Prioritások a foglalkoztatásban
Az Országos Munkaügyi Tanács októberben plenáris ülésen vitatta meg az európai uniós szakértők és a magyar kormányzat által közösen készített dokumentumot a foglalkoztatáspolitikai prioritásokról. A szociális partnerek – korábbi módosító javaslataik fenntartása mellett – tudomásul vették a vita lezárását, ám a jövőre nézve azt javasolták, hogy hasonló uniós anyagok elkészítése során már az előkészítő munkába is vonják be őket. Ugyanezen ülésén az OMT a felnőttképzési törvényjavaslattal is foglalkozott. A munkaadók – aggályaik megfogalmazása dacára – tudomásul vették a módosítást, a szakszervezetek azonban annak átdolgozását indítványozták.
Keresetajánlás 2002-re
Az Országos Munkaügyi Tanács bérbizottságának októberi ülésén a szociális partnereknek nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk a jövő évi országos keresetemelés mértékéről. A munkavállalói oldal 10-13 százalékos ajánlásával szemben a munkaadói oldal hat-nyolc százalékos keresetnövekedést tart lehetségesnek, mely utóbbi mértéket a kormányzat is támogatta. A szakszervezetek legfőbb kifogása a munkáltatói ajánlattal szemben, hogy az utóbbi években az infláció rendre meghaladta a kormányzat által előre jelzett mértéket.
Hátrányban a női munkavállalók
A Munka Törvénykönyve elvi tiltása ellenére a női munkavállalókat gyakorta hátrányosan megkülönböztetik a munkahelyeken – állapították meg a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége női választmányának szervezésében megrendezett konferencia részvevői. A tanácskozáson követelésként fogalmazódott meg a gyermekgondozásról visszatérők 90 napos felmondási védelmének igénye, illetve a családi pótlék és a gyes értékállóságának megőrzése. A konferencia állásfoglalása szerint évenként szükség lenne olyan országos felmérésre, amely a nők munkaerő-piaci helyzetét, bérezési és képzési lehetőségeit tekinti át.
Csökkenő munkanélküliség
A Gazdasági Minisztérium adatai szerint szeptemberben – augusztushoz képest – 400, míg az egy évvel korábbiakhoz képest 24 ezer fővel csökkent az állástalanok száma, így a hónap végén összesen 344 599 munkanélkülit regisztráltak. A munkanélküliség – 2000 szeptemberéhez viszonyítva – az ország valamennyi régiójában csökkent, ám a központi és az észak-alföldi térségben az átlagosnál gyorsabb ütemben. Szeptemberben a munkáltatók mintegy 30 százalékkal több új álláshelyet jelentettek be, s a hónap végén 51,1 ezer volt a betöltetlen munkahelyek száma.
Nőttek a reálkeresetek
Az idei év első nyolc hónapjában – a tavalyi év hasonló időszakához képest – a reálkeresetek 4,6 százalékkal növekedtek – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 97 ezer forint volt, 16,6 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A legjobban – 209 800 forintot – változatlanul a pénzügyi szférában tevékenykedők kerestek, míg a legszerényebb fizetést – 60 200 forintot – a szociális ellátásban dolgozók vitték haza.
Új fórum a párbeszédre
Októberben – a kormány, a közalkalmazottak szakszervezeti szövetségei, valamint az intézményeket fenntartó önkormányzatok érdekképviseletei részvételével – megalakult a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa. E testület az országos és az ágazatközi érdekegyeztetés feladatát látja el. Elfogadott alapszabálya szerint a kormány a szociális partnerek véleményének megismerését, illetve a különböző álláspontok egyeztetését követően dönt, illetve intézkedik a közalkalmazottakat érintő kérdésekben és ügyekben. Szavazáskor a különböző oldalakat egy-egy szavazat illeti meg.
Változott a mikrohitel összege
Október 15-én hárommillió forintról hatmillióra emelkedett a mikrohitel felső határa. A PHARE és a magyar kormány közös finanszírozásában működő program keretében ez idáig 16 ezer vállalkozás mintegy hetvenmillió euró összegben jutott kölcsönhöz. A mikrohitel felső határa az elmúlt időszakban fokozatosan emelkedett: a múlt év júliusában 1,3 millió forintról hárommillióra nőtt, ezúttal pedig megduplázódott.
KSH-évkönyv
A Központi Statisztikai Hivatal októberben adta közre a 2000. évet feldolgozó Magyar Statisztikai Évkönyvet. A kiadvány mintegy százezer adattal, ötszáz táblázattal, 31 fejezetben és hatszáz oldalon ad átfogó, mindenre kiterjedő képet Magyarországról. Az elmúlt évi kiadványokhoz képest öt új és tizenkét módosított táblával is gazdagodott a könyv, mely változás az uniós harmonizáció célját szolgálja. A KSH CD-ROM-on is kiadta az évkönyvet.
