleges a foglalkoztatás, s a munkanélküliség csökkentése csak ezután következik. Mint a miniszter mondta: a jelenlegi 52-53 százalékos foglalkoztatási rátát az évtized végére 70 százalék körülire kívánják emelni. Ehhez azonban az kell, hogy a foglalkoztatás bővítését szolgáló hazai források bővüljenek, mely összegeket várhatóan az EU alapjaiból még ki lehet egészíteni. A Munkaerő-piaci Alap irányító testülete eddig 2 milliárd forinttal megemelte az idei foglalkoztatási pályázatok forráskeretét. Májusra ugyanis már csupán 665 millió forint maradt. A megtoldott összeggel így még 2,6 milliárd forint osztható szét az eredményesen pályázó cégek között.
A tapasztalatok szerint egyébként a munkahelyteremtést szolgáló pályázatok nagyon népszerűek a cégek körében. Ennek fő oka, hogy a dokumentáció viszonylag könnyen elkészíthető, s a pályamunkák befogadása és elbírálása is jó ütemben zajlik, havonta kerül sor a döntésekre. Noha az álláshelyek megtartását is támogatja a tárca, e célra – arányaiban – jóval kevesebb pénz jut. Ez az összeg az idén – az év végéig – 1,5-2 milliárd forint körül várható.
Az új helyzet új eszközöket követel
Bár a munkanélküliségi és a foglalkoztatási mutatókban lényeges változás nem következett be az utóbbi időben, a munkaerőpiacon új jelenségek is tapasztalhatók. Napjainkban azzal is szembesülni kell, hogy a munkáltatók nem "örök időkre" fektetnek be az országban, hanem – ha számukra nem gazdaságos a termelés – kivonulnak, és máshová helyezik át tevékenységüket. E problémát azonban a kormánynak kezelnie kell – vélekedik Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.
A szakember szerint – foglalkoztatási szempontból – lényeges kérdés például a forint árfolyama. Ha ez gyenge, akkor az álláshelyek megőrizhetők, ha pedig erős, akkor a munkahelyek veszélybe kerülhetnek. Noha a foglalkoztatás bővítése szempontjából elsődleges a munkahelyteremtés, nem szabad megfeledkezni a meglévők megőrzéséről sem. A tapasztalatok szerint ez utóbbira kevesebb figyelmet fordít a foglalkoztatáspolitika végrehajtó szervezete. Ennek okát nem lehet tudni; vélhetően az új álláshelyek létrehozása – bizonyos szempontból – látványosabb, mint a régiek megtartását célzó munka. Kívánatos lenne, ha a foglalkoztatási szolgálat erre is több figyelmet fordítana a következő időszakban.
Ugyancsak szemléletváltozásra lenne szükség a különféle képzések, beiskolázások gyakorlatát illetően. Az lenne – és lehet – a cél, hogy a képzésben részt vevők a kurzus végeztével elhelyezkedhessenek.
Horváth Gábor szerint joggal illetheti kritika a képzési rendszert is, hiszen nem harmonizál kellően a gazdaság igényeivel. Ha ebben nem lesz változás, akkor ez évek múltán komoly foglalkoztatási feszültségekhez vezet. A képzés struktúrájában és a színvonalában ugyancsak számos probléma tapasztalható. Nem meglepő, hogy például a fiatalok elhelyezkedése sok esetben nehéz, egyes régiókban szinte lehetetlen. E probléma vizsgálatakor nem lehet megkerülni a bérkérdéseket sem. A keresetekkel kapcsolatban mindenekelőtt megállapítható, hogy – tavaly is és az idén is – a kormány adakozó volt, ám a bérek emelkedése elszakadt a termelékenység növekedésétől, ami elfogadhatatlan.
Ugyanakkor más gátló tényezők is tapasztalhatók a munkapiacon, nevezetesen a foglalkoztatás túlságosan magas terhei. Példa erre, hogy a részmunkaidő túlzott járulékai ellenérdekeltté teszik a munkaadókat e forma alkalmazásában. A bérterhek miatt a külföldiek is meggondolják, hogy befektessenek-e Magyarországon. Az államnak két lehetősége van a kötelezettségek mérséklését illetően. Vagy az állami kiadásokat fogja vissza, vagy a bevételek szerkezetét alakítja át úgy, hogy ez jó legyen a munkaadóknak. Egy biztos: a mai helyzet sokáig nem tartható fenn – állítja a MOSZ főtitkára.
Javításra szorul a kommunikáció
A szakszervezeteknek eminens érdekük, hogy bővüljön a foglalkoztatás, ám az sem mellőzhető, hogy a sorra kerülő intézkedésekről, változásokról megfelelő tájékoztatást nyújtson a kormány, illetve a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM). A szakszervezetek ugyanis úgy vélik, hogy bár a kabinet számos hasznos lépést tesz a munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, minderről csak keveset tudnak a munkavállalói szervezetek, illetve maguk a dolgozók. E tájékozatlanság pedig sok esetben meghatározza a foglalkoztatottak hangulatát – véli Pék Zsolt, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) foglalkoztatáspolitikai szakértője.
Az utóbbi másfél-két évben lassult a gazdasági növekedés, aminek következtében visszaesett a foglalkoztatás, illetve némiképp nőtt a munkanélküliség. E kedvezőtlen helyzeten részben – közvetett módon – gazdaságpolitikai eszközökkel kíván segíteni a kormány. Például a forint gyengítésével, illetve az adóterhek és a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) mérséklésével. Ez utóbbi jó irány – segítheti a foglalkoztatás bővítését –, ám e mérték a szakszervezetek számára nem elegendő. Pék Zsolt kifejtette: noha a kormány költségvetési politikáját meg lehet érteni, kívánatos lenne, ha a tételes egészségügyi hozzájárulás alkalmassá válna a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésére is.
A munkavállalók egyébként a kormányzat egyéb, a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló direkt eszközeit megfelelőnek tartják, de hiányos a kormányzati kommunikáció. A munkavállalók ugyanis általában csak az elbocsátásokról értesülnek. A pozitív eseményekről kevéssé lehet hallani. Ám a szakszervezeti vezetők a munkavállalók között járva – mivel számukra sem elégséges az információ – nem tudnak megnyugtató válaszokat adni. A pályázatok alapján feltételezhető, hogy a kis cégeknél szép számmal létesülnek új munkahelyek, ám ezekről sem lehet tudni. Éppen ezért a szakszervezetek a közelmúltban felajánlották az FMM-nek, hogy – kellő információk birtokában – közreműködnek a munkavállalók tájékoztatásában.
