A törvényesség garanciája

Eljárásra kötelezés

A közigazgatási ügyekben először akkor kap szerepet a bíróság, amikor a hatóság nem hajlandó eljárni az adott ügyben, vagy nem hoz érdemi határozatot. Az 1957. évi IV. törvény (Áe.) szerint a közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve – kérelemre vagy hivatalból – utasítja. Amennyiben a közigazgatási szerv a felettes szerv utasítására nyolc napon belül nem hoz érdemi határozatot, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az első fokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű közigazgatási szervet – azzal egyetértésben – jelöl ki. A kijelölt közigazgatási szervnek harminc napon belül érdemi határozatot kell hoznia. (Adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, illetőleg hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szerv utasítására tizenöt napon belül köteles eleget tenni a kötelezettségének.)

Felettes szerv hiányában, vagy ha a felettes szerv nem tesz eleget a fenti intézkedési vagy eljárási kötelezettségének, a megyei (fővárosi) bíróság a fél kérelmére nemperes eljárásban kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására.

Bírósági felülvizsgálat

A felülvizsgálat feltételei

Az Áe. szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva fő szabályként a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Ennek feltétele azonban, hogy az államigazgatási eljárásban az ügyfél kimerítse a fellebbezési jogát, vagy a fellebbezés kizárt. Fellebbezés helyett tehát nem lehet a bírósághoz fordulni. A bíróság csak akkor következik, ha az ügyben a közigazgatási szervek előtt nincs helye fellebbezésnek, vagy a fellebbezés eredménytelen volt.

Halasztó hatály

A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fél ugyanakkor a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. (Ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kéri, a bíróság annak beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz e kérdésben. A bíróság egyébként az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti a közigazgatási határozat végrehajtásának a felfüggesztését.)

Kötelező erő

A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi, és – szükség esetén – a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. (Törvény úgy is rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja.)

Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a közigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak. A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.

Közigazgatási perek

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított úgynevezett közigazgatási perek szabályait az 1952. évi III. törvény (Pp.) tartalmazza.

Közigazgatási határozat

A Pp. szerint közigazgatási határozat

– az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben (Áe. 3. §) hozott határozata,

– a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, belső szabályzata, illetve egyéb döntése,

– más szervnek az a határozata, amelynek felülvizsgálatára külön törvény írja elő a közigazgatási perek szabályainak alkalmazását.

Kizárás

Az ügy pártatlan megítélését szolgálja, hogy a közigazgatási per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az sem,

– aki mint ügyintéző a közigazgatási szerv határozatának meghozatalában részt vett,

– aki a fent említett személy hozzátartozója vagy volt házastársa,

– akit a közigazgatási eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.

A munkaviszonya megszűnését követő két évig nem járhat el a perben a felülvizsgálni kért határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója.

A leírtak megfelelően vonatkoznak a bírósági jegyzőkönyvvezető kizárására is.

Hatáskör, illetékesség

A közigazgatási perekre fő szabályként a megyei (fővárosi) bíróság rendelkezik hatáskörrel. A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik azonban a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata.

A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perre az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van.

A peres felek

Felperes

A közigazgatási per indítására az jogosult, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti.

Alperes

A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti pert az első fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a másodfokon eljáró szerv hozta. A betegségi és az anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye, telephelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az első fokú határozatot nem ez a szerv hozta.

Perbevonás

Amennyiben a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az első fokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja. Ha a közigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszűnik, vagy az ügy időközben más közigazgatási szerv hatáskörébe került, azt a közigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni, amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint a közigazgatási határozat meghozatala tartozik.

Az alperes kijelölése

Előfordul, hogy nem állapítható meg, melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni. Ilyenkor a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét – a per megindítása előtt – bármelyik bíróságnál előterjesztheti. A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani. A bíróság a kérelem alapján a felügyeleti szervet keresi meg annak közlése iránt, hogy a határozat meghozatala melyik közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Ha ilyen közigazgatási szerv nincs, a felügyeleti szerv kijelöli az alperesként perbe vonható közigazgatási szervet.

Képviselet

Az alperes közigazgatási szerv ügyintézője képviseleti jogosultságát – külön meghatalmazás nélkül – munkáltatói igazolványával igazolja. Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt első fokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.

Keresetlevél

A keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. (A társadalombiztosítási határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell megindítani.) Az első fokú közigazgatási szerv a keresetlevelet – az ügy irataival együtt – nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani.

A fél – ha a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtja be – köteles a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat eredeti példányát vagy másolatát csatolni, feltéve hogy azt részére kézbesítették. Nem kell a közigazgatási határozatot csatolni, ha az arra vonatkozó szükséges adatokat a keresetlevél tartalmazza.

Igazolás

Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

 

Mikor nincs helye bírósági felülvizsgálatnak? Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának, ha – azt törvény kizárja, – a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja, – a határozat ideiglenes jellegű, és jogszabályban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni. Nem lehet a bíróságtól kérni továbbá – az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozott, – a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező, – a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő, – a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásról rendelkező, – a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelező, illetve – az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott államigazgatási határozat felülvizsgálatát.

Nyilatkozat

Az a közigazgatási szerv, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta, köteles a keresetre írásban nyilatkozni. Amennyiben a keresetlevelet a fél nála nyújtotta be, a nyilatkozatot az iratoknak a bírósághoz továbbításával egyidejűleg, egyébként pedig a keresetlevél kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell megtennie. A perben viszontkeresetnek nincs helye.

Intézkedések a tárgyalás előtt

A bíróság a tárgyalás előtt

– beszerzi a közigazgatási iratokat, s ezzel egyidejűleg értesíti a határozat végrehajtásának elrendelésére jogosult közigazgatási szervet a keresetlevél benyújtásáról, ha azt a fél közvetlenül a bíróságnál nyújtotta be;

– a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel a határozatot hozó közigazgatási szervet;

– írásban közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel;

– az alperes kérelmére elrendeli a keresettel megtámadott környezetvédelmi bírság bírói letétbe helyezését.

Ha a közigazgatási szerv ügyészi óvás folytán hozta a keresettel felülvizsgálni kért határozatot, a bíróság értesíti az ügyészt a perről.

Amennyiben a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél is szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről.

Tárgyalás, bizonyítás

A közigazgatási perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye, így az alperes ebből a szempontból büntetlenül mulaszhatja el a tárgyalást.

A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére a közigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Közigazgatási perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, aki bíróként kizárási ok alá esne.

Határozat

Új eljárásra utasítás

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot fő szabályként hatályon kívül helyezi, és – szükség esetén – a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. Ilyenkor tehát a bírósági döntéssel nem kerül pont az ügy végére, csupán orvoslást nyer a jogsértés, az eljárás a hatóság előtt folyik tovább, természetesen a bíróság intenciói szerint.

A határozat megváltoztatása

Megváltoztathatja a bíróság a közigazgatási határozatot:

– az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbe fogadhatónak nyilvánító,

– a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító,

– a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó,

– az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező,

– a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító,

– az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról, vagy valamely jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott,

– a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,

– a kisajátítási ügyben hozott,

– a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott,

– a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő,

– az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbe vételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogva tartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint

– a családi pótlékról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,

– a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott,

– a lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá

– ha törvény azt megengedi.

Helye van a felülvizsgált társadalombiztosítási határozat megváltoztatásának is. Ezekben az esetekben tehát a bíróság érdemben dönt a közigazgatási ügyben, további eljárásra, határozatra nincs szükség.

Jogorvoslatok

A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek fő szabályként nincs helye. Kivétel ez alól, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja. Ilyenkor a pervesztes fél fellebbezéssel élhet.

Perújításnak s felülvizsgálati kérelemnek ezzel szemben minden esetben helye van (természetesen a perújítási, illetve a felülvizsgálati feltételek meglétekor). Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az elsőfokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság erről – az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében – értesíti az eljáró közigazgatási szervet.

A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább folytatja, vagy megszünteti.

Eljárás óvásnál, felügyeleti intézkedésnél Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a közigazgatási szerv felülvizsgálni kért határozata ellen az ügyész óvást nyújtott be, vagy pedig a felettes közigazgatási szerv elrendelte a határozat felügyeleti felülvizsgálatát, a tárgyalást az óvás elbírálásáig, illetőleg a felügyeleti intézkedéssel elrendelt újabb határozat meghozataláig – legfeljebb azonban harminc napra – felfüggeszti. A harminc nap eltelte után a tárgyalást akkor is folytatni kell, ha a közigazgatási szerv érdemi határozatot még nem hozott. Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és a közigazgatási szervet a perköltség megfizetésére kötelezi. Amennyiben az óvás vagy a felügyeleti intézkedés folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltak egy részének tesz csak eleget, a bíróság a pert csak ebben a részben szünteti meg, a tárgyalást pedig folytatja azokra a kereseti kérelmekre, amelyekről az új közigazgatási határozat egyáltalán nem, vagy nem a kereseti kérelemnek megfelelően döntött. A felperes a keresetét az új közigazgatási határozatra tekintettel megváltoztathatja. A per részbeni megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt