Hazánkban, mintegy öt év alatt, csaknem 20 százalékpontot javult az illegális szoftverhasználatot jelző mutató. Az 1996-ban regisztrált 69 százalékos arányhoz képest tavaly már "csupán" 51 százalékkal számoltak a szakemberek. Az előrelépés tehát biztató, különösen ha figyelembe vesszük: nem csupán a vonatkozó jogszabályok szigorúsága sarkallja egyre inkább a felhasználók hozzáállásának megváltozását, a programalkalmazási morál is fejlődik. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ugyanez a szám mindössze 24 százalék, Oroszországban 88 (!), a nyugat-európai átlagot tekintve pedig 33-34 százalékos illegális szoftverhasználatról beszélhetünk. A várható jogi szankciók, a megfizethető árak, valamint a legális programhasználatot előtérbe helyező vállalati hozzáállás mellett azokban az államokban, ahol kiugróan alacsonynak számít az illegális felhasználás aránya, jellemző a mindenre kiterjedő jogkövető magatartás (adómorál stb).
Megteremthető biztonság
Amikor egy cég szoftverállományát jogtisztaság szempontjából ellenőrizteti a vállalat vezetője, érdemes két lépésben cselekednie. Első körben célszerű a cégen belül felmérni az alkalmazásban lévő programállományt. Az összesítési munka ezen szakaszának elvégzéséhez az esetek túlnyomó részében nem szükséges külső audit cég segítségét igénybe venni. Az általuk elvégzett feladatokat ily módon ugyan belső munkával kell pótolni, e megoldás viszont komoly pénzügyi megtakarításokat eredményez a cég számára. A belső megoldás alkalmazásakor arra kell ügyelni, hogy legyen valamiféle módszertan, amely szerint eljárnak a felmérésben részt vevők. Ez egyfajta útmutatást ad, és keretek között tartja az esetleg többszáz-féle programot tartalmazó állomány pontos feltérképezését – hívta fel a figyelmet dr. Ormos Zoltán ügyvéd, a Business Software Alliance (BSA) jogi képviselője.
Az összesítés során alapvetően azt veszik számba: hány szoftvert használnak a vállalatnál, illetve, hogy milyen mindezeknek a bizonylati háttere. A számlák, a licencek, a könyvelésben dokumentált programvásárlások mind-mind az eredetiséget bizonyítják. A szoftverösszesítés lezárulta után, a hiteles auditáció megteremtése érdekében feltétlenül igénybe kell venni egy-egy erre specializált külsős cég segítségét. Ennek feladata ilyenkor tulajdonképpen már csupán az: ellenőrizni, hogy az elkészített leltár megfelel-e a valóságnak, majd ezután hitelesen igazolni a szoftverállomány legalitását.
A felmérés haszna
A programaudit elvégzése több szempontból is előnyösnek tekinthető lépés. Alapvető hasznaként talán az emelhető ki, hogy a szükséges felmérések nyomán a szoftvergazdálkodás kapcsán olyan esetlegesen meglévő párhuzamosságokra derülhet fény, amelyek a mindennapos használat során talán senkinek sem tűnnek fel. Annak köszönhetően pedig, hogy a vizsgálat az ilyesfajta redundanciákra egyértelműen rámutat, hozzájárul a működés szempontjából optimálisnak tekinthető programállomány kialakításához. A leltár ismeretében könnyedén és bármikor át lehet tekinteni, hogy milyen szoftvereket lenne érdemes letörölni, illetve milyenekre van még esetlegesen szükség. Mivel az igényfelmérés ez esetben összesített adatok alapján történik, egy-egy nagyobb példányszámú programmegrendelés adott esetben kedvezményes vásárlást is eredményezhet.
A szoftverauditot követően cégen belül kialakítható tehát egy, az addiginál hatékonyabb számítógépesprogram-gazdálkodás, ezen túlmenően azonban a hitelesítést végző céget általában meg lehet kérni, hogy adjon tanácsot arra vonatkozóan: mit, mivel, mikor vásároljon meg a cég.
A BSA a közeljövőben kiad egy útmutatót, amellyel egyfajta metodikát kínál az audit előtt álló felhasználóknak. Ez a kiadvány megkönnyítheti majd a kisebb cégek ilyen jellegű feladatait, hiszen pontos útmutatót ad a részfeladatok elvégzésére.
Fontos a frissítés
Az elkészített és hitelesített audit természetesen nem jelenti azt, hogy a szoftvergazdálkodás ezen része örökre le van zárva. A dokumentációt folyamatosan frissíteni kell, jegyezni kell az aktuális változásokat, különben további, és ily módon fölösleges költségtényezőkkel kell számolnia a cégnek.
Az illegális szoftverek használatát, sok más állam gyakorlatához hasonlóan, a törvény Magyarországon bünteti. Büntetőjogi felelősséggel általában az adott vállalat vezetője tartozik. E1őfordulhat azonban, hogy a cég egy másik munkatársának munkaszerződésében, vagy éppen a vállalkozás szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint módosul ez a felelősségi hovatartozás. Abban az esetben, ha bármely ilyen "súlyú" pozícióban történik dolgozóváltás, érdemes az újonnan alkalmazottnak elindítania egy ilyen auditot – ha ezt elődje nem tette volna még meg –, ezzel ugyanis a cég érdekeinek képviselete mellett saját magát is védi. A megkezdett szoftverállomány-vizsgálatok az esetleges bírósági felelősségre vonás során rendkívül jelentős enyhítő körülménynek minősülhetnek. A vonatkozó hazai jogszabályok értelmében jelenleg egyébként akár 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható az, aki – felelősként – illegális szoftvereket "használ" gazdasági tevékenysége során.
Hiteles auditot bármely cég, bármikor készíttethet saját szoftverállományáról. Ennek befejeztével mindenféle jogkövetkezmény nélkül lehetőség van letörölni a nem jogtiszta programokat, és újakat, legális példányokat telepíteni fel helyettük. Abban az esetben, ha az illegális szoftverek alkalmazása nyomán büntetőeljárás indul a vállalatnál, az említett költségeken felül számolni kell azzal: a cégnek, a jogellenesen használt szoftverek után, teljes körű vagyoni kártérítést kell fizetnie.
