Megújul a Gazdasági Tanács

Az elmúlt évtizedben az intézményes hazai társadalmi párbeszéd történetében két ízben került sor gyökeres szervezeti, strukturális átalakításra. A legutóbbi változtatás eredményeként 1999 áprilisában a makroszintű munkaügyi egyeztetés és a gazdasági-szociális konzultáció kettévált, s lebonyolításuk különálló fórumok – az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) és a Gazdasági Tanács (GT) – működtetésével történik. Az alábbiakban a GT tevékenységét és megújításának konkrét menetét tekintjük át.

A Gazdasági Tanács létrehozásakor annak célját a gazdaság egészét érintő gazdaságpolitikai, stratégiai kérdések megvitatásában jelölték meg. Ideiglenes alapszabálya szerint évente legalább kétszer kellett volna összeülnie: tavasszal az előző év tapasztalatainak, ősszel pedig a következő évre javasolt gazdaságpolitikai, stratégiai kérdéseknek az áttekintésére.

Konzultatív testület

A Gazdasági Tanács a gazdasági élet legfontosabb szereplőinek konzultatív fóruma. Mindazokat a szervezeteket gyűjti össze, amelyek önmagukban is képesek befolyásolni a gazdaság folyamatait. A GT megalakulásakor a kormányon túl a GT tagjai sorában találhatjuk – a szociális partnerek (tehát a munkaadók és munkavállalók Országos Munkaügyi Tanácsban helyet foglaló országos érdek-képviseleti szervezetei) mellett – a Magyar Nemzeti Bank, a Bankszövetség, a Tőzsdetanács, a külföldi befektetők érdekképviseletei, valamint a gazdasági kamarák képviselőit.

A Gazdasági Tanácsban zajló konzultációk súlyát jelzi az a tény, hogy a kormányt a GT-ben állandó tagként a miniszterelnök, valamint három miniszter, egy államtitkár és egy miniszteri megbízott képviseli.

A GT megalakulásának évében 3 alkalommal ülésezett. Az alakuló ülésen a gazdaságpolitika és a pénzügypolitika időszerű kérdéseiről esett szó. A húsz nappal később megtartott második ülésen már a kormány 2000- 2002. évekre szóló költségvetési irányelvei szerepeltek. Az ősszel megtartott harmadik GT-ülés a kormány 2000. évi adó-, és költségvetési javaslatairól konzultált.

A múlt évben azonban már mindössze egy Gazdasági Tanács-ülés volt, májusban. Mint emlékezetes, ekkor vitatták meg a nemzeti fejlesztési program tervezetét, azaz a Széchenyi-tervet, valamint konzultáltak a 2001. évi állami költségvetés előkészítéséről. Itt és ekkor ismertette a miniszterelnök először, hogy 2001-ben 40 ezer, 2002-ben pedig 50 ezer forint lesz a minimálbér.

Érdemi vita nélkül

Szinte egy időben a Gazdasági Tanács megalakulásával, működését illetően elhangzottak az első kritikák is, nevezetesen arról, hogy bizottsági munka híján kevés a lehetőség az előterjesztések érdemi vizsgálatára és megvitatására. Szintén vitatható volt a GT strukturális, vagy inkább struktúra nélküli működése. Mivel az egyes szervezetek nem tömörültek – jellegük szerint – tárgyalócsoportokba, elég nehezen lehetett az egyes, azonos érdekeket artikuláló szervezetek véleményét nemhogy összehangolni, de még összefoglalni is. Bírálatot váltott ki – a magyarországi társadalmi párbeszéd egészének működését is kritikai észrevételekkel illető – Európai Unió Bizottságából (azaz az EU kormánya részéről) az a tény, hogy a Gazdasági Bizottság két év eltelte után is ideiglenes alapszabály szerint működik.

E bírálatok után s azok figyelembevételével készült el a koncepció a Gazdasági Tanács továbbfejlesztéséről, melyet a tanács megalakulása után éppen két évvel, idén április 9-ei ülésén tárgyalt. A tanács megállapodott abban, hogy szakértői bizottságot hoz létre tagjaiból, amelynek feladata a GT végleges alapszabály-tervezetének összeállítása lesz. Ezt követően a szakértői bizottság május végi ülésén megtárgyalta a GT alapszabály-tervezetét, s számos módosítást, pontosítást javasolt, mely változtatásokat a tervezetet kidolgozó Gazdasági Minisztérium (GM) beépített a GT elé terjesztendő változatba.

Bizottsági munka

A szakértői bizottság emellett javaslatot tett az alapszabály-tervezet szerint megalakuló Stratégiai Bizottság és Operatív Bizottság napirendjére kerülő témákra is. Ennek alapján a gazdasági miniszter kezdeményezte, hogy a Stratégiai Bizottság július 11. és 13. között tűzze napirendre a gazdaság idei első negyedévi folyamatainak áttekintését, valamint az Operatív Bizottság ez év szeptember 15-éig értékelje a gazdálkodó szervezeteket, a vállalkozásokat érintő jogszabályokat. Ez utóbbi áttekintés célja, hogy kiszűrje, melyek azok az adminisztratív szabályok, amelyek feleslegesnek tűnnek, illetve a jogkövető magatartás érvényesíthetősége szempontjából ellentmondásosak.

Mindezek után a Stratégiai Bizottságba delegált képviselők megtartották első ülésüket, melyen – a javaslat szerint – megtárgyalták az idei első negyedév gazdasági folyamatait, s áttekintették a GT – szakértői észrevételek alapján javított – alapszabály-tervezetét. Ennek alapján kerül majd a tervezet a Gazdasági Tanács elé.

A Gazdasági Tanács deklarált célja tehát, hogy a kormány konzultáljon a gazdasági folyamatokra jelentős befolyást gyakorló szervezetekkel a gazdaságot érintő átfogó, stratégiai jelentőségű kérdésekről. Ilyen a gazdaságpolitika egészét, illetve egyes területeit – költségvetés, adórendszer, Nemzeti Fejlesztési Terv, társadalombiztosítás – érintő stratégiák megvitatása; véleménycsere a kormány képviselői – így a miniszterelnök – és a gazdasági folyamatokat önmagukban is befolyásolni képes érdekképviseletek, valamint a gazdaság más jelentős képviselői között. Hasonlóképpen a GT feladata olyan javaslatok kidolgozása, amelyek a vállalkozások működését javítják, illetve olyan értékelések elkészítése, megvitatása és elfogadása, amelyek a gazdaság folyamatait összegzik. A GT közös állásfoglalást alakíthat ki a napirenden lévő kérdésekben, illetve megállapodhat a követendő magatartásról és a megfelelő intézkedésekről.

Napirenden a struktúraváltás

Az eddigi strukturálatlan felépítéssel ellentétben a jövőben a GT-ben részvételre jogosult hasonló érdekkört képviselő érdekképviseletek, szervezetek (tagok) tárgyalócsoportot (oldalt) alkotnak. (Lásd a keretben.)

Az új szerkezet érdekessége, hogy a Magyar Nemzeti Bank külön tárgyalócsoportot képez, tekintettel különleges jogállására, arra, hogy nem a kormány része, de elkülönül az üzleti alapon szerveződő pénzügyi csoporttól is. Ezen túl a Tőzsdetanács kikerül a befektetői szféra képviselői közül, s a továbbiakban nem vesz részt a GT munkájában. Ez a befektetői szféra autonóm és logikus döntésének következménye, mivel a tőzsde önmagában lényegileg nem alakítója, hanem regisztrálója a gazdasági folyamatoknak. A jelenlegihez képest viszont várhatóan bővül is a résztvevők köre, nevezetesen a pénzügyi befektetések piacán egyre jelentősebb biztosítótársaságok képviseletével.

A Gazdasági Tanács oldalainak belső működési rendjét az oldalak autonóm módon alakítják ki, míg a GT munkáját plenáris ülésen, állandó és ad hoc bizottságokban, továbbá írásos észrevételek alapján végzi. Plenáris ülést legalább évente kétszer kell összehívni. Az ülésen a tagok elnökei vesznek részt.

A GT két állandó bizottsága a Stratégiai Bizottság és az Operatív Bizottság, melyek közül az előbbi feladata a stratégiai jellegű koncepciók és reformelképzelések megvitatása, a gazdaság helyzetének áttekintése, értékelése, javaslat a gazdaságpolitika irányára, illetve intézkedésekre, a plenáris ülések szakmai előkészítése, valamint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, vagy a GT – illetve két tárgyalócsoportjának – kezdeményezése esetén jelentés készítése és megtárgyalása. Utóbbi feladata a mindennapi gyakorlatban problémát okozó, konkrét felvetések megvizsgálása és a megoldásra vonatkozó javaslat kialakítása. A Stratégiai Bizottságba minden GT-tag egy-egy képviselőt jelöl. A kormány részéről a résztvevők a GM, a PM s a MeH gazdasági és pénzügyi politikai referatúra politikai államtitkára és az illetékes minisztériumok vezető szakértői. Az Operatív Bizottságba oldalanként legfeljebb három fő jelölhető: a kormányt a GM és a PM közigazgatási államtitkára, vagy az általa kijelölt állandó helyettese képviseli. Az Operatív Bizottság a felmerült problémák értékelése alapján ad hoc bizottságokat hoz létre a javaslatok elkészítésére.

Bizalmi alapon

A GT alapszabályát a várhatóan ősszel sorra kerülő plenáris ülés fogadja majd el, s ezzel kiküszöbölhetők azok a hiányosságok, amelyeket a Gazdasági Tanácsban részt vevő szervezetek, illetve az Európai Unió Bizottsága megfogalmaztak. A régi közhely szerint azonban a puding próbája az evés. Azaz a gyakorlatban mutatkozik majd meg, hogy az új szabályok jobb működést eredményeznek-e. Az Európában kialakult vélemények szerint a társadalmi párbeszéd sikerének egyetlen igazi titka van, a résztvevők közötti bizalom. Ha ez a Gazdasági Tanácsban képviselt szervezetek között is létezik, az eredmény nem maradhat el.