Az önellenőrzés a bevallás "helyretételét" jelenti, amellyel a vállalkozás olyan helyzetbe kerül, mintha kötelezettségét eredetileg is jogszerűen teljesítette volna. Írásunkban ennek szabályait ismertetjük.
Az adómegállapítás három lehetséges módja közül az egyik az önadózás. Az adózásnak ez a módja a bizalmi elvre épül, azaz mindaddig, amíg az adóhatóság a bevallásban szereplő adatok ellenkezőjét nem bizonyítja – és a bizonyítás az adóhatóságot terheli –, azokat valósnak kell tekinteni.
Amennyiben az adózónak saját magának kell megállapítania és bevallania az adóját, biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy tévedését utóbb módosíthassa. Hangsúlyozni kell, hogy tévedés módosításáról van szó, azaz ha a cég azért végez önellenőrzést, hogy utóbb egy számára kedvezőbb adózási lehetőséggel élhessen, akkor a módosítást nem lehet elfogadni.
Az önellenőrzés keretei
Az önadózás rendszeréből adódó jogosultság tehát az önellenőrzés, amely nem más, mint a bevallott adó, költségvetési támogatás összegének elévülési időn belüli helyesbítése.
Az önellenőrzést a már bevallott adatokhoz képest kell elvégezni, ami egyben azt is jelenti, hogy az adóbevallás elmulasztását nem lehet önellenőrzéssel rendezni. A módosítás adónként, támogatásonként azok bevallási időszakához kapcsolódik, így mindig a hiba elkövetésének idejéről benyújtott (havi, negyedéves, éves) bevallást kell helyesbíteni. Ennek során a tévedés idején hatályos jogszabályok szerint kell eljárni akkor is, ha az adott adónem időközben megszűnt.
Az önrevízió – mivel az adóbevallási kötelezettséghez kapcsolódik – természetesen csak azokra a kötelezettségekre, illetve jogosultságokra terjed ki, amelyeket önadózással kell megállapítani. Így az önellenőrzés értelemszerűen nem terjedhet ki az adóhatóság által megállapított bírságra, késedelmi pótlékra és a költségekre.
A helyesbíthető adók fogalmi körébe tartozik viszont az önellenőrzési pótlék, mivel azt az adókötelezettségek önellenőrzése során magának az adózónak kell megállapítania és bevallania. Az önellenőrzési pótlék bevallásánál elkövetett hiba helyesbítésekor az önellenőrzésre vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni.
Az önellenőrzés korlátjai
Az adózás rendjéről szóló törvény néhány esetben korlátot állít az önellenőrzés időpontjára, illetve tárgyára vonatkozóan.
Adóellenőrzés
Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgált időszakra nem lehet önellenőrzést végezni. (Az ellenőrzés megkezdését a megbízólevél bemutatása, illetve az ellenőrzésről szóló értesítés kézhezvétele jelenti.)
A határozat módosításának kezdeményezése
A határozati megállapításokat a vállalkozó értelemszerűen önellenőrzéssel nem bírálhatja felül, nincs azonban akadálya annak, hogy önellenőrzést végezzen olyan adónem és támogatás tekintetében, amelyet a revízió nem vizsgált. Előfordulhat, hogy – az adóhatósági ellenőrzés befejezését követően – olyan tételekkel kapcsolatos hiba derül ki, amely hatást gyakorol az ellenőrzés alá vont költségvetési kapcsolatokra is. Ilyenkor sincs mód ugyan a határozatban foglaltak önellenőrzésére, de a társaság kezdeményezheti az adóhatóságnál a határozat módosítását.
Számítási hiba
Önellenőrzés klasszikusan akkor alkalmazható, ha az adónak, költségvetési támogatásnak az összege, illetve ezek adóalapja módosul. Ez a lehetőség azonban nem vonatkozik az adóalap egyes számítási tényezőinél elkövetett hiba tételes javítására. Ebben az esetben javasolható, hogy a társaság az APEH-hez írt beadványában jelentse be tévedését, az erről szóló feljegyzést pedig saját nyilvántartásaihoz csatolja. Így az esetleges ellenőrzés során az adózó bizonyíthatja, hogy a szabályoknak megfelelő módon járt el.
Áfa-önellenőrzés
Nem minden utólagos módosulás jár önellenőrzéssel. Az áfatörvény rendelkezései szerint ugyanis, amennyiben egy vállalkozás a számla kibocsátását követően észleli, hogy az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket helytelenül tüntette fel, akkor azt helyesbítenie kell. A számlahelyesbítés adókihatását a számla fogadója annak az adómegállapítási időszaknak a bevallásába építi be, amelyikben a helyesbítés megtörtént.
Az eladó azonban csak akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha a számlahelyesbítés a fizetendő adót csökkenti, ellenkező esetben önellenőrzést kell végrehajtania.
Munkáltatói, kifizetői adómegállapítás helyesbítése
A hatályos szabályozás meghatározott esetekben a munkáltatót, kifizetőt a magánszemély jövedelemadója tekintetében adó-, adóelőleg-megállapításra kötelezi, az ezzel kapcsolatosan elkövetett mulasztás, tévedés pedig önellenőrzéssel korrigálható.
A magánszemély önellenőrzési joga
Amennyiben a magánszemély észleli az adómegállapítás, az adóelőleg levonása során elkövetett hibát, akkor – fő szabályként – neki van lehetősége a módosításra.
A helyesbített adó rendezése
Igen gyakran előfordul azonban, hogy a tévedést a munkáltató, a kifizető sokszor évekkel később – természetesen az elévülési időn belül – veszi észre. Az ilyen esetben elvégzett önellenőrzéshez az is hozzátartozik, hogy a helyesbített adót a munkáltatónak, kifizetőnek rendeznie kell a magánszeméllyel (vissza kell térítenie, le kell vonnia tőle), a költségvetéshez pedig be is kell azt fizetni az önellenőrzési pótlékkal együtt. Ennek gyakran objektív akadálya, hogy a munkáltató, vagy a kifizető a hiba feltárásakor már nincs is jogviszonyban a magánszeméllyel. Ha ilyenkor a munkáltató a magánszemély jövedelmét terhelő adót, adóelőleget saját forrásból fizeti meg, akkor – átvállalt kötelezettségként – olyan adóköteles jövedelmet juttat, amelyet megint csak adó-, adóelőleg-levonási kötelezettség terhel. A problémát bonyolítja még az is, hogy miután az adómegállapítás a munkáltató, kifizető adóbevallásában szerepel, a hiba feltárásakor neki az eredetileg benyújtott – havi, negyedéves, éves – bevallást kell javítania, időközben pedig a magánszemély saját maga is elvégezhette az önrevíziót.
Az adómegállapítás önkéntes munkáltatói, kifizetői korrekciójának ez évben bevezetett szabálya arra az elvre épül, hogy az adó mindig a magánszemélyt, a jogkövetkezmények pedig minden esetben a munkáltatót, kifizetőt terhelik.
Munkáltatói korrekció
Korrekció alkalmazott esetén
Ha a munkáltató tévesen állapította meg a magánszemélyt terhelő adót, és a magánszemély még mindig az alkalmazottja, akkor a tévedést nyilvántartásba kell venni, és új igazolást kell átadni a magánszemélynek. A többletként levont adót a magánszemély részére vissza kell téríteni, a le nem vont adót pedig a következő kifizetésekkor lehet levonni.
A levonás – amely 6 hónapon át folytatható – nem haladhatja meg az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az esedékes juttatás adóelőlegével csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Az elszámolt adókülönbözetet a munkáltatónak a rá vonatkozó szabályok alapján kell bevallania, tehát nem kell az eredeti bevallást módosítani.
Önellenőrzési pótlékot kell azonban bevallani és megfizetni a magánszemélytől le nem vont adó után. A pótlékot az adómegállapításra előírt napot (március 20.) követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig kell megállapítani az adókülönbözetre.
Értesítési kötelezettség
Abban az esetben, ha az adókülönbözet levonására a 6 hónap nem volt elegendő, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, akkor a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a még fennálló összegről és a magánszemély adóazonosító számáról a magánszemély illetékes állami adóhatóságát kell értesíteni. Ekkor már az adóhatóság feladata a magánszemély felkutatása és a le nem vont adó érvényesítése. Az APEH fizetési felszólítást küld a magánszemélynek, késedelmi pótlékot pedig akkor számol fel, ha a magánszemély csak a megjelölt teljesítési határidő lejártát követően fizet. (Ha a magánszemély nem tud fizetni, akkor fizetési könnyítést kérhet.)
Bejelentés az adóhatóságnak
Amennyiben pedig az adómegállapítás azért nem módosítható, mert a magánszemély már nem áll munkaviszonyban, vagy önellenőrzést végzett és erről nyilatkozott, vagy esetleg meghalt (ilyenkor az adóhatóság állapítja meg az adót), akkor – a tévedés nyilvántartásba vétele mellett – 15 napon belül a többletként levont adót, illetve a le nem vont adóösszeget, valamint a magánszemély adóazonosítóját kell közölni az adóhatósággal. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az APEH határozattal írja elő a magánszemély javára, illetőleg terhére. A munkáltatónak ebben az esetben is csak a le nem vont adókülönbözet figyelembevételével kell az adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vételig eltelt időre kiszámítania, bevallania és megfizetnie az önellenőrzési pótlékot.
Kifizetői korrekció
A kifizetőnek akkor van teendője, ha a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően veszi észre, hogy az adóelőleg levonásánál tévedett. Ilyenkor a tévedést nyilvántartásba kell venni, ezt követően 15 napon belül kell értesíteni a magánszemély adóhatóságát – az adóazonosító feltüntetése mellett – a különbözetről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetői igazolás kiállításának időpontjáról. Ha a törvényes mértéknél kevesebb volt a levont adóelőleg, akkor az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel időpontjáig kell az önellenőrzési pótlékot kiszámítani, bevallani és megfizetni.
A munkáltatónak akkor kell így eljárnia, ha a magánszemély önadózó, és az év végi elszámolásról szóló igazolás kiállítását követően veszi észre a tévedést.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szabály a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatásokra nem vonatkozik, az adatszolgáltatások továbbra sem módosíthatók.
Önellenőrzési pótlék
Az önrevízió önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettséggel jár. Pótlékot akkor nem kell fizetni, ha a helyesbítés az adózó javára történik.
A pótlék mértéke
Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék mértékéhez, így a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik. Ebből következik, hogy az alapkamat időközi változása érinti a pótlékfelszámítást, hiszen a pótlékköteles időtartam minden napjára az ezen a napon érvényes jegybanki alapkamattal kell számolni. Egy adott bevallás adott kötelezettségének első alkalommal történő helyesbítésekor a pótlék mértéke a késedelmi pótlék fele – azaz a jegybanki alapkamat –, ismételt önellenőrzés esetén viszont az alapkamat másfélszeresét (a késedelmi pótlék 75 százalékát) kell megfizetni. Kedvezőbb a pótlékszámítás, ha a vállalkozás a helyesbített adót az eredeti esedékességig hiánytalanul megfizette. Ebben az esetben az önellenőrzési pótlékot az általános szabályok szerint kell kiszámítani, de ha ez több 5000 forintnál, akkor az ezt meghaladó részt sem bevallani, sem befizetni nem kell.
