A 2000. évi LXXXVI. törvény jelentős mértékben megváltoztatta a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (Vht.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályokat. Cikkünk a szeptember 1-jétől hatályos fontosabb újdonságokat ismerteti.
Az alábbiakban az ügyfeleket közvetlenül érintő eljárási változásokat ismertetjük részletesen, s csak érintjük a végrehajtói szervezetrendszert módosító szabályokat. A törvénymódosítás hatálybaléptetéséről a jogalkotó szakaszosan rendelkezett, az alább ismertetett változások szinte kivétel nélkül 2001. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, az ettől eltérő hatálybalépési időpontot külön feltüntetjük.
Pénzforgalmi úton behajtható követelések
A pénzforgalmi úton behajtható követelések tekintetében a jövőben a végrehajtást kérőnek pénzforgalmi számlával nem, azonban bankszámlával rendelkeznie kell. Ebből a szempontból a lakás-előtakarékossági számla figyelmen kívül marad. A végrehajtás feltételeinek fennállásához – a kétszeres végrehajtás elkerülése érdekében – a jogosultnak nyilatkoznia kell, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg hogy nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése még nem nyert kielégítést.
Ha nem ismert a kötelezett pénzforgalmi számlája, és ez a cégnyilvántartás adataiból sem állapítható meg, a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság kérelemre felhívja az adóhatóságot a számlaszám közlésére. Amennyiben pénzforgalmi úton történő végrehajtás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, további bírósági végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adós számlavezető pénzügyi intézményétől nem kérte az azonnali beszedési megbízás függőben tartását, valamint megjelöli azt is, hogy az azonnali beszedési megbízást milyen összegben teljesítette a pénzügyi intézmény.
A pénzügyi intézménynél kezelt végrehajtás alá vonható összegek:
- a bankszámlaszerződés alapján nyitott bankszámlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján a pénzügyi intézménynél elhelyezett, az adós rendelkezésére álló összeg, ha azt a pénzügyi intézmény a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli (ideértve a nem pénzforgalmi jellegű számlákon kezelt összegeket is);
- betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a pénzügyi intézménynél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a pénzügyi intézmény által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg;
- a befektetési szolgáltatókra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint ügyfélszámlán nyilvántartott az adós rendelkezése alatt álló összeg.
| A törvénymódosítással érintett főbb területek |
|---|
|
Előzetes tájékoztatás
A törvénymódosítás bevezeti az előzetes eljárás jogintézményét, mely lehetőséget ad a végrehajtást kérőnek, hogy a végrehajtó által adott tájékoztatást, illetőleg az adósra vonatkozó adatbeszerzést követően reális döntést hozhasson végrehajtási eljárás kezdeményezése tekintetében.
A végrehajtás elrendelési feltételeinek fennállása esetén az eljárás lefolytatására illetékes önálló bírósági végrehajtó kérelemre tájékoztatást ad a jogosultnak az adós adatairól, a végrehajtással kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről, az eljárás lefolytatásáról.
Az eljárás során a kamaránál, illetve más közhiteles nyilvántartásokban szereplő, az adós végrehajtás alá vonható jövedelmére, vagyonára és ezek fellelhetőségére vonatkozó adatok adhatók ki a jogosult számára. Amennyiben az adóssal szemben más végrehajtó előtti eljárás is folyamatban van, tájékoztatni kell a jogosultat arról is, hogy a kérelmek egymáshoz képest hol helyezkednek el a kielégítési sorrendben. Az előzetes tájékoztatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.
A végrehajtási eljárások lefolytatásának gyakori akadálya az adós vagy az adós végrehajtható vagyonára vonatkozó adatok hiánya. Az eljárás eredményesebb lefolytatása érdekében ezért a végrehajtó beszerezheti az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyára vonatkozó adatokat, megkeresésének az adatokat kezelő hatóságok, szervezetek 8 napon belül kötelesek eleget tenni.
Végrehajtói illetékesség
Az új szabályozással pontosabbá vált a végrehajtási eljárás menete abban az esetben, ha a végrehajtást megkezdő (ügygazda) végrehajtó illetékességi területén kívül kell a végrehajtási cselekményt foganatosítani. A végrehajtó illetékességi köre a jövőben kiterjed a végrehajtó székhelye szerinti főváros, illetve megye területére. Ha az eljárási cselekményt a végrehajtó székhelye szerinti megye (főváros) területén kívül kell foganatosítani, úgy a végrehajtó az illetékes végrehajtónak vagy végrehajtási irodának küldi meg a végrehajtható okirat másolatát, és ellátja őt a szükséges tájékoztatással. Ha a végrehajtási cselekményeket egyidejűleg több helyszínen kell foganatosítani, több végrehajtót is megkereshet erre vonatkozóan az ügygazda végrehajtó. Az ügyben előlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó számára kell megfizetni, az ügygazda végrehajtó állítja ki a díjjegyzéket, és gondoskodik a megkeresett végrehajtó(k) költségeinek megtérítéséről.
| Végrehajtás bankszámlára |
|---|
|
A pénzügyi intézményeknél kezelt összegek főszabály szerint teljes egészében végrehajtás alá vonhatók. (Mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legkisebb összege, kivéve a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtását. Magánszemély esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegétől az ennek az összegnek négyszeresét kitevő összeghatárig ezen összegek 50 százaléka vonható a végrehajtás alá.)
Több adósi bankszámla esetén a pénzkövetelés végrehajtására vonatkozó szabályokat a számlákra összevontan kell alkalmazni. Ha a bankszámlán lévő összeg nem fedezi a követelést, akkor a végrehajtás meghatározott sorrend szerint kiterjed a további bankszámlaszerződés, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt összegekre is. Több számlatulajdonos esetén bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés tekintetében a teljes követelés végrehajtás alá vonható, a nem adós számlatulajdonos ebben az esetben igénypert indíthat. Az ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg csak a meghatározott céllal összefüggő, illetve a meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. |
Végrehajtási kérelem
A végrehajtási eljárás iránti kérelmet, amennyiben a végrehajtás feltételei fennállnak, nemcsak a bíróság, hanem az illetékes önálló bírósági végrehajtó előtt is elő lehet terjeszteni. Ekkor a végrehajtható okiratot az önálló bírósági végrehajtó tölti ki, és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróságnak, egyben eleget tesz az előzetes eljárásban irányadó kötelezettségének is.
Rendbírság
A végrehajtási eljárásból fakadó kötelezettségek megszegése vagy a végrehajtási eljárás akadályozása esetén a kötelezettség teljesítésére vagy a magatartás abbahagyására való eredménytelen végrehajtói felhívást követően a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtó indítványára a végrehajtási ügyérték erejéig, maximum 500 000 forintig rendbírságot szabhat ki. Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a rendbírságot a jogi személy vagy szervezet mellett egyidejűleg annak vezetőjével vagy intézkedésre jogosult tagjával szemben is ki lehet szabni. A rendbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye.
A rendbírságot kiszabó jogerős határozatról szóló értesítés végrehajtható okiratnak minősül, a rendbírság behajtását az alapügyben eljáró végrehajtó foganatosítja, a végrehajtási költségeket a megbírságoltnak kell viselnie. Amennyiben a végrehajtó észleli a bírságolás eredménytelenségét, ennek tényét közli a bírósággal, akinek kezdeményeznie kell a megbírságolt büntetőjogi felelősségre vonását.
A személyazonosság igazolása
Az eljárás fontos kelléke az abban részt vevők személyazonosságának hiteles megállapítása, ennek elmaradása az eljárási cselekményt érvénytelenné teheti. A módosítás szerint az adós vagy az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles okirattal igazolni a személyazonosságát, ennek megtagadása esetén a végrehajtó kérheti a személyazonosság rendőrségi megállapítását.
Az ingatlan felnyitása
Mivel az adós lefoglalható vagyontárgyai nem szükségképpen az adós tulajdonában levő ingatlanban találhatók meg, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a végrehajtó szükség esetén nemcsak az adós lakását, hanem az adós tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét és a hozzájuk vezető bejáratot is felnyithatja. Ha az ingatlan felnyitása csak zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon elhelyezi az új zár vagy lakat kulcsát, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.
| Értékpapír, széfben őrzött ingóság |
|---|
|
Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó az értékpapírszámlát vezető befektetési szolgáltatót azzal értesíti a foglalásról, hogy azt a további intézkedéséig helyezze zárolt alszámlára.
A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével foglalja le, és egyúttal értesíti a széfszolgáltatót, valamint az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt időpontban az adós a végrehajtó és a széfszolgáltató jelenlétében felnyitja a széfet. Ha az adós a megjelölt időpontban nem jelenik meg, a széfszolgáltató nyitja fel a széfet. Amennyiben a széfszolgáltató nem rendelkezik kulccsal, a végrehajtó nyittatja fel a széfet. A vagyontárgyat foglalása után lehetőség szerint az értékesítéséig a széfben kell tárolni. A foglalást követően a széf csak a végrehajtó intézkedésére nyitható fel. |
A zálogjogosultak fokozott védelme
A Ptk. zálogjogi rendelkezéseinek változása miatt szükséges volt a Vht. módosítása abban a tekintetben is, hogy a zálogjog jogosultja a bírósági végrehajtás során is más követeléseket megelőzően hozzájuthasson a zálogjoggal biztosított követeléséhez. Ezt megelőzően ugyanis, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogosultja – ingatlan-végrehajtás esetén – nem rendelkezett végrehajtható okirattal, nem kerülhetett végrehajtást kérői pozícióba, így a végrehajtási eljárás során a zálogtárgy értékesítéséből származó bevételből sem részesedhetett.
A módosítást követően a végrehajtónak haladéktalanul értesítenie kell azt, akiről feltehető, hogy zálogjoga áll fenn az ingóságon, így kell eljárnia a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően, valamint akkor is, ha az ingatlan végrehajtása során a földhivatal értesítésében zálogjogosult szerepel. Az értesítésben fel kell hívni a jogosultat arra, hogy az értesítést követő 8 munkanapon belül jelentse be a zálogjogból fakadó igényét a végrehajtást foganatosító bíróságnál. A bíróság a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a végrehajtást felfüggeszti, erről a végrehajtót azonnal értesíti, és haladéktalanul megküldi részére a felfüggesztő végzést.
A bíróság azzal a felhívással kézbesíti a feleknek a zálogjogosult kérelmét, hogy a kézhezvételtől számított 8 nap alatt nyilatkozzanak, elismerik-e a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját – önálló zálogjog esetén a jogalapot – és összegét. Ha a jogalap vagy az összegszerűség vitatottá válik, a bíróság a zálogjogosult kérelmét végzéssel elutasítja, vagy attól eltérő összeg esetén felhívja, hogy az eltérő összegben elismert zálogjogra ismételt kérelmet terjesszen elő. Ha a zálogjoggal biztosított követelést közokiratba foglalták, a jogalapot és az összegszerűséget az eljárásban nem lehet vitatottnak tekinteni.
A bíróság a határidőben előterjesztett és meg nem támadott kérelem esetén végzéssel megállapítja a zálogjog megnyíltát, és engedélyezi, hogy a zálogjogosult bekapcsolódjék a végrehajtási eljárásba. A kielégítési jog megnyíltát megállapító végzés ellen a zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő fellebbezéssel élhet, azonban ha a követelés fennállását vagy összegét az adós vagy a végrehajtást kérő nyilatkozatában elismerte, vagy ilyen nyilatkozatot nem terjesztett elő, a fellebbezés nem vezethet eredményre.
Amennyiben az adós vagy a végrehajtást kérők bármelyike vitatja a jogalapot vagy az összegszerűséget, a zálogjogosult a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti pert indíthat a bíróság előtt.
A végrehajtási eljárás felfüggesztése
A régi Vht. arról rendelkezett, hogy akkor lehet felfüggeszteni a végrehajtást, ha ezt az ügy körülményei nyomatékosan indokolják. Az új szabályozás e körben meghatározott méltányolható körülményként értékeli különösen
- az adós által eltartandó személyek számát,
- az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét,
- a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.
A felfüggesztésre okot adó körülményeket az adósnak igazolnia kell. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtás felfüggesztése egy ízben és legfeljebb 6 hónapra rendelhető el. Nem rendelhető el a végrehajtási eljárás az adós kérelmére, ha rendbírsággal sújtották, vagy ha a végrehajtás önkényesen lefoglalt ingatlan kiürítésére irányul.
A végrehajtási eljárás szünetelése
Az eljárás szünetelésének esetei kiegészülnek azokkal a körülményekkel, melyek szintén az eljárás akadályait jelentik, de a korábbi szabályok szerint nem minősültek az eljárás szünetelését eredményező körülményeknek. Így szünetelésre kerül sor, ha
- az adós személye a szükséges adatok hiányában nem azonosítható be,
- az adós meghalt, vagy nem természetes személy esetében megszűnt, és a végrehajtást kérő a jogutódlás megállapítását nem kérte, vagy az eljárásban való közreműködést megtagadta.
Ha a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek megelőlegezésére, akkor 1 év elteltével a költségelőlegezés hiányában a végrehajtási eljárás megszűnik, a többi esetben a hiányosságok pótlása, illetve a közreműködési kötelezettség teljesítését követően az eljárás folytatódik.
Gépjárművek lefoglalása
A végrehajtónak gépjármű foglalása esetén a törzskönyvet is le kell foglalnia, és ezt is át kell adnia a forgalmi engedéllyel együtt a rendőrségnek. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv megküldésével felhívja a rendőrséget, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból. Így járhat el a végrehajtó abban az esetben is, ha a gépjárművek nyilvántartásában szereplő adatok szerint az adós a gépjármű tulajdonosa.
Természetes személy adós esetén a végrehajtás alá nem vonható vagyontárgyak köréből kikerült a foglalkozás (hivatás) gyakorlásához szükséges gépjármű, abban az esetben, ha annak a becsértéke meghaladja a törvényben adott meghatalmazás alapján kibocsátott rendeletben meghatározott összeget. Ekkor a forgalmi engedélyt nem kell lefoglalni, mivel az adós a gépjárművet – zár alá vétel esetének kivételével – az adós továbbra is használhatja. A gépjármű értékesítése esetén a befolyt vételárból a végrehajtási költségek kielégítése után a fent hivatkozott rendelet szerinti összeget az adósnak vissza kell adni, a fennmaradó összeg fordítható a végrehajtás alá vont követelések kielégítésére. Ez utóbbi rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha zálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni.
Végrehajtás jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagja ellen
A törvénymódosítás pótolja a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok esetében a tagot megillető vagyon végrehajtás alá vonásának szabályait. Ha az adósnak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban vagyonrésze van, a végrehajtónak tett nyilatkozatában a végrehajtást kérő az adós helyett felmondhatja a társaságot. A nyilatkozatot a végrehajtó megküldi a gazdasági társaságnak, és egyúttal lefoglalja az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését. Az elszámolás nem érinti az adósnak a gazdasági társasággal szemben a társasági tartozásokért fennálló jogszabályban megállapított tagi felelősségét, a végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte után sem felel a társaság tartozásaiért.
Ingatlanok lefoglalása és értékesítése
Az ingatlanok végrehajtás alá vonásának akadályát nem képezhetik az ingatlant terhelő jogok, tilalmak mellett az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tények sem. Mivel a zálogjoggal biztosított követelés kielégítését – a lakott forgalmi érték miatti alacsonyabb vételárra tekintettel – kedvezőtlenül befolyásolhatja az ingatlan elzálogosítását kikötött haszonélvezeti jog, ezért a törvénymódosítás után a jelzálogjog keletkezését követően szerződéssel létesített haszonélvezeti jog az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát nem terheli, továbbá nem terheli akkor sem, ha a haszonélvező egyébként is felel a tartozásért.
| Jogorvoslatok |
|---|
|
Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendeli el, az ellene irányuló fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincsen halasztó hatálya, azonban ha a törvény másképp nem rendelkezik, a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összegeket nem lehet a jogosult részére kifizetni.
Felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a végrehajtási eljárás során hozott határozatok tekintetében – a külföldi határozatok végrehajtása és az ingatlanárverést vagy nyilvános pályázat megsemmisítéséről döntő másodfokú határozatok körét kivéve – nincs lehetőség. A végrehajtó intézkedésétől számított 1 év helyett 6 hónapra csökken a végrehajtási kifogás benyújtásának határideje, e határidő elmulasztása esetén igazolással sem lehet élni. Ha a bíróság a végrehajtó intézkedésének a megsemmisítéséről döntött, vagy módosította a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet, akkor a végrehajtó is jogosult fellebbezni a határozat ellen. Az ügyész mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet, melyet a fél vagy más érdekelt terjeszthet elő. A bíróság határozata vagy intézkedése ellen azonban csak akkor élhet jogorvoslattal, ha a bíróság az általa előterjesztett kifogás tárgyában döntött. Az ügyész részére a fél számára nyitva álló jogorvoslati határidő áll rendelkezésre, végrehajtási kifogást azonban a végrehajtó intézkedésétől számított 6 hónapon belül bármikor előterjeszthet. |
Végrehajtási jog bejegyzése
Ha végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, és a végrehajtást az ingatlanra is le kell folytatni, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant, a lefoglalás végett megkeresi a földhivatalt, amely a megkeresésre soron kívül jár el. A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg. A földhivatal a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát megküldi a végrehajtónak, a feleknek és azoknak, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett joguk van, ezeknek a személyeknek a nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről) értesíti a végrehajtót. A végrehajtó valamennyi szükséges tájékoztatást (ha más cím nem ismert) e címekre küldi meg. Az eljárás folytatásának nem akadálya, ha az e címekre történt kézbesítés sikertelen.
Árverés
Az ingatlanokat főszabály szerint beköltözhető állapotban kell elárverezni. Az ingatlant az értékesítést követően az adós a vele együtt lakó személyekkel köteles elhagyni, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén – újabb eljárás kezdeményezése nélkül – a kiköltöztetés a végrehajtási eljárás során kikényszeríthető.
Árverési hirdetmény
A törvény az árverési hirdetmény kötelező tartalmi elemeit az eddigieknél bővebben határozza meg. A hirdetménynek tartalmaznia kell
- a végrehajtó nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,
- a főkövetelések jogcímét és összegét,
- azt, hogy a kikiáltási ár összege milyen mértékben csökkenthető.
Az árverési hirdetményt az árverést megelőző 3. nap helyett az 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani, valamint a hirdetményt a végrehajtónak a kamara hivatalos lapjában közzé kell tennie.
Előleg
Az ingatlan árverési előlegét átutalással is letétbe lehet helyezni, azonban annak az árverést megelőzően be kell érkeznie a végrehajtói letéti számlára. Az erről készült terhelési értesítőt az árverezőnek legkésőbb az árverési ajánlatok megtétele előtt be kell mutatnia, és annak másolatát a végrehajtónak át kell adnia. A lakóingatlanok otthon jellegére tekintettel a kikiáltási ár a becsérték 50 százaléka helyett a becsérték 70 százalékának megfelelő összegre szállítható le, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben az ingatlanban van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben az ingatlanban volt.
Kiköltözési kötelezettség
Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja az ingatlant az árverési vevőnek.
Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg. Ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözniük az ingatlanból. A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett kérelmére egy alkalommal, az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedő halasztást adhat, ha az adós ingatlana a törvényi kedvezményben részesülő lakóingatlan, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. A halasztásnak nincs helye, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette. A halasztás engedélyezése tekintetében a bíróság végzéssel határoz, az elutasító végzés ellen a kérelmező élhet fellebbezéssel. Fellebbezés esetén az árverés megtartható, de az árverési vevőt értesíteni kell e halasztás tárgyában folyamatban lévő eljárásáról.
Értékesítés pályázat útján
Az ingatlan értékesítési formái – az árverés és az árverésen kívüli átvétel – bővülnek a nyilvános pályázat útján történő értékesítés lehetőségével. A pályázatra a végrehajtást kérő vagy valamennyi végrehajtást kérő erre irányuló kérelme esetén kerülhet sor. A pályázaton való részvételre, az árverezők körére, a kézbesítésre és a közzétételre egyaránt az árverésre vonatkozó szabályok az irányadóak azzal, hogy a pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell
- az ajánlat benyújtására vonatkozó kitételeket,
- az ajánlat érvényességéhez szükséges feltételek megjelölését,
- az ajánlat felbontásának helyét és időpontját,
- a pályázat elbírálásának módját és
- a pályázaton részt vevőkre vonatkozó rendelkezéseket.
A pályázati hirdetményt a kamara lapjában teljes terjedelemben közölni kell.
A pályázat tartalma
Pályázatot ügyvéd vagy az ajánlatot tevő szervezet jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba foglalva lehet tenni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell
- a vevő nevét, születési évét, anyja nevét, lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát,
- a felajánlott vételár összegét,
- az ingatlan becsértéke 10 százalékának megfelelő előleg végrehajtói letéti számlára történt befizetéséről szóló igazolást,
- ha a vevő ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az engedély másolatának csatolásával az ingatlanszerzés engedélyezésének igazolását, valamint
- nyilatkozatot arról, hogy a vevő nem minősül a pályázaton való részvételből kizárt személynek.
A pályázat benyújtása, értékelése
Az ajánlatot zárt borítékban, pályázati ajánlat megjelöléssel kell átadni a végrehajtónak az irodájában. A végrehajtó az ajánlat átvételéről elismervényt ad át.
Az ajánlattevő a benyújtási határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja az ajánlatát, a benyújtási határidő lejárta után az ajánlatot módosítani nem lehet.
Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidő letelte után a hirdetményben megjelölt időpontban a végrehajtó a hivatali helyiségében a zárt borítékokat felbontja, és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét) és a vételárra tett ajánlatokat,
Az ajánlatok ismertetése után a végrehajtó megvizsgálja az ajánlatokat, és megállapítja, hogy azok érvényesek-e, az eljárás eredményes-e. Ha a pályázók ajánlata az előírások valamelyikét nem tartalmazza, vagy a pályázati hirdetményben meghatározott határidő lejárta után nyújtották be, az érvénytelen, és a pályázatot benyújtó az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Ha valamennyi pályázat érvénytelen, vagy nem érkezett pályázat, a pályázat eredménytelen.
Ha van érvényes pályázat, a pályázatot az nyeri, aki a legmagasabb összegű vételárra tett ajánlatot. Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, erről a végrehajtó az eredményhirdetésen megjelent feleket tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, míg a megjelentek ajánlatot tesznek, a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri meg a pályázatot. Ha az eredményhirdetésen az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen lévő, azonos ajánlatot tevők nem tettek magasabb összegű ajánlatot, az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.
A pályázat nyertese a pályázat eredményéről készült jegyzőkönyv kézhezvételétől – ha pedig a pályázatot végrehajtási kifogással támadták meg – az azt elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a vételár előleggel csökkentett összegét a végrehajtói letéti számlára befizetni. Ha ezt elmulasztja, a további pályázaton nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli. A vételár befizetésének elmulasztása esetén a végrehajtó az eljárás eredménytelenségét állapítja meg.
Eredménytelenség
A pályázat eredménytelensége esetén a végrehajtást kérőknek az erről szóló jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belüli kérelmére a pályázat ismét kiírható. Ilyen kérelem hiányában árverést kell tartani, amelyre a második árverés szabályai az irányadók azzal, hogy azon az érvényes ajánlatot tevők is részt vehetnek, annak kivételével, aki a pályázat során a vételár-befizetést elmulasztotta.
Ha a második pályázat vagy árverés is sikertelen, a végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül az ingatlant a becsérték 50 százalékáért, vagy ha az árverésen a kikiáltási ár csak a becsérték 70 százalékáig szállítható le, ezért az összegért átveheti. Újabb árverés esetén a második árverés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani, sikertelen árverés esetén pedig a becsérték felének megfelelő összeg fejében átvehető az ingatlan.
A vételár felosztása
A végrehajtó az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek az értékesítés alapját képező hirdetményben fel voltak tüntetve, illetve amelyek tekintetében a végrehajtható okirat az árverésen kívüli értékesítést megelőzően a végrehajtóhoz megérkezett, és a követelés jogosultja az eljárás költségét megelőlegezte. A később elrendelt végrehajtások jogosultjai az előző végrehajtást kérők követeléseinek teljes kielégítését követően fennmaradó összegből részesülhetnek, a kielégítés általános szabályai szerint.
Biztosítási intézkedés
A bíróság soron kívül, de legfeljebb a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül dönt a biztosítási intézkedésről, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzését haladéktalanul megküldi a végrehajtónak, kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, továbbá ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, az ingatlan zárlatát elrendelő végzését pedig az adósnak is. Ha az adós azonnal nem tesz eleget a biztosítandó összeg megfizetésére való végrehajtói felhívásnak, a végrehajtó az adós vagyontárgyait az adós távollétében is lefoglalhatja, ebben az esetben a végrehajtható okiratot a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti az adósnak.
A végrehajtó a pénzkövetelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzügyi intézményt, hogy a felhívás kézhezvételét követően a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget az eltérő rendelkezésig sem az adós, sem más javára ne fizesse ki. Az így elkülönített pénzösszeget nem kell átutalni a végrehajtói letéti számlára, így az adóst e pénzösszeg tekintetében nem fosztják meg a kamatbevételétől, mely a függőben lévő eljárásra tekintettel méltányos intézkedés.
Amennyiben a végrehajtást kérő nem kívánja igénybe venni a gazdálkodó szervezettel szembeni pénzkövetelés biztosítására szolgáló intézkedéseket, vagy ha ezek nem vezettek teljes mértékben eredményre, a bíróság a végrehajtást kérő kérelmére arra kötelezi az adóst, hogy az intézkedés hatálya alatt – a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével
- csak akkor idegenítheti el a vagyontárgyait, ha független könyvvizsgáló olyan tartalmú nyilatkozatot tesz, hogy az elidegenítéssel az intézkedéssel biztosítandó pénzösszeg esetleges kielégítése nem került veszélybe.
A biztosítási intézkedést elrendelő határozatot a végrehajtó a helyszínen adja át az adós képviselőjének, és felhívja arra, hogy a biztosítási intézkedésben foglalt összeget azonnal fizesse ki a kezeihez. Amennyiben az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó a kifizetés tényét bejelenti a bíróságnak.
Amennyiben a jogosult kielégítési végrehajtási eljárást nem kezdeményezett, az adós a kielégítési végrehajtási eljárás kezdeményezési feltételeinek beálltától számított 3 hónap elteltével a mulasztásra tekintettel kérheti a bíróságtól a biztosítási intézkedés megszüntetését. A bíróság ilyenkor felhívja a jogosultat, hogy a végrehajtási kérelmét a felhívástól számított 30 nap alatt terjessze elő az illetékes bíróságnál. Amennyiben a bíróság felhívásának a jogosult nem tesz eleget, úgy a bíróság megszünteti a biztosítási intézkedést, és kötelezi a jogosultat a biztosítási intézkedés elrendelésével felmerült költségek megfizetésére.
A fizetési meghagyásos eljárásban elrendelt biztosítási intézkedést az eljárás perré alakulása esetén a perbíróság a fél kérelmére a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és dönt a biztosítási intézkedés megszüntetése vagy hatályban fenntartása felől.
| Végrehajtás a munkabérre |
|---|
|
A munkabérre vezetett végrehajtás során a végrehajtó a munkáltatónál is ellenőrizheti a végrehajtási eljárás szabályainak betartását, ezzel kapcsolatban jogosult belépni a munkahely területére vagy az ügyintézés helyére, s betekinthet a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, az adós munkabérére és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba.
A munkabérből való levonások esetén figyelmen kívül marad a végrehajtás alá vonható összeg tekintetében a magánnyugdíjpénztárba befizetett összeg is. Végrehajtás alól mentes juttatások közé került az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján járó életjáradék, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az anyasági segély, az ápolási díj, a megváltozott munkaképességű személyeket megillető juttatás, a gyermekvédelmi juttatás, az átmeneti, a meghatározott célra kapott és a rendszeres szociális segély is |
