Együttműködés a munkaügyi központtal
A foglalkoztatási törvény (1991. évi IV. törvény) a munkanélküli-járadékban, illetőleg egyéb támogatásokban való részesülés feltételéül szabja, hogy a munkanélküli elhelyezkedésének elősegítése érdekében együttműködjön a munkaügyi központtal. Az álláskeresést ösztönző juttatás megállapításával kapcsolatos együttműködés részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 7/2003. (VI. 12.) FMM rendelete határozza meg. Az együttműködési kötelezettséghez tartozik, hogy a munkanélküli
– jelentkezzen a kirendeltségnél,
– kérje a nyilvántartásba vételét,
– jelentse be a körülményeiben bekövetkezett változásokat,
– mérlegelje a felajánlott munkalehetőségeket,
– vegyen részt a megfelelő munkahely felkutatásában,
– létesítsen munkaviszonyt a megfelelő munkahelyen,
– fogadja el a felkínált képzési lehetőségeket.
Ezt az általános kötelezettséget egészíti ki a Magyar Közlöny 66. számában most megjelent rendelet. A munkanélküli – akinek részére legalább 180 napi munkanélkülijáradék-folyósítási időt állapítottak meg – akkor tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, ha a munkaügyi központtal álláskeresési megállapodást köt, legalább 3 hónappal a járadék lejárta előtt. A megállapodás a fenti kötelezettségek teljesítéséről szól. Tartalmazza
– az önálló munkahelykeresés formáit, ennek igazolásának módját,
– a munkaügyi központ által biztosított munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételének módját,
– a kirendeltséggel szembeni tájékoztatási kötelezettség tartalmát,
– a helyi utazási költségek megtérítését.
Kitér arra is, hogy a munkanélkülinek milyen gyakran kell megjelennie a kirendeltségen. E megállapodást, annak teljesítését a munkanélküli és a munkaügyi központ havonta közösen mérlegeli, és ha szükséges, módosítja.
A megállapodás megkötése jogosítja fel a munkanélkülit arra, hogy megtérítsék a részére a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült, indokolt helyi utazási költségeit. A megtérítés összege legfeljebb havi 10 utazási alkalmat biztosíthat.
Álláskeresést ösztönző juttatás
A munkanélküli – bizonyos feltételek megléte esetén – a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köthet. Amennyiben a megállapodásban foglaltakat az álláskereső munkanélküli teljesíti, igényelheti az indokolt utazási költségeinek megtérítését. A 7/2003. (VI. 12.) FMM rendelet meghatározza az együttműködési kötelezettség részleteit. A Magyar Közlöny 66. számában kihirdetett jogszabály többek között szól arról, hogy a munkanélkülinek milyen gyakorisággal kell megjelennie a kirendeltségen, milyen formában és gyakorisággal köteles önállóan munkát keresni (pl. munkahelyek személyes felkeresése, pályázati felhívásokra történő jelentkezés, álláshirdetésekre történő jelentkezés stb.), mi módon igazolhatja a munkahelykeresést.
Erkölcsi bizonyítvány
A hatósági erkölcsi bizonyítvány sok esetben a munkaviszony létesítésének feltétele. A belügyminiszter 21/2003. (VI. 7.) BM rendelete az erkölcsi bizonyítvány, illetve az iránta beadott kérelem adattartalmát módosítja. A Magyar Közlöny 64. számában megjelent jogszabály szerint a kérelem tartalmazza a kérelmező nemét, valamint – a 2004. január 1-jétől hatályos családjogi törvény szerinti módosított névviselési rendelkezésekre tekintettel – a házasságkötés előtt viselt nevét. Ezen túlmenően fel kell tüntetni a személyi azonosító számot is. Az állampolgárság (hontalanság) ténye viszont nem szerepel a kérelemben.
A bizonyítvány mint elsőfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke a mindenkori általános tételű eljárási illeték kétszerese, jelenleg 4000 forint [1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, 29. § (1) bekezdés].
Jegybanki alapkamat
A kormány 2003. június 4-én a forint középárfolyamát 282,36 forint/euróban állapította meg, az árfolyam 15 százalékos ingadozási sávjának változatlanul hagyása mellett. A Magyar Nemzeti Bank 3/2003. (MK 66.) MNB közleménye szerint a jegybanki alapkamat mértéke 2003. június 11-étől 7,50 százalék, 2003. június 19-től 9,5%.
Üzemanyagárak
Az APEH nyilvánosságra hozta a 2003. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat. A Magyar Közlöny 70. számában megjelent közlemény szerint amennyiben a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
Ólmozatlan benzinek:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 230 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 240 Ft/l
Keverék 230 Ft/l
Gázolaj 206 Ft/l
Gáztörvény
A gázszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződés szabályait az 1994. évi XLI. törvény (Gszt.), valamint a végrehajtásáról szóló 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Június 16-án az Országgyűlés azonban elfogadta az új gáztörvényt, amelyet a Magyar Közlöny 73. számában hirdettek ki. Az új törvény fő szabályként 2004. január 1-jén lép hatályba, ám a szolgáltatás megtagadására, a mérésre, az elszámolásra, a díjfizetésre, valamint a szerződésszegésre vonatkozó passzusok már ez év júliusától alkalmazandók.
Az új gáztörvény szerint július 1-jétől a közüzemi szolgáltató a közüzemi gázszolgáltatás megkezdését vagy a már megkezdett gázszolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha
– a csatlakozóvezeték, a fogyasztói berendezés az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes,
– a fogyasztó a közüzemi szolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségének a gázszolgáltató felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha a nyomásszabályozó a gázmérő működését befolyásolja, azok ellenőrzését, illetve a mérő leolvasását a gázszolgáltató vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerűen vagy az életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyeztető módon használja.
A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadható meg.
A közüzemi szerződés megszegése és a szerződés nélküli vételezés következményei:
– díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés,
– kötbér,
– kártérítés,
– késedelmi kamat,
– fogyasztást szabályozó készülék felszerelése,
– a gázszolgáltatás felfüggesztése,
– kikapcsolás a gázszolgáltatásból.
A jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár. A kötbér mértékét a szerződésben kell meghatározni. A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.
A szerződésszegés megszüntetését követő két munkanapon belül a szolgáltatást folytatni kell.
A szabálytalanul vételező a földgázért pótdíjat köteles fizetni. Az elosztói, szállítói engedélyes a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalanul vételezőt a gázszolgáltatásból kikapcsolhatja.
Amennyiben a fogyasztó a szolgáltatás díját, illetve a pótdíjat, a kötbért és a kártérítést az esedékességtől számított hatvan napon belül írásbeli felszólítás ellenére nem fizette meg, a közüzemi szolgáltató a fogyasztót a földgázszolgáltatásból kikapcsolhatja, és a szerződést felmondhatja, vagy a további szolgáltatást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti.
Kórháztörvény
Az idei 76. Magyar Közlönyben jelent meg a 2003. évi XLIII. törvény, amely "kórháztörvény" néven váltott ki hatalmas szakmai és politikai vitákat a közelmúltban, elsősorban azért, mert megnyitja az utat az egészségügy privatizációja előtt.
A július 1-jétől hatályos törvény az állami, önkormányzati vagyon használatba adására, illetve a vagyonértékesítésre vonatkozó szabályokon kívül önálló fejezetben foglalkozik az egészségügyi szolgáltatók jogállásával, az egészségügyi közszolgáltatások szervezésével, a szolgáltatók működésével, annak feltételrendszerével, illetve az úgynevezett közreműködői szerződéssel, ezen belül külön teret szentelve a betegnek okozott kárért való felelősségnek.
Versenyjog
Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjáig számos jogszabályt kell módosítania. Ezek sorába tartozik a Magyar Közlöny 61. számában megjelent 2003. évi XXXI. törvény is, amely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló korábbi jogszabályt változtatja meg néhány ponton. Az új törvény meghatározza, hogy mely esetekben kell majd az új, közösségi versenyszabályokat alkalmazni, szól a Gazdasági Versenyhivatal eljárásáról, de azokról a perekről is, amelyekben az Európai Közösséget létrehozó szerződés szabályai lesznek az irányadók. A törvény – néhány paragrafust kivéve – a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép életbe.
Sztrádamatrica
A Magyar Közlöny 66. számában megjelent a négynapos autópálya-matrica bevezetéséről szóló jogszabály. A gazdasági és közlekedési miniszter 38/2003. (VI. 12.) GKM rendelete szerint az autópálya-használati díjat meghatározott időtartamra (négy napra, tíz napra, egy hónapra, illetve egy évre) előre, matrica megvásárlásával kell kiegyenlíteni. A matricák az alábbi időtartamokra minden állami kezelésű díjas autópályán érvényesek:
– négynapos matrica: a vásárló által megjelölt – legkorábbi 2003. június 13-i és legkésőbb 2003. augusztus 28-i kezdő napra és további három napra (összesen 4 napra), kizárólag a D1 járműkategóriára (a lyukasztható első nap: 2003. június 13.),
– tíznapos matrica: a vásárló által megjelölt kezdő napra és további kilenc napra (összesen 10 napra),
– havi matrica: a vásárló által megjelölt kezdő napra és további harminc napra (összesen 31 napra),
– éves matrica: a tárgyév 1. napjától a tárgyévet követő év január 31. napjáig (összesen 13 hónapra).
A matrica ára a következő: a négynapos matrica 800, a tíznapos 1520, 3680, illetve 5360, a havi 2560, 6640, 9840, míg az éves 23 200, 58 400, valamint 88 000 forintba kerül, a kategóriától függően. Az árakat áfa terheli.
Fogyasztási cikkek kvótája
A Magyar Közlöny 64. számában jelent meg az idei II. fél évben engedélyköteles fogyasztási cikkek jegyzéke. A 2003. június 23. óta hatályos 36/2003. (VI. 7.) GKM rendelet 2. számú melléklete meghatározza az egy-egy fogyasztási cikkből behozható maximális mennyiséget és annak kódját. A rendelet hatálya alá tartozó termékköröknél az engedélykötelezettség a Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodást nem kötött WTO-n kívüli országokból, valamint Kínából származókra vonatkozik. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a devizamentes ügylet, valamint a magyar állam kintlevőségeit leépítő import. Az engedélykérelmet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalához kell benyújtani.
