Foglalkoztatási Hivatal
Az országos munkaerő-piaci szervezet operatív irányítását július elsejétől a Foglalkoztatási Hivatal látja el. Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ (OMKMK) bázisán – és a foglalkoztatási törvény legutóbbi módosítása alapján – létrehozott szervezet főigazgatói tisztét Pirisi Károly tölti be, aki a Pénzügyminisztérium kötelékében hosszú éveken át foglalkozott munkaügyi kérdésekkel. A hivatal megalakulásával lehetővé válik a foglalkoztatáspolitika stratégiai munkájának és operatív tevékenységének különválasztása. Az előbbiért a Gazdasági Minisztérium, az utóbbiért az új intézmény felel.
Díjazott minőség
A hazai cégek igen nagy érdeklődést tanúsítanak az idei Nemzeti Minőségi Díj pályázati kiírása iránt. A Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ értékelése szerint a vállalatok aktivitása annak is betudható, hogy az új ISO-szabvány elnyerésének feltételei között a korábbinál nagyobb hangsúly helyeződik a – pályázati szempontok közt is megtalálható – kritériumokra: mint a vevői elégedettség vagy az önértékelés.
Kevesebb az állástalan
A Gazdasági Minisztérium adatai szerint az idei első félévben – a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest – 26 ezerrel, 6,4 százalékkal mérséklődött a nyilvántartott állástalanok száma, s ezzel a munkaügyi kirendeltségek összesen 359 593 munkanélkülit regisztráltak. A júniusi munkanélküliség ugyancsak mérséklődött: a májusihoz viszonyított csökkenés mértéke – 9369 fővel – 2,5 százalék. Az év hatodik hónapjában – országosan – több mint kilencvenezer betöltetlen álláshelyet regisztráltak a munkaügyi központok.
A KSH a munkanélküliségről
A munkanélküliségi ráta a második negyedévben 5,6 százalék volt, ami 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt – ismertette a közelmúltban Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanélküliek száma – a KSH módszerével mérve – április-júniusban mintegy 37 ezerrel kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt: félévkor 229,9 ezer volt.
A munkavállalási korú népesség 64,2 százaléka szerepelt a munkaerőpiacon április és június időszakban. Adminisztratív forrásból (Gazdasági Minisztérium) származó statisztika szerint június végén a regisztrált munkanélküliek száma meghaladta a 359 ezret. Az EU-országokban a vizsgált időszak középső hónapját jelentő májusban a munkanélküliségi ráta átlagosan 7,5 százalék volt.
Ülésezett a munkaügyi tanács
A magyar foglalkoztatáspolitika prioritásainak megvitatása szerepelt napirendként az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) július 19-én megtartott ülésén. Az Európai Unióval közösen készítendő, a középtávú foglalkoztatáspolitikai célokat kijelölő dokumentum célja – amelynek 16. szövegváltozatát kapták kézhez a partnerek – az uniós követelményekkel harmonizáló program kijelölése. A szociális partnerek észrevételei alapján az OMT úgy foglalt állást, hogy a munkaadói és a munkavállalói javaslatok értékelését követően szeptemberre újabb szövegváltozat készül, amely a brüsszeli véleményeztetés előtt ismét a szociális partnerek elé kerül.
Nőtt a reálkereset
Ez év januárjától májusig – 2000 hasonló időszakához képest – 4,4 százalékkal nőtt a reálkereset – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A versenyszférában dolgozók havonta átlagosan 96 900, míg a költségvetési szerveknél tevékenykedők 93 300 forintot kerestek. A legmagasabb javadalmazást biztosító ágazat – havi 209 100 forintos átlaggal – továbbra is a pénzügyi szféra, míg a legkevesebbet – 59 200 forintot – a szociális ellátásban foglalkoztatottak kerestek. Ez időszak alatt az átlagos havi munkajövedelem a nemzetgazdaságban 100 300 forint volt.
Kamarai javaslat
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kormányzati beavatkozást sürget a forint erősödése nyomán keletkezett vállalkozói veszteségek kompenzálására. Az MKIK által készített felmérés szerint nemcsak a kisebb, de a nagyobb cégeket is kár érte, ami beruházásaik visszafogására készteti a gazdálkodó szervezeteket. A kamara álláspontja szerint a veszteségek kompenzálására állami beavatkozás szükséges, amelynek egyebek közt eszköze lehet a fejlesztések támogatása, az exportkamathitel visszatérítése, illetve az is, hogy az árfolyamkockázatra kötött biztosítások díját a költségvetés átvállalja.
Bírálat az MKIK-nak
A munkaadói szervezetek bírálják a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK), amiért törvényi jogkörét túllépve a munkaadói szervezetek hatáskörébe tartozó feladatokat vállal fel – értesült a Világgazdaság. A kritikát az váltotta ki, hogy – miután a minimálbér-kompenzáció elindításában is szerepet vállalt – a kamara egy olyan, a munkaadókkal nem egyeztetett javaslatcsomagot dolgozott ki, amely a forint erősödése miatt a vállalkozókat ért károkat kívánja enyhíteni. A munkaadók szerint a vállalkozásokat érintő problémák kezeléséről a kamarának egyeztetnie kell a cégeket képviselő szervezetekkel.
