A magyar állampolgár részére nyújtott felnőttképzést az állam a 2001. évi CI. törvényben foglaltak szerint támogatja. A támogatás forrásául szolgálnak a központi költségvetés, a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része, a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, fejlesztési és képzési alaprészei, valamint a különböző adókedvezmények.
A támogatások formái a következők:
– felnőttképzési normatív támogatás,
– foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása,
– saját munkavállaló képzésének támogatása,
– a felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása,
– személyijövedelemadó-kedvezmény.
Felnőttképzési tevékenység a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. Ezen túlmenően felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményben, felnőtt hallgató részére nyújtott, a felsőoktatásról szóló törvény (Ftv.) alapján állami támogatásban nem részesülő, az Ftv. hatálya alá tartozó képzés.
Felnőttképzési normatív támogatás
A felnőttképzési normatív támogatást a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint a fogyatékos felnőtteknek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzéséhez lehet igényelni. A támogatás mértéke az idei költségvetésről szóló 2002. évi LXII. törvény 52. §-a szerint idén 300 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke pedig 600 Ft/óra/fő. A támogatásban kizárólag olyan akkreditált felnőttképzést folytató intézmény részesülhet, amely erről szerződést kötött az Oktatási Minisztériummal.
A részletes szabályokat a 15/2003. (II. 19.) Korm. rendelet tartalmazza. E szerint a támogatás
– az első, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésekhez,
– a fogyatékos felnőttek általános célú, valamint nyelvi és szakmai képzéséhez
igényelhető, illetve használható fel.
Csak az a képzés támogatható, ahol a felnőttképzésben részt vevő által fizetendő képzési díj nem haladja meg a felnőttképzési szerződésben feltüntetett teljes képzési díj és a támogatás különbözetét.
A támogatás a fentiekben meghatározott képzésben részt vevő olyan felnőtt után vehető csak igénybe, akinek a képzése – a teljes képzési díj normatív támogatást meghaladó részének biztosításához a felnőtt által igénybe vett támogatás kivételével – más állami támogatásban nem részesül.
A felnőttképzési intézmény részére az adott naptári évre vonatkozó támogatást a képzésben részt vevő felnőttek tervezett összlétszáma és a képzés adott naptári évre jutó óraszáma alapján állapítják meg.
A felnőttképzési intézmény a támogatott képzésének meghirdetésekor köteles a hirdetés szövegében feltüntetni, hogy az adott képzés állami normatív támogatással valósul meg.
Igénylés
A támogatás igénylése
A felnőttképzési intézmény az adott naptári évre, illetve az év közben történő igénylés esetén a naptári év második fél évére vonatkozó támogatást a kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott igénylőlap alapján igényelheti, az éves képzési tervében feltüntetett, támogatható, az igénylés határnapját követően induló képzéseiben részt vevő felnőttek után.
Az igénylőlap mellékletei
Az igénylőlaphoz mellékelni kell
– a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési intézmény esetében 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyéb felnőttképzési intézmény esetében a létesítő okirat hiteles másolatát (újabb igénylés mellékleteként akkor kell csatolni, amennyiben azok adattartalmában változás történik);
– a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által kiállított tanúsítvány másolatát a felnőttképzési intézmény akkreditációjáról;
– a felnőttképzési intézménynek az igényléssel érintett naptári évre vonatkozó képzési tervét (újabb igénylés mellékleteként akkor kell csatolni, amennyiben azok adattartalmában változás történik);
– a felnőttképzési intézmény székhelye szerint illetékes APEH 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a felnőttképzési intézménynek nincs köztartozása;
– fogyatékosok képzése esetén a képzési programot (minden igénylésnél csatolni kell).
A felnőttképzési intézmény által az adott évre vonatkozó támogatás igénylésekor benyújtott első igénylőlaphoz – a fogyatékosok képzési programja kivételével – valamennyi fenti iratot csatolni kell.
Benyújtási határidő
Az adott naptári évre vonatkozó képzésekről – a képzésenként, valamint összesítetten – kitöltött igénylőlapokat az adott naptári évet megelőző év december 31-éig, valamint a tárgyévben június 30-áig kell benyújtani a minisztériumhoz. Az idei év még hátralevő részére vonatkozó támogatást ettől eltérően augusztus 15-éig, illetve november 15-éig lehet igényelni a határidő leteltét követő időszakra.
Megállapodás
A minisztérium – az igénylőlapok felülvizsgálatát követően – az igénylés határidejének utolsó napját követő 30 napon belül megállapodást köt a felnőttképzési intézménnyel az adott naptári évre. (Hiányos vagy ellentmondó adatokat tartalmazó igénylőlap benyújtása esetén a határidőt a hiánypótlási felhívás teljesítésének időpontjától kell számítani.)
Nem köthető megállapodás
– hiányosan kitöltött, vagy
–ellentmondó adatokat tartalmazó, vagy
– nem cégszerű aláírással ellátott, vagy
– nem a számviteli szabályoknak megfelelően javított
igénylőlap alapján, valamint
–olyan felnőttképzési intézménnyel, amely nem szerepel a felnőttképző intézmények nyilvántartásában, vagy amely érvényes akkreditációval nem rendelkezik, avagy szándékosan megakadályozta korábbi, támogatással érintett időszak ellenőrzését, illetve amelynek köztartozása áll fenn,
– olyan képzésre vonatkozóan, amelyet a felnőttképzési intézmény éves képzési terve az igényléssel érintett évben nem tartalmaz.
A megállapodás tartalma
A megállapodásnak tartalmaznia kell
– a megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, azonosító adatait, képviselőik nevét, a felnőttképzési intézmény adószámát, bankszámlaszámát;
– a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételéről kiállított tanúsítványnak, valamint akkreditációs tanúsítványnak a számát, érvényességének idejét, a felnőttképzési tevékenység szempontjából érintett telephelyeit;
– a támogatott képzések megnevezését, azonosító számát, a képzési programban meghatározott összes óraszámát, adott naptári évre jutó óraszámát;
– a támogatott képzésekben részt vevő felnőttek tervezett létszámát;
– az éves támogatás meghatározásának módját;
– a minisztériumnak a képzések támogatására vonatkozó kötelezettségvállalását azzal, hogy a támogatás folyósítása a felnőttképzési intézmény és a minisztérium között a naptári évre – a jogszabályi feltételek teljesülése esetén – megkötött megállapodás alapján, a kormány által a megállapított összlétszám figyelembevételével történik;
– a felnőttképzési intézménynek a támogatás képzési célú felhasználására vonatkozó kötelezettségét;
– a felnőttképzési intézmény nyilatkozatát, miszerint tudomásul veszi a minisztérium ellenőrzési jogkörét;
– a támogatás igénybevételének, folyósításának és elszámolásának egyéb feltételeit;
– a megállapodásban vállalt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítésének jogkövetkezményeit.
Folyósítás
A támogatást a minisztérium folyósítja. A folyósítás képzésenként, negyedévenként történik. A megállapodáson alapuló támogatási igény érvényesítése úgy történik, hogy – a képzés megkezdése negyedévének utolsó napjáig, majd azt követően minden negyedév utolsó napjáig a felnőttképzési intézmény – a kormányrendelet 2. számú mellékletében szereplő – részt vevők tényleges létszáma és teljesített óraszáma alapján képzésenként kitöltött és negyedéves időszakra összesített bejelentőlapokat benyújtja a minisztériumhoz. Áthúzódó képzés esetén a naptári évet követő évre jutó óraszám alapján igényelhető támogatás.
A minisztérium a beérkezett bejelentőlapok alapján, a fenti határidő utolsó napját követő 15 napon belül utalja át az éves támogatás negyedévre jutó időarányos részét a felnőttképzési intézmény bankszámlájára. (Hiányos vagy ellentmondó adatokat tartalmazó igénylőlap benyújtása esetén a határidőt a hiánypótlási felhívás teljesítésének időpontjától kell számítani.)
Elszámolás
A támogatás elszámolása képzésenként, december 31-ei fordulónappal a kormányrendelet 3. számú mellékletében szereplő elszámolólapon történik. A képzésenként és a felnőttképzésben részt vevők tényleges létszáma és teljesített óraszáma alapján kitöltött elszámolólapokat a naptári évet követő év január 31-éig kell benyújtani a minisztériumhoz.
Az elszámolólaphoz mellékelni kell a képzésen való részvételt igazoló, a kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti összesített kimutatást.
Áthúzódó képzések esetén a képzés tárgyévre jutó óraszáma szerint részelszámolást kell benyújtani a felnőttképzésben részt vevők tényleges létszáma és teljesített óraszáma alapján. Az áthúzódó képzésre vonatkozó végelszámolást a képzés lezárását követő 30 napon belül kell benyújtani.
Az elszámolások elfogadásáról a minisztérium a benyújtást követő 30 napon belül köteles dönteni.
Ellenőrzés
A támogatás igénylésének, elszámolásának és felhasználásának jogszerűségét a minisztérium, a minisztérium által megbízott személy, illetőleg szervezet ellenőrzi. Az ellenőrzés során a megállapodás teljesülésével kapcsolatosan vizsgálatot tarthatnak, iratokat és más dokumentációkat kérhetnek, azokról másolatot, illetve kivonatot készíthetnek, az adott intézmény bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhetnek.
A felnőttképzési intézmény köteles soron kívül eleget tenni az ellenőrzésre jogosult megkeresésének. Szóban vagy írásban tájékoztatást kell adnia és lehetővé kell tennie, hogy a dokumentációs anyagokba betekinthessenek. Az ellenőrzést végző személy kérésére az intézmény köteles nyilatkozni az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről. Az intézménynek meg kell teremtenie az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket is.
Jogkövetkezmények
Jogszabálysértés, illetve a megállapodásban rögzített kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése esetén, továbbá az ellenőrzés során, valamint a minisztériumhoz az adott naptári évben becsatolt bejelentőlapok adattartalma alapján megállapítható jogszerűtlen támogatásigénylés és elszámolás esetén a felnőttképzési intézményt visszafizetési, illetve kamatfizetési kötelezettség terheli.
Ezen túlmenően akkor is vissza kell fizetni a támogatást, ha a felnőttképzési intézmény
– szándékosan meghiúsította, akadályozta az ellenőrzést, vagy
– felhívásra nem bocsátotta rendelkezésre az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, vagy
– nem kezelte a normatív támogatás ellenőrzése szempontjából szükséges, a 2001. évi CI. törvény mellékletében meghatározott adatokat.
A visszafizetési kötelezettség attól az időponttól kezdődően terheli a felnőttképzési intézményt, amikortól az igénylés jogszerűségének ellenőrzését nem lehetett elvégezni.
A kamatfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amikor a felnőttképzési intézmény részére a jogszerűtlen igénylést tartalmazó bejelentőlap alapján a minisztérium a támogatást folyósította. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese.
Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a Munkaerő-piaci Alap (MPA) terhére támogatásban részesíthető az akkreditált felnőttképzést folytató intézményben tanuló felnőtt képzése.
Az Flt. hivatkozott szabályai szerint támogatható a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek,
– aki munkanélküli,
– aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot,
– aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül (Az ilyen személy képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek másfél éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet nem folytat.),
– akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy
– aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá
– aki munkaviszonyban áll, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.
Képzési támogatásként
– keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint
– a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése, illetve
– a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése
adható.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munka nélküli személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az AM-könyvet a munkaügyi központ által megjelölt időpontban bemutatja. (Az ellátást, illetve a támogatást – erről szóló külön határozat nélkül – a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.)
Nem folyósítható munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt.
A támogatás mértéke
A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli-járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határa. Ha azonban a képzés időtartama a heti 25 órát eléri, és a képzésben részt vevő személy jövedelemmel nem rendelkezik, és háztartásában legalább három – egyedülálló, képzésben részt vevő személy esetében kettő – olyan személy van, akinek tartására köteles, úgy a juttatás összege a munkanélküli-járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásakor érvényes alsó határa kétszerese. Az eltartottaknál azokat a személyeket kell figyelembe venni, akiknek eltartására a képzésben részt vevő személy jogszabály, bírósági ítélet vagy szerződés alapján köteles, és jövedelmük egyenként nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb öszszegének hetven százalékát.
Saját munkavállaló képzésének támogatása
A munkavállalója felnőttképzését a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvényben meghatározott módon és mértékben támogathatja. (A szakképzéssel lapunk következő számában részletesen foglalkozunk.)
A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szabályozza. E szerint támogatható a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek,
– aki munkanélküli,
– aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot,
– aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
– akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy
– aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá
– aki munkaviszonyban áll, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.
Képzési támogatásként ebben az esetben is
– keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése, illetve a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése
adható.
Nem folyósítható munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt.
A támogatás mértéke
A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli-járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásakori alsó határa. Ha azonban a képzés időtartama a heti 25 órát eléri, és a képzésben részt vevő személy jövedelemmel nem rendelkezik, és háztartásában legalább három – egyedülálló, képzésben részt vevő személy esetében kettő – olyan személy van, akinek tartására köteles, úgy a a támogatás összege itt is kétszerese az általánosnak.
Az AM-könyvvel rendelkező munka nélküli személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az AM-könyvet a munkaügyi központ által megjelölt időpontban bemutatja. A támogatást – erről szóló külön határozat nélkül – a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás összegével csökkentve kell folyósítani.
Személyijövedelemadó-kedvezmény
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályai szerint a felnőttet, illetve a felnőtt hallgatót a képzésben történő részvétele alapján személyijövedelemadó-kedvezmény illeti meg. Ennek értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj (beleértve a vizsgadíjat is) 30 százaléka.
Az adókedvezmény alapját és összegét az akkreditált intézmény által kiállított igazolás bizonyítja. Az adókedvezményt a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, annak házastársa, szülője (ideértve az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülője vagy testvére veheti igénybe akkor, ha a kiállító az igazoláson a felnőttképzésben részt vevő magánszemély kérésére őt befizetőként feltüntette. Az igazoláson csak egy magánszemély tüntethető fel befizetőként.
A felnőttképzésben részt vevő magánszemély választhatja az adókedvezmény halasztott igénybevételét, ha a kiállító az igazoláson ezt – kérésére – jelzi, és őt tünteti fel befizetőként. Ilyenkor a az adókedvezmény bármely későbbi adóévben, de legkésőbb a felnőttképzési szerződésben meghatározott időtartam lejáratának adóévét követő ötödik adóévben, választás szerinti megosztásban érvényesíthető. Az adókedvezményből már igénybe vett összeget és az igénybevétel adóévét a magánszemély az igazoláson feltünteti.
A pedagógus, az oktató, a hallgató, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, valamint az, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vesz részt, az összevont adóalap adóját csökkentheti az adóévben általa számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére (vásárlására, bérletére, lízingelésére) fordított összeggel, ha a megszerzés a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vagy az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázat keretében történik. Az adókedvezmény alapját és összegét a vételárat, a bérleti díjat, illetve a lízingdíjat tartalmazó, a magánszemély nevére kiállított számla bizonyítja.
A magánszemély által igénybe vehető említett adókedvezmény(ek) összege adóévenként nem haladhatja meg a 60 ezer forintot.
Az oktatás áfájaAz áfatörvényt módosító 2002. évi XLII. törvény szerint július 1-jétől a tárgyi áfamentesség a köz- és felsőoktatást, a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó képzést, a felnőttképzési törvény szerint szervezett és akkreditált, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szervezett képzést, -továbbképzést, illetve szakvizsgára történő felkészítést, valamint a Nyelvi Akkreditációs Testület által akkreditált idegen nyelvi képzést, az oktatási pedagógiai szakértést, szaktanácsadást, a pedagógiai tájékoztatást, a pedagógus-továbbképzés szervezését, valamint a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezését, összehangolását, illetve az egyetemi vagy főiskolai magántanár oktatási intézményben végzett oktatói tevékenységét érinti. Minden egyéb oktatási, képzési tevékenységből származó bevétel után 25 százalék általános forgalmi adót kell fizetni |
