Iskolaszövetkezetet

Iskolaszövetkezet

Az iskolaszövetkezetek megalakulását, átalakulását (beolvadását), működését, megszűnését a 159/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet 2001. szeptember 20-án lépett hatályba, azonban a rendelkezéseit alkalmazni kell a már működő bejegyzett iskolaszövetkezetekre is. Abban az esetben, ha az iskolaszövetkezet működése megfelel a rendeletben foglaltaknak, a közgyűlés az alapszabályt a rendelet előírásai szerint köteles módosítani. Ha a már bejegyzett iskolaszövetkezet működése nem felel meg a rendelet előírásainak, csak 2006. január 1-jéig működhet tovább.

A kormányrendelet hatálya kiterjed:

•  

• fenntartótól függetlenül a közoktatási intézményekre (középfokú oktatási intézmények, diákotthonok, kollégiumok), a felsőoktatási intézményekre (főiskolák és egyetemek),

•  

• az oktatási intézmény fenntartójára,

•  

• az oktatási intézmények tanulóira, hallgatóira,

•  

• az oktatási intézményekben foglalkoztatottakra,

•  

• az iskolaszövetkezetekre és az iskolaszövetkezetekben foglalkoztatottakra.

Oktatási intézményként csak a nyilvántartásba vett (az állam által alapított vagy az állam által elismert) közoktatási és felsőoktatási intézményeket lehet számba venni.

Iskolaszövetkezet alapítója, illetőleg tagja az lehet, aki az adott oktatási intézményben tanulói, kollégiumi tagsági, illetőleg hallgatói jogviszonyban áll, vagy az adott oktatási intézménnyel munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt (foglalkoztatási jogviszonyt) létesített, valamint az, akinek a (vér szerinti, örökbe fogadott és nevelt) gyermeke az adott oktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági, hallgatói jogviszonyban van.

Tag csak a 14. életévét betöltött természetes személy lehet. A kiskorú természetes személy képviseletét a törvényes képviselő látja el. Az oktatási intézmény csak akkor lehet az iskolaszövetkezet tagja, ha erre az alapító okirat felhatalmazza. Az iskolaszövetkezet alapszabálya – az oktatási intézmény fenntartójának egyetértése esetén – megengedheti, hogy más oktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági, illetőleg hallgatói jogviszonyban állók is tagok legyenek.

Ha a szövetkezetet tanulók, hallgatók hozzák létre, és az oktatási intézmény csak később kéri a felvételét, a szövetkezetet akkortól lehet iskolaszövetkezetnek tekinteni, amikortól az oktatási intézmény tagsági viszonya létrejön, vagy amikor a vagyont a szövetkezet rendelkezésére bocsátja.

Az iskolaszövetkezet létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges, hogy annak alapításában és működésében az oktatási intézmény részt vegyen.

Több oktatási intézményben tanulók, hallgatók is létrehozhatnak iskolaszövetkezetet akkor, ha valamennyi oktatási intézmény részt vesz az alapításban. Ilyenkor az oktatási intézmény vezetőjét vagy érdek-képviseleti szervezetét megillető jogokat a kialakított eljárási rend szerint közösen gyakorolják.

Megállapodás

Az iskolaszövetkezet létrehozását célzó megállapodás tartalmában a felek szabadon állapodnak meg azzal a megkötéssel, hogy annak tartalmaznia kell az azonnali felmondás jogát arra az esetre, ha az iskolaszövetkezet közgyűlésének döntése veszélyezteti az oktatási intézmény működését vagy az általa rendelkezésre bocsátott vagyont.

Az oktatási intézmény tagként azt a vagyonát viheti be az iskolaszövetkezetbe, illetőleg tagsági viszony nélkül azt a vagyonát bocsáthatja az iskolaszövetkezet rendelkezésére, amellyel az alapító okirat szerint vállalkozhat, amennyiben ez nem veszélyezteti az alaptevékenységét és az ebből fakadó kötelezettségeit.

Fejlesztési támogatás

Ha az oktatási intézmény a szakképzési hozzájárulás teljesítése keretében fejlesztési támogatást kap, az ebből származó vagyon az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátható abban az esetben, ha az iskolaszövetkezet az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően részt vesz a gyakorlati képzés feladatainak az ellátásában, és ezt a célt a fejlesztési támogatással kapcsolatos megállapodásban rögzítik. Az oktatási intézmény által rendelkezésre bocsátott vagyon nem minősíthető át az iskolaszövetkezet fel nem osztható vagyonává.

Alapszabály

Az iskolaszövetkezet székhelye az oktatási intézmény, ha pedig több oktatási intézmény részvételével működik, akkor az alapszabályban megjelölt oktatási intézmény lesz a székhely.

Ha az iskolaszövetkezet alapszabályát az oktatási intézmény vezetőjének jóvá kell hagynia, a jóváhagyást csak abban az esetben lehet megtagadni, ha az alapszabály jogszabályba ütközik, vagy ellentétes az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában vagy más belső szabályzatában foglaltakkal, illetve ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti az oktatási intézmény működését.

Szétválás, egyesülés

Az iskolaszövetkezet csak más iskolaszövetkezettel olvadhat össze, vagy más iskolaszövetkezetbe olvadhat be.

Szétválás, kiválás esetén a létrejövő szövetkezetek akkor működhetnek tovább iskolaszövetkezetként, ha megfelelnek az általános szabályoknak.

Ha az iskolaszövetkezet gazdasági társasággá alakul át, az oktatási intézmény által bevitt vagy átengedett vagyon tekintetében be kell szerezni a fenntartó egyetértését.

Az iskolaszövetkezet szervezeti átalakulásához az oktatási intézmény vezetője – a fenntartó egyetértésével – akkor járulhat hozzá, ha a bevitt vagy átengedett vagyon feletti rendelkezési jog továbbra is az iskolaszövetkezetet illeti meg, vagy az visszakerül az eredeti tulajdonosához.

Működés

Az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködéssel csak a 16. életévét betöltött tag vehet részt. 16 éven aluli tag csak olyan üzletszerű gazdasági tevékenységet láthat el, amelyet az oktatási intézmény a pedagógiai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, illetve amely kapcsolódik az oktatási intézmény rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségei teljesítéséhez.

Amennyiben a gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet keretében, annak tagjaival szervezik meg, a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint tanulószerződést is lehet kötni.

A tagsági viszony megszűnése

A tanulói, hallgatói, kollégiumi tagsági jogviszony megszűnésével megszűnik az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony, kivéve ha az alapszabály megengedi, hogy a felsőoktatási intézményben tovább tanuló hallgató továbbra is az iskolaszövetkezet tagja maradhasson, illetve abban személyesen közreműködhessen, és ehhez az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködés keretében segítséget nyújt. A szülő tagsági jogviszonya akkor szűnik meg, ha a gyermeke tanulói, hallgatói, kollégiumi tagsági jogviszonya megszűnik.

Megszűnik annak a foglalkoztatottnak a tagsági jogviszonya, akinek az adott oktatási intézményben megszűnik a foglalkoztatási jogviszonya.

Az iskolaszövetkezet megszűnése

Megszűnik az iskolaszövetkezet, ha az oktatási intézmény megszűnik, illetve ha a tagsági jogviszonyát megszünteti, vagy ha a rendelkezésre bocsátott vagyonról szóló megállapodást jogsértés vagy egyéb ok miatt felmondja. Ha az iskolaszövetkezet megszűnik, az a vagyon, amit az oktatási intézmény bocsátott a rendelkezésére, visszakerül az oktatási intézményhez.

Járulékfizetés

A járulékfizetési kötelezettséget mindig a biztosítási kötelezettség alapozza meg, járulékot csak a biztosított részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni.

A biztosítási kötelezettségről szóló rendelkezés szerint a biztosítási kötelezettség kiterjed

– a szövetkezet tagjára, ha az munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy munkaviszonyban végzi a tevékenységét, valamint arra a tagra, aki vállalkozási jellegű jogviszonyban személyesen végez munkát, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (jelenleg 12 000 Ft), illetve naptári napokra annak harmincadrészét (400 Ft),

– a munkaviszonyban álló foglalkoztatottra és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (bedolgozó, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszony) személyesen munkát végző személyre, valamint a választott tisztségviselőre [ez utóbbi két jogviszonyban állóra akkor, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (jelenleg 12 000 Ft), illetve naptári napokra annak harmincadrészét (400 Ft)],

– a tanulószerződéssel szakképzésben részesülő tanulóra.

A biztosítás nem terjed ki az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjára.

A biztosítottak részére kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelmek után a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell megállapítani, az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulója, hallgató tagja után azonban járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

Tételes egészségügyi hozzájárulás

A biztosítottak esetében automatikusan felmerül a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség kérdése. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget szabályozó törvényi rendelkezés szerint, ha valaki a fentiek szerint biztosított, a tételes egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni, kivéve ha a tag vagy a foglalkoztatott másik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban is áll, és utána más munkáltató, kifizető fizeti meg a tételes egészségügyi hozzájárulást. (A jogszabály tartalmaz olyan kivételeket is, amikor nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, ilyen például a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az időtartama.)

A tanulószerződés alapján szakképzésben részesülő tanulók után nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. Nem kell fizetni tételes egészségügyi hozzájárulást az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja után sem.

Százalékos egészségügyi hozzájárulás

A tételes egészségügyi hozzájáruláson kívül a munkáltató, kifizető, esetünkben az iskolaszövetkezet kötelezettsége, hogy a járulékalapot nem képező, összevont adóalapba tartozó vagy meghatározott külön adózó jövedelmek után a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-bevallási és -fizetési kötelezettséget teljesítse.

Abban az esetben, ha az iskolaszövetkezet olyan személy részére fizet ki összevont adóalapba tartozó jövedelmet, aki nem biztosított, 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell az adóelőleg számításánál figyelembe vett összeg után fizetnie.

A külön adózó jövedelmek (35 százalékos adóterhet viselő osztalék, természetbeni juttatás, kamatkedvezményből származó jövedelem, egyösszegű járadékmegváltások, kisösszegű kifizetések) közül figyelmet érdemel, hogy a reprezentáció és üzleti ajándék címen juttatott adóköteles jövedelmek nem képeznek járulékalapot, így a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget – az új rendelkezés szerint – a juttatásban részesülő magánszemélyek biztosítási kötelezettségétől és illetőségétől függetlenül meg kell állapítani.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának a kifejtett személyes közreműködéséért juttatott ellenszolgáltatás nem képezi alapját a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásnak sem.

A mentesített körben azonban nem lehet beszámítani a reprezentáció és üzleti ajándék címén juttatott adóköteles jövedelmeket, mivel ezekhez a tanuló vagy hallgató tag nem az iskolaszövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködése révén jut, azaz a reprezentáció és üzleti ajándék címen juttatott adóköteles jövedelmek az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjai vonatkozásában is százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-alapot képeznek, amely után a bevallási és fizetési kötelezettséget teljesíteni kell.