×

Modern alközpontok

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 43. számában (2001. augusztus 15.)

A napjainkban használt korszerű alközpontok akár 200-féle szolgáltatást is nyújtanak, igaz, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják: munkavégzés során ennek csupán 10 százalékát alkalmazzák a felhasználók. Alközpontot jellemzően a telekommunikációs költségek csökkentése miatt vásárolnak a cégek, nem mellékes persze a használat során a rendelkezésre álló szolgáltatások elérhetőségének, alkalmazásának szempontja sem. A számítások azt mutatják, hogy egy-egy megfelelő berendezés üzembe helyezése révén a telefonköltségek akár 40 százalékos megtakarítása is elérhető.

Szórádi Gábor, a Siemens Telefongyár Kft. értékesítési főmérnöke az alközponti megoldások kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az iparágban tapasztalható általános trendnek megfelelően itt is megfigyelhető az informatika, valamint a távközlés közeledése, más szóval konvergenciája. Eleinte csupán az alközpontok vezérlésébe, később azonban a kapcsolómezőbe is beépült a számítástechnika. A korszerű berendezéseket tekintve így elmondható, hogy nincsen igazán számottevő különbség egy telefonközpont és egy számítógép között. Megfelelő szoftverek segítségével ma már az is megoldható, hogy távprogramozással, egy monitor segítségével irányítsuk az alközponti rendszert, illetve annak egyes részeit. Az alközponti programozás lehetőségének köszönhetően minden felhasználó egyedileg is meghatározhatja, hogy a használat során milyen szolgáltatásokat vesz majd igénybe. Ezek köre a továbbiak során természetesen bármikor módosítható – akár egységesen, az egész rendszerre vonatkozóan is.

Programozási választék

A különböző alközpontok számos alapszolgáltatást és komfortszolgáltatást biztosítanak. A klasszikus hívásfogadás, -átadás, -átirányítás, -várakoztatás, hangposta funkciók mellett a felhasználók egyebek mellett több résztvevős konferenciabeszélgetéseket, csoporthívást és -fogadást, sőt akár videokonferenciát is felépíthetnek. Az egyedi kód használatához kötött telefonálás lehetővé teszi, hogy az egyes felhasználók "forgalmát" kövesse a rendszer, így a munkavégzéshez nem feltétlenül szükséges hívások költségét adott esetben a cég minden további nélkül átháríthatja az érintett munkatársakra – mindezzel együtt természetesen biztosított a személyiségi jogok védelme. A különböző csengőhangok megválasztásának lehetősége nyomán egyszerűvé válik a hívófél-azonosítás, így már a hívás fogadása előtt tudni lehet például, hogy cégen belüli vagy éppen külső hívó félről van-e szó. Az egyes telefonszámokhoz nevek is rendelhetőek, ezek a híváskor megjelennek a készülék kijelzőjén. Lehetőség van a hívószám kijelzésének letiltására is. A közvetlen beválasztás elnevezésű szolgáltatás révén az alközpont egyes mellékeit közvetlenül tárcsázhatja a hívó fél. Ilyen esetben a mellék száma megegyezik a központi "alaptelefonszám" utolsó néhány számjegyével. A központi üzenetküldő, -fogadó rendszer fogadja az e-maileket, faxokat és a hangüzeneteket egyaránt, a működés kapcsán pedig különböző riportokat készít. Mivel illeszkedik a belső informatikai rendszerhez, az egy helyen fogadott üzeneteket – hívószám alapján – kiosztja a címzetteknek, a számítógépek monitorján mindez ikonok formájában meg is jelenik (unified messaging). A szöveges üzeneteket egy szoftver segítségével akár hangokká lehet alakítani, így gyakorlatilag felolvashatja a gép az üzenetet. Újabban az alközponti rendszerkészülékekben működő párbeszédes üzemmód is segíti a gyors ügyintézést, a könnyű használatot. Ez a műszaki megoldás lehetővé teszi, hogy működés közben, a különböző felhasználási módoknak megfelelően két-három gomb lenyomásával elérhetőek legyenek az aktuálisan használható további szolgáltatások. Így az adott telefonbeszélgetés közben mód nyílhat például konferenciabeszélgetésre is.

A Call Center használata napjainkban már egy igen kedvelt, széles körben alkalmazott alközponti és informatikai szolgáltatás. Ez esetben az összes bejövő hívás a Call Centerbe fut be, itt pedig a hívó fél a telefon gombjaival vagy éppen hangkommunikáció révén irányítja a rendszert. A vonatkozó beállítások ugyan eltérőek lehetnek, az elsődleges szempont ezzel együtt minden esetben az kell hogy legyen: a hívó felet minél hatékonyabban, gyorsabban ki kell szolgálni.

Digitális technológia

A modern alközpontok használata által igénybe vehető szolgáltatások köre igen szerteágazó, hiszen közel 200-féle funkcióról beszélhetünk ma már. Idetartoznak például az integrált "cordless", azaz vezeték nélküli megoldások, amelyek mindezen szolgáltatást biztosíthatják. A helyfüggetlenséget garantáló technológia működéséhez bázisállomások telepítésére van szükség. A frekvenciahasználatért meghatározott összeget kell fizetni a Hírközlési Főfelügyeletnek, a mellékek közötti "belső" hívások azonban díjmentesek. Az alközponti szolgáltatások jelentős részének megjelenését a digitális technológia bevezetése tette lehetővé. Analóg környezetben már az olyan egyszerűnek tekinthető funkció, mint a hívószámkijelzés sem valósulhatna meg. A digitalizációról szólva meg kell említeni, hogy e téren igen nagy szerepe volt az ISDN (Integrated Services Digital Network) megjelenésének. Az informatika és a távközlés közeledésének egyik jó példája, hogy ma már számítástechnikai környezetben is folyhat hangátvitel, ezt nevezik VoIP (Voice over Internet Protocol) szolgáltatásnak. E viszonylag új technológiának van azonban egyelőre egy meg nem oldott hibája, ez pedig a hangzásbeli minőség. Az egyébként rendkívül korszerű szolgáltatás tökéletesítése során ennek megoldását hangsúlyosan kezelik a fejlesztők. A jövő ezzel együtt mindenféleképpen afelé mutat: az alközpontokat alkalmassá kell tenni a VoIP-szolgáltatás kezelésére.

Felemás mutatók
A Think Consulting tanácsadó cég a BellResearch kutatóintézettel közösen végzett felmérést a közelmúltban, amelyben 1000, tíz főnél nagyobb magyarországi vállalatot kérdeztek meg. Az ennek nyomán elkészült első magyar infokommunikációs jelentésből kiderül: hazánkban ma már minden negyedik dolgozó asztalán megtalálható egy személyi számítógép (PC). A közép- és nagyvállalatok PC-vel rendelkező munkatársainak kétharmada elérhető munkahelyi e-mail címen keresztül. A cégek közel 10 százaléka kizárólag digitális vonalakat használ, 70 százalékuknak van internetkapcsolata. A jelentés adataiból a kutatók arra következtetnek, hogy idén a hazai vállalatok 155 milliárd forintot költenek beszédcélú távközlésre, 66 milliárd forintot adatkommunikációra, 185 milliárd forintot informatikára és 14 milliárd forintot internetkapcsolatra. A 155 milliárd forintos beszédcélú kiadások megoszlását tekintve azt állapították meg: ebből 100 milliárdot költenek vezetékes telefonálásra, 46 milliárdot mobiltávközlésre, és mintegy 9 milliárdot beruházásra, különböző fejlesztésekre.

Az idén áprilisban a vizsgált vállalati körben közel 70 százalékos volt az internetelterjedtség. Az ez évre tervezett csatlakozáskiépítéseket tekintve decemberre ez az arány 80 százalékra emelkedhet. Az adatforgalom sebessége általánosságban mindezzel együtt még korántsem mondható gyorsnak. Jelenleg a cégek 76 százaléka csupán legfeljebb 64 Kbit/s sebességgel tud felcsatlakozni a világhálóra, 43 százalékuk ISDN-t, 36,3 százalékuk pedig analóg modemet használ. A többi, jelentősen nagyobb sebességet lehetővé tevő megoldás, mint például a bérelt vonal, elterjedtsége egyelőre alacsony.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8646 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8646 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5134 olvasói kérdésre 5134 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8646 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8646 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5134 olvasói kérdéssel.

Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap

Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltató által előírt végzettség megszerzése

A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre...

Tovább a teljes cikkhez

Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt...

Tovább a teljes cikkhez

Időarányos szabadság számítása

Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5134 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 268-ik lapszám, amely az 5134-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem