Az apák munkaidő-kedvezménye
A gyermeke születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezményről a Munka Törvénykönyvének 138/A §-a rendelkezik, amelyet 2002. december 18-i hatállyal a 2002. évi LIII. törvény (Magyar Közlöny 2002/155. szám) 50. §-a iktatott be a törvénybe.
A munkaidő-kedvezmény mértéke 5 munkanap, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig az apa kérésének megfelelően köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény a 2002. december 1-jén, vagy azt követően született gyermek után jár [2002. évi LIII. törvény 53. § (4) bekezdés]. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj illeti meg az apát. A kedvezmény igénybevételére az apa akkor is jogosult, ha gyermeke halva születik, vagy meghal. A munkaidő-kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az apa gyakorolja a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot. Apán az örökbe fogadó apát is érteni kell.
Az apának a kedvezmény igénybevételéhez be kell mutatnia a gyermek születési vagy halotti anyakönyvi kivonatát a munkáltatónak, és írásban nyilatkoznia kell a szülői felügyeleti jog fennállásáról. Ha a gyermek születése és a kedvezmény igénybevétele közötti időszakban az apa munkahelyet változtat, az új munkáltatónál csak akkor veheti igénybe a szabadságot, ha előző munkáltatója írásban igazolja, hogy nála erre nem, vagy csak részben került sor.
A munkaidő-kedvezmény idejére távolléti díj jár. Ez azt jelenti, hogy az apa munkáltatója köteles távolléti díjat folyósítani a munkavállaló számára, amelynek összegét – az ahhoz kapcsolódó közterhekkel együtt – utólag téríti meg számára a költségvetés. Ezzel összefüggésben a munkáltatót többféle kötelezettség terheli a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2002/164/1. szám) alapján.
Legfőbb kötelezettsége természetesen a távolléti díj kifizetése a munkavállaló részére. Ehhez kapcsolódik az apa által benyújtott igazolások átvizsgálása, valamint olyan nyilvántartás vezetése, amely tartalmazza
– az igénybevevő nevét,
– a ténylegesen igénybe vett munkaidő-kedvezmény napjainak számát, időpontját,
– a távolléti díj kifizetésének módját, összegét és
– a kapcsolódó közterheket.
A munkaidő-kedvezményre fizetendő távolléti díjjal, valamint annak közterheivel kapcsolatos költségek megtérítése iránti kérelmet a területi (Budapesten a Pest Megyei) Államháztartási Hivatalhoz (TÁH) kell benyújtania a munkáltatónak. A TÁH az igények felülvizsgálata után rendelkezik a szóban forgó összegek utólagos megtérítéséről, és ellenőrzi a munkáltatói kifizetés, elszámolás jogszerűségét. Ehhez kapcsolódóan a munkáltató a tárgyhónapban számfejtett és kifizetett munkaidő-kedvezményre járó távolléti díjról, annak közterheiről – a kifizetett családtámogatásokról szóló elszámolás részeként – a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, illetőleg (ha nem rendelkezik családtámogatási kifizetőhellyel) félévente köteles elszámolni a TÁH-nál.
Összeférhetetlenség köztisztviselőknél, diplomás minimálbér
A Magyar Köztársaság 2003-as költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (Magyar Közlöny 2002/163. szám) 76. §-a tartalmazza a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) módosítását. Ebben egyfelől sor került a köztisztviselői összeférhetetlenség egyik esetének – a gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői, illetőleg felügyelőbizottsági tagi pozíció betöltésével összefüggő tilalom – módosítására. A jövőben nem tekinthető összeférhetetlennek, ha olyan társaságról van szó, ahol az állami befolyás mértéke legalább 50 százalék.
Ezen túlmenően változnak a vezetői illetmények mértékére vonatkozó szabályok, és bekerült a törvénybe az úgynevezett "diplomás minimálbér": ha a felsőfokú iskolai végzettséghez kötött munkakört betöltő köztisztviselő besorolás szerinti alapilletménye nem érné el a 100 000 forintot, azt arra ki kell egészíteni.
Közalkalmazotti pótlék
Ugyancsak a költségvetési törvény 77. §-a módosítja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) rendelkezéseit is, amikor a pótlékalap meghatározását a mindenkori költségvetési törvény szabályozási tárgykörébe utalja.
Közmunkatanács
A közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendeletet módosító 262/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 2002/ 157. szám) új intézményként hozza létre a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által irányítandó, az illetékes minisztériumok által delegált tagokból álló Közmunkatanácsot. A tanács a munkaügyi miniszter tanácsadó, véleményező, javaslattévő szerve. Feladata többek között, hogy közmunkaprogramokat indítványozzon és javaslatot tegyen a benyújtott pályázatok elbírálására a miniszternek.
Foglalkoztatási törvény
A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2002. évi XLVII. törvény (Magyar Közlöny 2002/ 152.) többek között rendelkezik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) módosításáról.
A módosítások azzal függenek össze, hogy az országos érdekegyeztetés legfőbb szerveként az Országos Munkaügyi Tanács helyébe az Országos Érdekegyeztető Tanács lépett. Módosul továbbá a MAT (Munkaerő-piaci Alap Iránytó Testület) hatásköre, illetve az alap felhasználásának keretszabályai. A törvény felhatalmazza a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot és az irányítása alá tartozó szerveket, hogy működésükkel kapcsolatosan felhasználják a taj-számot.
Szakképzési hozzájárulás
Az említett 2002. évi XLVII. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásról szóló 2001. évi LI. törvény módosításáról is. A szakképzési hozzájárulás célját kiterjeszti a felnőttképzések támogatására. Ennek keretében a felnőttképzést folytató, akkreditált intézmények pályázhatnak támogatásokra. A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze feletti rendelkezési jogot a munkaügyi és az oktatási miniszter közösen gyakorolja.
Munkavédelmi előírások
A Magyar Közlöny 2002. évi 161., illetve 165. számában jelent meg két munkaügyi miniszteri rendelet. A 10/2002. (XII. 23.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet módosításáról, a 10/2002. (XII. 28.) FMM rendelet a munkavédelmi törvény végrehajtásáról kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szól. Az előbbi jogszabályban a munkabiztonsági szakértői engedélyek kiadásával kapcsolatos szabályozás, valamint a veszélyes munkaeszközök jegyzékének módosítása szerepel, utóbbiban a magasban végzett munka feltételeinek felülvizsgálata történt meg.
A munkaügyi miniszter által adományozható elismerések
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által adományozható elismerésekről szóló 1/2003. (I. 6.) FMM rendelet (Magyar Közlöny 2003/1. szám) szerint Munkaügyért Díj, Esélyegyenlőségért Emlékérem és Oklevél, Miniszteri Elismerő Oklevél, valamint Miniszteri Dicséret adományozható a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó területeken dolgozóknak.
A Munka Törvénykönyve várható módosulásai
Teljesítménybérezés
Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2002. november 29-i ülésén a szociális partnerek megállapodtak abban, hogy az Mt. soron következő módosulásának ki kell térnie a teljesítménybérezés szabályainak felülvizsgálatára.
Az Mt. tervezete megfogalmazza a teljesítménybérezéshez kapcsolódó, a teljesítménykövetelmény megállapításához szükséges, előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – munkáltatói eljárás lefolytatására kötelező szabályokat, melyek garanciául szolgálnak a teljesítménybérezés rendeltetésszerű alkalmazásához.
2002. december 13-án újabb ülést tartott az OÉT, ahol a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban készülő, európai uniós jogharmonizációval összefüggő Mt.-módosítás megtárgyalására került sor.
Munkáltatói jogutódlás
A tervezet tartalmazza a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23/EK irányelv harmonizációja kapcsán a munkáltatói jogutódlás újraszabályozását, biztosítva a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának érvényesülését, valamint rendezi az Mt., a közalkalmazotti törvény és a köztisztviselői törvény közötti jogállásváltozás szabályait.
Határozott idejű munkaviszony
A határozott idejű munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70/EK, valamint a részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló 97/81/EK irányelvek átvétele során a tervezet garantálja az ilyen módon foglalkoztatottak számára a diszkrimináció tilalmát. Ezen túlmenően meghatározza a munkavállalók, illetőleg képviselőik jogát a munkáltatónál az e körbe tartozó foglalkoztatásról való tájékozódáshoz, és megfogalmazza az átjárhatóság (munkaszerződés-módosítás) feltételeit. A határozott idejű alkalmazás vonatkozásában a tervezet további garanciát tartalmaz a határozott idővel való visszaélés korlátozására, mivel annak meghosszabbítását csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén teszi lehetővé.
Munkaidő-szervezés
A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról szóló 2000/34/EK, valamint a tengerészek munkaidejének megszervezésével kapcsolatos 1999/63/EK irányelv átvétele során a tervezet biztosítja valamennyi munkavállaló tekintetében az ott megfogalmazott munka- és pihenőidővel kapcsolatos védelmi szintet, ugyanakkor nem zárja ki az áru- és személyfuvarozást végző, úgynevezett utazó munkavállalók rugalmasabb foglalkoztatását.
Európai üzemi tanács
A közösségi szintű vállalatokban és vállalatcsoportokban az európai üzemi tanács létrehozásáról, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 94/45/EK irányelv 2001-es részleges jogharmonizációját követően külön törvényjavaslat szól a munkavállalói részvételi jogok biztosításáról a szupranacionális vállalkozások keretein belül, amely megfelelően fogalmazza meg a konzultáció szabályait, valamint az annak sikertelensége esetén alkalmazandó garanciális rendelkezéseket (l. a Jogharmonizáló című összeállítást!).
Anyaság védelme
A jogharmonizációs kötelezettséget nem érintő módosítások tekintetében a tervezet bővíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos elvi szabályokat, tételesen rendelkezve az anyaság miatti negatív diszkrimináció tilalmáról. E megfontolásból kifejezetten tiltja a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódóan a terhesség megállapítására vonatkozó vizsgálat elrendelését, kivéve ha ezt munkavédelmi szabály írja elő az anya vagy a magzat egészségének védelmében.
Palástolt munkaviszony
A munkajogi szabályok megkerülésével megkötött színlelt megállapodások, illetve a munkaadó egyoldalú akarata alapján, a munkavállalót kényszerhelyzetbe hozó vállalkozási szerződések elleni állami fellépés meghatározó elemeként az Mt. tervezete – a szerződéses szabadság lehetőség szerinti figyelembevételével – a szerződés típusának megválasztásakor biztosítja a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét, egyúttal meghatározva a munkaviszony fennállásának minősítési kritériumait is.
Készenlét, ügyelet
A készenlét – és ehhez kapcsolódóan az ügyelet – újraszabályozását a tervezet megfelelően rendezi, ennek körében megállapítva az elrendelhető felső határt, és külön rendelkezéseket előírva a rugalmas munkaidő-gazdálkodás és a pihenőnapok biztosítása érdekében.
A fentieket tavaszi ülésszakán tárgyalja a parlament. Ezen túlmenően, 2003-ban várhatóan újabb, átfogó felülvizsgálat követi majd a tavaszi törvénymódosítást.
Idei költségvetés
A költségvetési törvényben ezúttal is számtalan törvénymódosítás kapott helyet. A 2002. évi LXII. törvényben módosult például
– a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény,
– a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény,
– az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény,
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
– a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény,
– a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény,
– a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény,
– a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
– az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
– a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény,
– a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény,
– a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása szerint a köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
– az üzemanyag és az egyéb kőolajtermék,
– a gumiabroncs,
– a hűtőberendezés, a hűtőközeg,
– a csomagolás,
– az akkumulátor,
– a hígító és az oldószer,
– az információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel; ilyenkor a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett vagyontárgy, részvény, üzletrész megszerzésére fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy – ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, míg más magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket figyelembe kell venni; az említett más magánszemély által a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a megszerzett bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem haladja meg az értékpapír megszerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét – az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett –, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket, míg a bevétel fennmaradó részének adókötelezettségére a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.
Telepengedély
Újabb haladékot kaptak a vállalkozások a telepengedély beszerzésére. Azok ugyanis, akik már működő telepen végzik a telepengedélyhez kötött tevékenységüket, június 30-áig kötelesek megkérni az engedélyt. Minderről a 277/ 2002. (XII. 21.) Korm. rendelet szól.
Pénztártagra vonatkozó foglalkoztatói adatszolgáltatás
Január 1-jétől hatályos az a rendelet, amely szerint, ha a pályakezdő a pénztárválasztásra vonatkozó bejelentési kötelezettségének az első biztosítási jogviszonyának kezdetét követő 15. napig nem tett eleget, vagy a pénztár a jelentkezését elutasította, a foglalkoztató a pénztártag adatairól a pénztárválasztás bejelentésére nyitva álló határidőt követő 15 napon belül értesíti a pályakezdő lakóhelye szerinti területi pénztárat.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagra (ideértve a teljes összegű rokkantsági nyugellátás miatt visszalépő pénztártagokat, valamint a teljes összegű hozzátartozói nyugellátás megállapítását kérő kedvezményezetteket is) vonatkozó adatszolgáltatást a megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság (MNYI) részére történő adatszolgáltatást követő hónap 15. napjáig kell teljesíteni.
A 298/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet mellékletében található, hogy milyen adatokat kell szolgáltatniuk a foglalkoztatóknak a pénztártagok pénztárválasztásáról.
Kötelező egészségbiztosítás
Több ponton változott a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló rendelet. Új szabályok vonatkoznak például a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem megállapítására.
A 295/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (a továbbiakban: Igazolvány) elnevezésű nyomtatványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, és az Igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.
Társadalombiztosítás
Módosult a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) végrehajtási rendelete. A változások közül példaképp megemlítjük, hogy ha a biztosított foglalkoztatására kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelő foglalkoztató köteles eleget tenni akkor is, ha az érintett munkáltatók megállapodása alapján a munkavállalót megillető munkabér (illetmény) és egyéb juttatások folyósítása (elszámolása) és az ezzel járó közterhek azt a munkáltatót terhelik, ahova a biztosítottat kirendelték. A foglalkoztatónak a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével kapcsolatos, valamint bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeinek teljesítésére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatszolgáltatása alapján kerül sor.
A foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosítottról szóló bejelentésben fel kell tüntetnie, hogy a biztosított tagja-e magánnyugdíjpénztárnak. Tagsági jogviszony fennállása esetén meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató esetén az adatszolgáltatásnak ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási díjra, valamint ezen ellátások folyósításának kezdő és befejező időpontjára is.
A 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó a Tbj. 29. §-a (4) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott időtartam alatt nem köteles társadalombiztosítási, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni a Tbj. 29/A §-ában meghatározott járulékalap alapján. Amennyiben az evázó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a naptári hónap teljes tartamán át nem áll fenn, a járulékfizetési alsó, illetőleg felső határ kiszámítására alkalmazni kell a Tbj. 29. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit, azzal, hogy a minimálbéren az evázó adózóra irányadó járulékalapot kell érteni. A minimálbérnél magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló evaadózó egyéni vállalkozó az adóhatóságnál igazolni köteles a járulékalap előzőek szerinti csökkentésének alapjául szolgáló körülményeket. Az igazolást a járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségre előírt határidőben a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha az egyéni vállalkozó evaalanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után fizeti meg.
Jegybanki alapkamat
Január 16-án a jegybanki alapkamat mértéke 7,50 százalék volt, január 17-étől az alapkamat 6,50 százalék.
Elmaradott települések
A 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben található a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke.
Területfejlesztés
A Magyar Közlöny 2003/5. számában jelent meg az a közlemény, amely tartalmazza, mekkora összeg jut idén az egyes megyékre, illetve a fővárosra a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott céljellegű decentralizált támogatási előirányzatból.
