Pályakezdők esélyei

Egymásnak ellentmondó adatok jelennek meg a munkaerő-piaci trendekről. A statisztikák azt jelzik, hogy kevesebb a munkanélküli, ám köztudottan nem állnak rendelkezésre pontos adatok, hiszen sokan vannak, akik kikerülnek az állástalanokat segítő védőhálóból – az ő sorsukról tehát nem szól a statisztika. Nehezen áttekinthető a pályakezdők munkaerő-piaci pozíciója is, a tapasztalatok csupán azt mutatják: elhelyezkedési esélyeik azoknak javultak, akik korszerű és konvertálható tudással jelentkeznek.

Budapesten a népesség csökken, még ha nem is riasztó mértékben, nőtt viszont a munkavállalási korú népesség aránya, 0,2 százalékkal. Dr. Csécsi János, a Fővárosi Munkaügyi Központ osztályvezetője szerint a vállalkozások gyarapodtak, nőtt az egyéni, illetve társas vállalkozások száma is. Ez év áprilisában a regisztrált munkanélküliek száma 22 231 fő volt: 43,8 százalékuk szakképzetlen, de a korábbi időszakhoz képest emelkedett az érettségivel és diplomával rendelkező állástalanok aránya. A pályakezdő munkanélküliek száma ugyancsak növekvő tendenciát mutat, havonta átlagosan 890-en szerepelnek a nyilvántartásokban.

Az élénkülő munkaerő-kereslet ellenére a gazdálkodó szervezetek nem szívesen vállalkoznak az iskolákból „frissen" kikerülő végzősök alkalmazására. A pályakezdők iránti igényeiket a munkaadók mintegy 27 százaléka jelezte. A munkaügyi központ segítségével a második félévben a fiatalok közül mintegy 108-an szerezhetnek munkatapasztalatokat, elsősorban az ingatlanügyletek ágazati szervezeteinél, ahol 52 főt alkalmaznának úgy, hogy továbbfoglalkoztatásukhoz támogatást is igényelnek.

Szakképzettek előnyben

Hágen Tímea, a Fővárosi Munkaügyi Központ ifjúsági irodájának kirendeltségvezetője csak megerősíteni tudja azokat az adatokat, amelyekről a statisztikák „beszélnek". A pályakezdők által betöltendő munkakörök többsége a szakképzett, fizikai munkát is végzőknek kínál lehetőségeket. Keresnek eladókat, gépjárműszerelőket, esztergályosokat, ács-állványozókat, biztonságtechnikai szerelőket. A közép- és felsőfokú végzettségűek közül a titkárnő-ügyintézőket, a könyvelőket, a gazdasági ügyintézőket, a recepciósokat, a szociális munkásokat és a fejlesztőmérnököket keresik.

Az alap- és középfokú végzettségűek havi átlagos kezdő keresete 40-80 ezer forint, a felsőfokú diplomával rendelkezőké 80-120 ezer forint körül alakul.

Támogatott foglalkoztatás

Amennyiben a munkaadó pályakezdő munkanélkülit kíván foglalkoztatni, többféle támogatási forma közül választhat. A munkatapasztalat-szerzés támogatása régóta ismeretes kedvezmény. Az a munkaadó részesülhet ebben a támogatási formában, aki vállalja, hogy legalább napi 4 órában, 360 napig foglalkoztatja – szakképzettségének megfelelően – azt a pályakezdőt, aki a munkaügyi központtal a nyilvántartásba vételtől számított legalább 90 napig együttműködött. A támogatás legfeljebb 360 napra adható, mértéke a munkabér 50-100 százalékáig terjedhet. Nem haladhatja meg azonban a szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező, legkisebb havi munkabér másfélszeresét, középfokú szakképzettség esetében a kétszeresét, felsőfokú diploma esetében pedig a két és félszeresét. A pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető – ez szintén vonzó támogatási forma. Ha pedig a munkaadó nonprofit szervezet, akkor mindezeken felül átvállalható a tb-, illetve a munkaadói járulék is.

A foglalkoztatási támogatást az a munkaadó igényelheti, aki legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesítette a pályakezdőt, és szakképzettségének megfelelő munkakörben vállalja foglalkoztatását legalább napi hat órában, minimum 360 napra. A támogatás további feltétele, hogy a fiatal foglalkoztatása a szakképzettség megszerzését követő 90 napon belül megkezdődjön. A támogatás mértéke a jogszabályban megállapított, az adott munkáltatóra érvényes kötelező legkisebb havi munkabér fele. További előny, hogy a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás megtérítése része a támogatásnak. A foglalkoztatásbővítő bértámogatás a munkáltató részére legfeljebb egyéves időtartamra nyújtható támogatási forma, melynek mértéke a munkabér 50-100 százalékáig terjedhet. A támogatás feltétele, hogy a pályakezdő a nyilvántartásba vételtől számított legalább 90 napig együttműködjön a munkaügyi központtal.

Az elmúlt évek tapasztalatait tekintve a legtöbben a munkatapasztalat-szerzés támogatása iránt érdeklődnek a munkaügyi központokban, kevésbé sikeres a munkáltatók körében a foglalkoztatási támogatási rendszer.

Bezáruló kapuk

Tamási Ildikó, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta, hogy a szervezet évek óta nagy figyelmet fordít az állástalan fiatalok felkarolására. A fiatalok elhelyezkedését korlátozó legfontosabb munkaerő-piaci tényezők között első helyen áll a demográfiai csere lelassulása. Súlyos gondot jelent, hogy a munkaadók nagy része szinte teljesen elzárkózik a pályakezdők alkalmazásától: szívesebben fogadják a tapasztaltabb munkavállalókat, s azokat, akik két vagy több szakmában is otthonosak. Sok fiatal küzd kommunikációs zavarokkal, nem ismerik a munkahelykeresés módszereit. A pályakezdők között is egyre többen képzetlenek, az egyéni vállalkozások beindításához pedig nem rendelkeznek a megfelelő anyagi forrásokkal.

Nógrád megyében a legmagasabb pályakezdőlétszámot 1993-ban regisztrálták, amikor 2294 fiatal munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban. A tapasztalat szerint a tanév befejezése után a pályakezdő munkanélküliek száma gyors ütemű emelkedést mutat, majd egy részük hamar ki is kerül a regisztrációból. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy igyekeznek bekapcsolódni az elhelyezkedést elősegítő speciális programokba és az aktív foglalkoztatáspolitikai rendszerekbe, másrészt hogy a különböző okok miatt – továbbtanulás, katonai szolgálat, gyermekgondozási támogatás igénybevétele – átmenetileg kikerülnek a munkaerőpiacról.

Ez év május végén 848 pályakezdőt regisztrált a központ (ez az országos átlagnál 0,5 százalékkal magasabb), s egy év alatt 60 fővel emelkedett az álláskereső fiatalok száma.

Növekszik a képzetlenek száma

A pályakezdők fluktuációja igen erőteljes, sokan nem tudják megtartani állásukat, mások pedig támogatott képzésben vettek részt. Nagyobb mozgás érezhető a katonaságtól való leszerelés idején, „békésebbé" válik a májustól számított nyári időszak, amikor az idényjellegű munkák mintegy felszívják az állástalanokat.

A vizsgálatok szerint Nógrád megyében 1997-től folyamatosan emelkedik a képzetlen, az alacsony iskolázottságú, vagy „csak" gimnáziumi érettségivel rendelkező pályakezdők száma. A szakmát szerzettek aránya is évről évre csökken, egyrészt mert a tanulólétszám jelentősen visszaesett, másrészt mert kedvezőbb munkalehetőségek is adódnak: így tehát a szakma megszerzése háttérbe szorul.

Egyre több ugyanakkor a diplomás álláskereső is, ez egyben azt is jelenti, hogy nőtt a 25 éven felüliek aránya. Összességében tehát a pályakezdő munkanélküliek összetétele egyre kedvezőtlenebb. A képzetlenek körében kialakult a tartósan munkanélküliek tábora, s jellemző, hogy az alacsony iskolai végzettségűek jelentős része határozottan hátrányos helyzetű családokban nevelkedik. Mégis, az e csoportokba tartozók azok, akik gyakrabban el tudnak helyezkedni, még ha csak rövid időre is. A 10. évfolyamot befejezett fiatalok ugyanis elvállalják a betanított, illetve segédmunkát is, míg az érettségizettek ragaszkodnak a szellemi tevékenységhez. A szakmával rendelkezők közül elsősorban azok kerülnek kedvezőbb pozícióba, akiknek az érettségi vizsgájuk is megvan. Legmobilabbak a diplomások, ami viszont azzal is járhat, hogy a legmagasabb végzettségűek elhagyják a megyét.

Túl magas a mérce

A munkaadók foglalkoztatási hajlandósága a pályakezdők esetében Nógrádban is alacsony. A cégek többségét a támogatás melletti foglalkoztatás érdekli, s elsősorban a szakképzett munkaerőt igénylik. S egyre nagyobb számban fordulnak elő teljesíthetetlen igények, mint például szakmai gyakorlattal rendelkező pályakezdő (!) vagy szakmunkások esetében érettségi és nyelvismeret, amelyet a betöltendő munkakör (látszólag) nem indokol.

Nógrád megyében is vannak térségek, ahol a munkaadók szívesen fogadják a pályakezdőket, ám ennek is oka van. A rétsági körzetben például – a gazdasági élénkülésnek köszönhetően – látványosan javult a fiatalok elhelyezkedési esélye, többségüknek nincs szükségük a munkaügyi központ segítségére, önállóan is el tudnak helyezkedni.

Természetesen a munkaügyi központ különböző programokkal segíti a pályakezdők munkavállalási elhelyezkedéseit. Az úgynevezett „Tájolóprogram" keretében például pályaválasztási tanácsadó szolgálat működik az általános iskolát befejezett diákok számára, akik szakmaválasztási képességvizsgálatokon is részt vehetnek. De rendszeres kapcsolat alakult ki a végzős középiskolásokkal is, akiket rendszeresen tájékoztatnak a megye munkaerő-piaci helyzetéről s a támogatási lehetőségekről. Hasonlóan a „Pályakezdők Elhelyezkedésének Programja" is évek óta működik. Ebben az évben 1703 fiatal fordult segítségért a szakemberekhez, akik az egyén adottságaihoz igazodva együttműködési tervet készítenek. Az idei első félévben 260 esetben 184-en vették igénybe a kifejezetten pályakezdők részére nyújtható szolgáltatásokat. A legnagyobb érdeklődés a képzési, munkavállalási és pszichológiai tanácsadás iránt mutatkozott.

A kirendeltségi ügyintézők munkájának köszönhetően 329-en helyezkedhettek el közvetítéssel, rontja azonban a képet, hogy mindössze 56 főhöz nem kért támogatást a munkáltató. Az önállóan elhelyezkedettek jelentős része igénybe vette a központ szolgáltatásainak valamelyikét, akadtak olyanok is, akik képzésben vettek részt, s így váltak „eladhatóbbakká" a munkaerőpiacon.

A tapasztalatok szerint gyakori a fiatalok körében, hogy csak a képzési támogatás igénybevétele miatt regisztráltatják magukat. Egy részük az első szakma megszerzésére törekszik, mások úgy érzik, rossz pályát választottak, s szívesen tanulnának újat, sokan a meglévő képesítésükhöz – kiegészítésként – alaposabb (nyelvi, számítástechnikai) ismeretekre szeretnének szert tenni.

A fiatalok felismerték, hogy az érvényesüléshez elengedhetetlenek az informatikai és nyelvi ismeretek, de sokan választják a személy- és vagyonőr, a vámkezelő-ügyintéző és az eladó szakmákat.

Kevesebb az új álláshely

A munkáltatók leginkább a munkatapasztalat-szerzés támogatása iránt érdeklődnek. Tavaly a támogatási feltételek szigorítása és a támogatás mértékének csökkentése némi visszaesést eredményezett. Az év második felében könnyítést jelentett, hogy már a bértámogatás mellett is lehetett pályakezdőt foglalkoztatni, de a kevésbé szigorú feltételek ellenére sem sikerült több fiatalt munkába állítani. A támogatási rendszerek kiegészítéseként a munkaadók nagy része kéri az utazási költségekhez való hozzájárulást is. Ez a kedvezőtlen folyamat jellemzi az idei évet is. Ennek hátterében az új álláshelyek számának visszaesése, illetve a pályakezdők kedvezőtlen összetétele áll. A pénzügyi források lehetővé tették, hogy a munkatapasztalat-szerzés támogatása májustól ismét 100 százalékos legyen.

Megtérülő befektetés

Nógrád megyében sajátos a keresett szakmák alakulása. A szakképzetlenek közül a kézi anyagmozgatók, csomagolók, szállító- és rakodómunkások iránt van kereslet, a szakképzetteknél szabókat, varrónőket, lakatosokat, vendéglátó-ipari munkásokat, eladókat, bútorasztalosokat, kárpitosokat, hegesztőket, forgácsolókat, gyártósori összeszerelőket, pékeket keresnek, a szellemi kategóriában szakápolók, irodai adminisztrátorok és írnokok szerepelnek a „toplistán".

Tamási Ildikó megjegyezte: a pályakezdők munkanélküliségét megelőzendő, a piaci igényekhez gyorsabban alkalmazkodni tudó, könnyen konvertálható szakmai tudást biztosító, iskolarendszerű képzési formákat, oktatási programokat kell kidolgozni, ugyanakkor emelni kell az általános műveltségi szintet is. Ma már el kell fogadtatni – és fogadni –, hogy az élethosszig tartó tanulás a munkaerőpiacon megtérül.

Gyakori az állásbörze

Az idei évben Békés megyében hat állásbörzét rendeztek, különböző városokban. Dr. Nagy Ágnes, a megye munkaügyi központjának igazgatója szerint ezeken lehetőség van arra, hogy a pályakezdők személyesen találkozzanak a munkaadókkal, s ezzel is növekedhet az elhelyezkedési lehetőségük. A nyolc állásbörzén 250 munkaadó képviseltette magát, és 1025 fő számára kínáltak különböző munkalehetőséget. A munkaerőigényt a regisztrált pályakezdő munkanélküliek számával összevetve végül optimálisnak tűnik a helyzet, ugyanis minden pályakezdőre egy bejelentett álláshely jutott.

A statisztika szerint megyei szinten még kedvezőbb a kép: három megjelentre közel négy üres álláshely jutott. Túlnyomó többségben a kis létszámigényű munkáltatók jelentkeztek, szakképzett munkaerőt kértek, de volt kereslet a betanított és a segédmunkások iránt is. Különösen keresettek az építőipari állások: kőművesek, asztalosok, villanyszerelők, festők, valamint a vendéglátóipar is bő kínálattal jelentkezett: pultos, felszolgáló, szakács, pék, cukrász munkakörökben. Jelentős számú igény mutatkozott a fémipari szakmák iránt is. A szellemi munkák körében a mérlegképes könyvelői, a könyvtári asszisztens, az irodavezetői, adminisztrátori álláshelyeket ajánlották.

A kirendeltségek a börzék napjain összesen 243 regisztrált munkanélkülit helyeztek el, tehát a megjelenők közel egyharmadát juttatták megyei szinten álláshoz.