A megegyezés azt jelenti, hogy 2002-ben a teljes munkaidő ledolgozása, illetve a teljesítménybér százszázalékos teljesítése esetén a gazdaságban egységesen 50 ezer forint lesz havonta a legkisebb bér. Hetibérben ez az összeg 11 520 forintot, napibér alkalmazása esetén 2304 forintot és órabérben 288 forintot jelent. Az 50 ezer forint minimálbérből a munkavállalói befizetések után a dolgozó 37 500 forintot kap kézhez, míg a munkaadóknak az 50 ezer forint bevezetése – a különböző kötelező befizetések után – 71 250 forintjukba kerül.
A megállapodást a gazdasági miniszter rendeletben hirdette ki. A rendezett munkaügyi kapcsolatokat mindenképpen elősegíti, hogy nem egyoldalú diktátumként, hanem a három fél közös akaratával jött létre az egyezség.
Kompenzációs elvek
A megállapodást a munkaadók részéről alapos szakmai felkészülési folyamat előzte meg. Ennek során világossá vált, hogy az 50 ezer forint csak abban az esetben fogadható el, ha a magas élőmunka-igényű vállalkozások megfelelő támogatásban részesülnek. A munkaadók véleménye szerint erre azért is formálhatnak jogos igényt, mivel a kompenzáció a minimálbér emeléséből származó költségvetési többletbevétel harmadából fedezhető. A tárgyalások során a munkáltatók kifejtették: a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből 15-20 milliárd forint elkülönítését látják szükségesnek.
Véleményük szerint a kompenzációnak normatívnak kell lennie, illetve: a támogatás alapjának meghatározásakor a minimálbér-emelésből eredő teljes élőmunka többletköltséget (bér plusz járulékok, a járulékokba beleértve a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi, valamint a szakképzési hozzájárulást) kell figyelembe venni.
A rendszernek a rászorultsági elven kell működnie, és normatív módon szükséges meghatározni a támogatott vállalkozói kört, egyebek közt az egyéni és a társas vállalkozásokban foglalkoztatottakat, illetve a főfoglalkozású önfoglalkoztatókat is. Ugyanakkor fontos szempont, hogy a rászorultsági elv meghatározására a vállalkozások szintjén megállapított átlagkereset szolgálhat, sávos módon.
Segítő programok
Az érvek figyelembevételével a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) elfogadta, hogy a magas élőmunka-igényű vállalkozások foglalkoztatási támogatásához munkaerő-piaci program indítására van szükség, mégpedig normatív módon és a rászorultság elvének figyelembevételével.
A MAT ülésén e célra 13-15 milliárd forint elkülönítését határozták el arra az esetre, ha az OMT megállapodást köt a 2002. évi minimálbér országos emeléséről. Mindezeken túlmenően döntöttek arról is, hogy a munkahely-megőrzési támogatási forma – mint új aktív eszköz – a megyei, illetve a fővárosi munkaügyi tanácsok decentralizált rendszerében megfelelő súllyal szerepeljen. Ez további mintegy 4 milliárd forintnyi támogatást jelent.
Súlyos gond a "bértorlódás"
Az Országos Munkaügyi Tanács az 50 ezer forint minimálbér bevezetését úgy fogadta el, hogy nem zárkózik el a szakszervezetek azon törekvésétől sem, miszerint a jövő évi keresetek növelését célzó ajánlások tárgyalását az OMT rövid időn belül megkezdi, és a megállapodást lehetőleg még 2001-ben kihirdeti. Igényként fogalmazódott meg továbbá, hogy a döntően állami tulajdonban lévő cégek 2001. évi bérfejlesztését áttekinti a kormányzat, mert azt még a hétszázalékos infláció figyelembevételével alakították ki. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy a kormányzat még ebben az évben elkészítse – és az OMT rendelkezésére bocsássa – azt a tanulmányt, amely a magyarországi keresetek uniós felzárkóztatásának programját tartalmazza. Ezzel összefüggésben mielőbb meg kell vizsgálni a keresetek "összetorlódását" ellensúlyozó, egyszerűsített országos bértarifa-táblázat lehetőségét, hogy az esetleg már 2003-ban bevezethető legyen.
A kormány elismerte a munkaadók igényét, és az 50 ezer forint minimálbér bevezetéshez 15 milliárd forint kompenzációs forrást biztosít. A jövő évi bértárgyalások azonban korántsem zárultak le a minimálbér meghatározásával, a keresetek növelésére vonatkozó ajánlások megfogalmazása, illetve a megállapodás még hátravan.
