Európai üzemi tanács
A multinacionális vállalatok elterjedése magával hozta a kollektív munkajog változását is. Szükségessé vált, hogy határokon túli együttműködést és közös fellépést alakítsanak ki a dolgozók abból a célból, hogy képesek legyenek megvédeni az érdekeiket a központi vezetéssel való együttműködés során. Ennek érdekében került sor az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás létrehozására a közösségi szintű vállalatokban és vállalatcsoportokban. Minderről a 94/45/EK irányelv rendelkezett.
Az irányelv a munkavállalói érdekvédelem területén két lehetőséget biztosít: a munkavállalók úgynevezett európai üzemi tanácsot hozhatnak létre, vagy más, a célnak megfelelő eljárást alakíthatnak ki a központi vezetéssel együtt. Az irányelvben foglalt konzultációs formák nem érintik az egyéb, például a csoportos létszámleépítésre és a munkáltatói jogutódlásra vonatkozó irányelvekben előírt egyeztetési, tájékoztatási jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését.
Igény az önálló törvényi szabályozásra
Az irányelv egyes rendelkezéseit a 2001. évi XVI. törvény már beiktatta a magyar Munka Törvénykönyvébe. A jogharmonizáció következő lépése egy külön törvény megalkotása, mely részletes szabályainál fogva alkalmas a közösségi szinten működő vállalkozások és vállalkozáscsoportok magyar munkavállalói számára is a tájékoztatáshoz és a velük való konzultációhoz való jog biztosítására. Ezzel egyidejűleg a jelenleg hatályos Mt.-ből az idevágó passzusok átkerülnek az új törvénybe.
Az irányelv átültetését szolgáló magyar jogszabály ez év második felére minden valószínűség szerint joganyagunk része lesz, rendelkezéseit azonban csak az Unióhoz történő csatlakozásunktól kell alkalmazni.
A szabályok hatálya
Az irányelv magyar munkajogba való átültetésének legnehezebb pontját nem a meglehetősen bonyolult eljárási szabályok jelentik, hanem a hatállyal kapcsolatos kérdések. Eltérő szabályoknak kell vonatkozniuk ugyanis a különféle esetekre attól függően, hogy a vállalkozásnak, a vállalkozáscsoport központi vezetésének hol van a székhelye.
Az egyik esetcsoportba tartozik, ha a központi vezetés székhelye az Európai Unióban van, ezen belül speciális esetet jelent, ha a magyarországi székhelyről van szó. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy a multinacionális cég külföldi, de nem uniós – például amerikai, japán – székhelyű, leányvállalatai viszont az Unión belül találhatók. Ez utóbbi esetben lehetséges, hogy a leányvállalatokat egy, a központinak alárendelt úgynevezett irányított vezetés felügyeli, vagy – például ügyvédi iroda által biztosított – képviselet jár el az ügyeikben a tagállamon belül; ugyanakkor az sem kizárt, hogy a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport nem jelöl ki képviselőt.
A vállalkozás fogalma
Az irányelv átvételével kapcsolatosan problémát jelent továbbá, hogy az nem határozza meg a vállalkozás (vállalat) fogalmát. Az uralkodó álláspont szerint ezt a legszélesebben kell értelmezni. Ennek megfelelően az irányelv rendelkezéseit alkalmazni kell minden üzletszerűen tevékenykedő gazdasági egység tekintetében, függetlenül annak jogi (társasági) formájától. A magyar Mt. viszont az "önálló telephely" (részleg) fogalmát használja. A két fogalom közötti kapcsolatot mindenképpen meg kell teremteni, továbbá figyelemmel kell lenni a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltakra is, különösen ami az egymásra befolyással bíró vállalkozásokra vonatkozó szabályozást illeti.
A konzultáció kezdeményezése
Az irányelv kiemeli a közösségi szintű vállalkozás vagy vállalkozáscsoport központi vezetőségének felelősségét a konzultáció előmozdításáért. A munkavállalók képviselői és a központi vezetés tárgyalásait a központi vezetés, vagy legalább két tagállamban foglalkoztatott – tagállamonként – legalább százötven munkavállaló, illetőleg ezek képviselői kezdeményezhetik.
Különleges tárgyaló testület
Ennek alapján jön létre az úgynevezett különleges tárgyaló testület, amely legalább három, legfeljebb tizenhét tagból állhat. A különleges tárgyaló testület a központi vezetéssel együttműködve határozza meg a létrehozandó európai üzemi tanács hatáskörét, működési rendjét, vagy az azt kiváltó más konzultációs eljárás tartalmát. Az irányelv rendelkezik arról, hogy a tárgyalások költségeit a központi vezetésnek kell viselnie.
Megállapodás
A különleges tárgyaló testület és a központi vezetés között létrejövő megállapodásnak tartalmaznia kell az európai üzemi tanács feladatait, eljárásrendjét és erőforrásait, valamint a megállapodás időtartamát és az újratárgyalás feltételeit. Ha a megállapodás valamely, az európai üzemi tanácsot kiváltó konzultációs és tájékoztatási eljárásról szól, abban az eljárás lefolytatásának feltételeit kell megállapítani, különösen azt, hogy a munkavállalók milyen módon alakíthatják ki a véleményüket az érdekeiket jelentős mértékben befolyásoló nemzetközi kérdésekben.
A megállapodás elmaradása
Az irányelv kisegítő szabályokat is tartalmaz arra az esetre, ha a felek nem tudnak megállapodni, vagy a központi vezetés elzárkózik a tárgyalások lefolytatásától. Ezek értelmében olyan üzemi tanácsot kell létrehozni, amely az irányelv mellékletében rögzített minimális feltételeknek felel meg. Ebben az esetben nem a felek, hanem a jog rendezi a konzultáció kereteit, ideértve azt is, hogy az európai üzemi tanács konzultációs, illetve tájékoztatáshoz való joga és hatásköre mire terjed ki, valamint hogy tagjait – akik legalább hárman, legfeljebb harmincan lehetnek – a munkavállalók választják saját soraikból a nemzeti szabályoknak megfelelően.
Az üzemi tanács ülése
Az európai üzemi tanács jogosult a központi vezetéssel évente legalább egy alkalommal tárgyalni a gazdálkodást, a gazdasági helyzet alakulását és a vállalkozás gazdasági, foglalkoztatási helyzetének várható alakulását illetően. Ezen túlmenően további ülés tartható, ha a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő események bekövetkezte várható. Ezekről a központi vezetésnek megfelelő időben tájékoztatnia kell az európai üzemi tanácsot.
Titoktartás
A konzultáció fórumainak létrejöttével kapcsolatos szabályokat követően az irányelv a bizalmas – a vállalat, vállalatcsoport működésével összefüggő – információk kezeléséről, a konzultációban részt vevő munkavállalói képviselőket terhelő, az üzemi, üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségről rendelkezik.
Együttműködés
Az irányelv rögzíti az együttműködés alapelvét a központi vezetés és az európai üzemi tanács közötti kapcsolattartás, tevékenységük gyakorlása, illetőleg az európai üzemi tanács helyébe lépő konzultációs eljárás során.
A munkavállalói képviselők védelme
A munkavállalói képviselők védelmének rögzítésével kapcsolatosan az irányelv a nemzeti jogra utal: a képviselőkre a rájuk vonatkozó nemzeti munkajogban rögzített garanciák az európai üzemi tanácsban való közreműködésük során is megilletik őket, ideértve különösen az üléseken való részvétel miatt kiesett munkaidőre járó bér megfizetését és a munkahelyükről való elmozdításuk korlátozását.
Hogyan kampányol a szakszervezet Ausztriában?
Az EU-tag Ausztriában egyeduralkodó munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB). Egy tavaly decemberi szórólapjuk felhívja a figyelmet, miért érdemes részt venni a szakszervezeti munkában, továbbá – propagandisztikus tömörséggel – mutatja be a szakszervezetek működéséhez kapcsolódó egyes munkavállalói jogokat.
"RÉSZT VESZEK" – szól csupa nagybetűvel a kijelentő módban megfogalmazott felhívás, melyben számos, akár az alkalmazotti státuson túlmutató, az összefogásra motiváló érdeket sorolnak fel.
Kérdés, a feltételezett európai uniós csatlakozásunk után mennyiben fog az alább ismertetettekhez közelíteni egy hazai szórólap tartalma.
Bérharc
"Részt veszek, mert a bérek és a fizetések maguktól nem emelkednek." A virágzó gazdaság éveiben is újra és újra megpróbálja a munkaadói oldal a munkavállalók jogos bérköveteléseit elhárítani – fogalmaz az ÖGB-irat. A szakszervezet célja, hogy a női munkavállalóknak is egyenlő részt biztosítsanak a gazdasági sikerből, ezt a kollektív szerződés tárgyalásain teszik. Annál erősebben tudnak fellépni, annál többet tudnak elérni, minél több tag támogatja őket ebben. Aki belép a szakszervezetbe, erősíti a tárgyalási pozíciót a munkaadókkal szembeni tárgyalásokon. És ezzel sokat tesz – visszacsatolás az individuumhoz – saját bére emeléséért is.
Szakmai esélyek
"Részt veszek, mert szeretném kihasználni az esélyeimet." Aki valamit tud, könnyebben boldogul a szakmájában, ezért helyeznek olyan nagy hangsúlyt a szakszervezetek a jó szakmai képzésre, valamint az állandó továbbképzésre. Ilyet szervez az ÖGB is, mert a munka világa nagyon gyorsan változik, aki lépést akar vele tartani, nem maradhat egy helyben.
Egységben az erő
A dokumentum szerint részt kell venni azért is, mert "közösen erősebbek vagyunk". A szórólap figyelmeztet a nem valós alternatívára, mely szerint meg lehet próbálni egyedül rendezni mindent a munkahelyünkön: saját szakállunkra tárgyalni a főnökkel, tájékozódni a törvényekről, kollektív szerződésekről és jogi előírásokról. Az ÖGB szerint minden siker ellenére világos, hogy az ilyen munkavállalók magányos harcosok maradnak, életre-halálra a főnökkel való jó kapcsolat függvényében. "És ha néhány év múlva már nem bírjuk a lépést, mert változások vannak az üzemben, valószínűleg egyedül lemaradunk. Ezért jobb, ha van egy erős társunk. Valaki, aki minden helyzetben a munkásnők és a munkások érdekeit képviseli." A sorok között olvasva természetesen ez csak az ÖGB lehet.
Női egyenjogúság
"A részvétel egyenjogúvá is tesz!" Az irat megállapítja, hogy a nők egyenjogúságának és azonos bánásmódjának teljes megvalósításáig még sok tennivaló van a társadalomban. Az eredmények nagy része az erős szakszervezetek érdeme. Aki belép az ÖGB-be, sokat tesz a nők egyenjogúsításáért.
Egzisztenciális érdekek
A toborzás a magasabb rendű elvek mellett az egzisztenciális érdekek optikáján keresztül is megszólítja a szórólap olvasóját. Az ÖGB-tagság – idézzük – "tisztán személyes előnyök egész sorával is jár". A "Szolidaritás" biztosítás keretén belül minden szakszervezeti tag ingyen biztosítva van a munkaidőn kívül bekövetkezett balesetek ellen. A biztosító kórházi kezelés vagy rokkanttá válás esetén hozzájárulást fizet, a hátramaradottaknak pedig temetésiköltség-hozzájárulást biztosít. Minden ÖGB-tag jogosult a munkaügyi bírósági perek keretén belül ingyenes jogi képviseletre, továbbá igénybe veheti a "Szolidaritás" jogi tanácsadását polgári jogi kérdésekben. A szakszervezeti tagok kedvező áron tölthetik szabadságukat a szociális turizmus üdülőfaluiban és a szakszervezet üdülőiben. A Sotour Österreich a szakszervezet saját utazási irodája, kedvező nyaralási lehetőségeket kínál bel- és külföldön. A szakszervezeti tagok részére tandíjkedvezményt biztosítanak egyes szakmai továbbképzési tanfolyamokon, az ÖGB irodái kedvezményes jegyeket kínálnak bizonyos színházi, zenei és egyéb kulturális rendezvényekre. Ausztria legnagyobb példányszámú magazinja, a Solidaritat minden hónapban ingyen jut el a tagok háztartásába.
Környezet- és munkavédelem
Az ÖGB-ben való részvétel egyben közreműködés a környezetvédelemben, a szórólap megfogalmazása szerint ezzel az alkalmazott a tiszta munkára, a tiszta környezetre szavaz. Az irat megállapítja, a mai munkafeltételek sokkal jobbak, mint húsz évvel ezelőtt. Mindebben elvitathatatlannak tartja a szakszervezet szerepét, a dokumentum megfogalmazása szerint ez nem véletlen, hanem a következetes szakszervezeti munka eredménye, mert a szakszervezeti tagok előtt mindig világos volt, hogy a környezetvédelem nem állhat meg az üzem kapuja előtt. "Aki belép az ÖGB-be, sokat tesz a munkavállalók védelmének további javításáért!"
Kollektív szerződés, üzemi tanács
A munkavállalók jogai alatt a kollektív szerződésről, az üzemi tanácsról és a jogi tanácsadásról olvashatunk rövid összefoglalót. A szakszervezetek kollektív szerződéseket kötnek a vállalkozók képviselőivel. Ezek a megállapodások egy adott szakma minden munkavállalójára érvényesek. A kollektív szerződések rendelkezései garantált minimális normák. Ezek képezik az egyéni és az üzemi szerződések alapját. A munkajogi rendelkezések és irányvonalak ugyanolyan fontosak, mint az időről időre újratárgyalandó minimálbérek megállapítása. A szakszervezetek tagjainak ingyenesen rendelkezésükre bocsátják a mindenkor hatályos kollektív szerződéseket. (Az említett néhány mondat egyben jelzi az osztrák és a magyar munkaügyi kapcsolatok tartalma közötti különbséget, és felhívja figyelmünket az üres munkajogi keretekre, értve ezen elsősorban az egy adott szakma valamennyi munkavállalójára kiterjedő hatályú kollektív szerződések hiányát.)
Az ÖGB szórólapja propagálja az üzemi tanácsokat is. Ez képviseli az üzemben a munkavállalók érdekeit, minden öt főnél többet foglalkoztató üzemben választható üzemi tanács. Választásra jogosult minden munkavállaló – az állampolgárságára való tekintet nélkül –, aki az üzemi választási elnökség megválasztására összehívott üzemi gyűlésnek a napján tizennyolcadik életévét betöltötte, és ezen a napon, valamint a választás napján az üzem dolgozója. (Újból egy rövid összevetés: eltérő cél áll az osztrák, illetve a magyar szakszervezeti tevékenység fókuszában. Ausztriában a munkahelyi terep az üzemi tanácsoké ...)
Jogsegély, felvilágosítás
A szakszervezetek tagjaiknak jogsegélyt és jogi felvilágosítást adnak a Munkás- és Alkalmazotti Kamarák szintjén. Képviselik tagjaikat a munkaügyi és társadalmi bíróságok előtt folyó bírósági ügyekben, és ezzel biztosítják, hogy a munkavállaló hozzájuthasson az eddig visszatartott olyan juttatásokhoz, amelyekre jogos igényt formálhat. Az ilyen igények alapjául a munkavállalói szerződések, üzemi megállapodások, kollektív szerződések vagy szociális jogszabályok szolgálhatnak.
