Zajvédelem

Az egészséges, biztonságos munkavégzéshez nélkülözhetetlen, hogy a munkáltató a lehető legkisebbre csökkentse a dolgozókat érő zajártalmakat. Ebből a célból született a 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet.

A munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről szóló 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzés keretében történő foglalkoztatásra. A rendelet nem vonatkozik a tengerhajózásban és a légi közlekedésben fedélzeti szolgálatot teljesítő munkavállalókra.

Zajvizsgálat

A munkáltatónak a munkavállaló halláskárosodásának megelőzése, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása érdekében zajvizsgálatot kell végeztetnie a munkahelyen, ha ott az egészséget veszélyeztető zajterhelés feltételezhető. A zajvizsgálat a munkavégzés során keletkező zaj mérését (a zaj impulzív jellegének figyelembevételével), valamint a zajexpozíció meghatározását jelenti. Egyenlőtlen napi munkaidő-beosztás esetén a zajexpozíciót heti 40 órára kell vonatkoztatni.

A zajvizsgálatot csak engedéllyel rendelkező vagy a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium) végezhet. (A 2003. január 1. után csak a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet végezhet zajvizsgálatot.)

Zajvizsgálatot kell végezni

• az új létesítmény, gép, berendezés (munkaeszköz) üzembe helyezése során, és
• a meglevő létesítmény, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás módosíthatja a zajexpozíció mértékét.

A zajvizsgálat előkészítése

Mérési pont

A mérési pontot általában a dolgozó távollétében, a dolgozó szokásos tartózkodási helyén, álló munkavégzés esetén 1,5 m, ülő munkavégzés esetén 1,25 m magasságban kell kijelölni. Ha ez nem alkalmazható, a mérési pontot a dolgozó fülétől 30 cm-en belül kell megválasztani.

Megnevezett dolgozót érő zaj minősítéséhez a dolgozó munkahelyén, illetve több munkahely esetén a zajterhelés szempontjából jellemző munkahelyein kell az LAeq egyenértékű és az LAI legnagyobb A hangnyomásszintet mérni.

Egy üzemrész (műhely) részletes ellenőrzése során a maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében végzett vizsgálatnál, a vizsgálandó munkahelyeket úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálat lehetőség szerint az üzemrész minden egyes dolgozójának zajterhelésére jellemző eredményeket adjon. A vizsgált dolgozók, illetve ezek munkahelyei között szerepelnie kell az üzemrészben a legkedvezőtlenebb zajterhelésnek kitett dolgozónak, illetve legkedvezőtlenebb munkahelynek. A maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében végzett műszeres vizsgálat megkezdése előtt célszerű részletesen elemezni a dolgozó, illetve a dolgozók tevékenységét, mozgását. Az elemzés alapján megállapíthatók azok a jellemző tevékenységek, műveletek, illetve a munkahelyek, amelyekre vonatkozóan mérni szükséges.

Üzemelési körülmények

A méréseket a dolgozók szokásos tevékenysége közben, illetve a zajforrások üzemszerű működése mellett kell elvégezni. A nem munkafolyamatból származó, de rendszeresen jelentkező, illetve ki nem küszöbölhető zajokat (pl. más üzemrész zaja, közlekedési zaj) is számításba kell venni. Nem kell számításba venni az olyan zajokat, amelyek nem a munkafolyamathoz kapcsolódnak és kiküszöbölhetők (pl. kiabálás, rádió-, magnetofonműködtetés stb.).

A mérés alatt a helyiség nyílászáró szerkezeteit csukva kell tartani (kivétel ez alól a szellőzőnyílás vagy más, nem zárható nyílás).

Mérési idő

A mérési időt elvileg az értékelési idővel azonosnak kell választani. A gyakorlatban – a zaj jellegétől, illetve a dolgozó tevékenységétől függően – rövidebb mérési idő is választható, ha az így meghatározott egyenértékű A hangnyomásszint az értékelési időre, illetve a dolgozó adott tevékenységére jellemzőnek tekinthető, azaz a mérést az értékelési időn belül megismételve a mérési eredmények legfeljebb 3 dB-lel különböznek egymástól.

Sok esetben az értékelési időn belül több, rövidebb idejű mérést célszerű végezni (pl. 60 perc folyamatos mérési idő helyett hatszor 10 percig mérni), azaz az értékelési időre vonatkoztatott LAeq egyenértékű A-hangnyomásszintet többszöri mintavétellel meghatározni. Ugyancsak célszerű a dolgozó egyes tevékenységeinek mérését az értékelési időn belül többször megismételni.

Ha a dolgozó a szokásostól lényegesen eltérő heti munkaidő-beosztásban dolgozik, illetve ha a munkahét egyes napjain a dolgozó zajterhelése jelentősen eltérő (és ez a dolgozót érő zaj minősítése szempontjából lényeges), az LAD megítélési A hangnyomásszintet dB-ben, egyheti időtartamra kell számítani.

Munkavédelmi képviselő

A munkavédelmi képviselő, illetve a munkavállaló jelen lehet a zajvizsgálat elvégzésekor. A munkavédelmi képviselő a zajvizsgálat elvégzésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, és kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedéseket.

Jegyzőkönyv

A zajvizsgálat eredményéről négy példányban mérési jegyzőkönyv készül, melyet a munkáltatónak meg kell őriznie. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyvet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének kell megküldeni.

A mérési jegyzőkönyvnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

• a vizsgálatot végző szerv megnevezése és címe,
• a vizsgálat helye és időpontja,
• a vizsgálat célja,
• hivatkozás a jogszabályra,
• a helyszín részletes leírása, vázlatos helyszínrajzzal,
• a zajforrások leírása, helyzete, működése a mérés alatt,
• a zaj jellege (folyamatos, illetve szakaszos, állandó, illetve változó, impulzusos stb.),
• az expozíciónak kitett dolgozók száma,
• a dolgozók munkahelyeinek és tevékenységének leírása,
• a mérési pontok leírása, megjelölése a helyszínrajzon,
• a méréshez használt műszerek és berendezések gyártmánya, típusa,
• a műszerek hitelesítésének időpontja, a hitelesítési bizonylat száma,
• az egyes mérések időpontja és időtartama,
• a mérési eredmények, illetve mérési adatok,
• a mérési adatok feldolgozása, az elvégzett számítások és a közbenső mérési eredmények,
• a vizsgálati eredmény,
• a mérést befolyásoló esetleges körülmények,
• a mérést végzők neve és aláírása,
• megjegyzés.

A jegyzőkönyv egy-egy példányát megkapja a munkavédelmi képviselő és a foglalkozás-egészségügyi orvos. A munkavállaló betekinthet a jegyzőkönyvbe.

Amennyiben a munkavédelmi képviselő megállapítja, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos jelzése alapján a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzőkönyv között ellentmondás van, vagy hogy a zajmérés nem az üzemszerű működésnek megfelelően történt, a jegyzőkönyvet megküldheti az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének, amely határozattal dönt a zajvizsgálat megismétléséről.

Zajvédelmi követelmények

A munkahelyet, munkaeszközt úgy kell tervezni, létesíteni és üzemeltetni, hogy a zajexpozíciót jelentő megítélési A hangnyomásszint (LAD) ne legyen nagyobb 85 dB-nél, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A hangnyomásszint (LAI) egyetlen alkalommal se haladja meg a 125 dB értéket.

Az említett határértékek túllépésekor a munkáltató köteles

• műszaki intézkedésekkel,
• a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,
• a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,
• az expozíció intenzitásának és időtartamának minimalizálásával,
• a zajexpozíció elleni megfelelő védőeszközök biztosításával,
• a zajexpozíciónak kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével

megszüntetni a munkahelyen előforduló zaj okozta kockázatokat, illetve a megengedett értékekre csökkenteni a zajexpozíciót.

Tájékoztatás

Ha a zajexpozíciót jelentő megítélési A-hangnyomásszint (LAD) várhatóan túllépi a 85 dB-t, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket, a munkavállalót, illetve a munkavédelmi képviselőt – szükség szerint a munkavédelmi oktatás keretében – tájékoztatni kell:

• azokról a munkahelyekről, ahol ezen értékeket meghaladja a zajexpozíció,
• a zajexpozícióból származó, a hallást veszélyeztető lehetséges kockázatokról,
• a védő- és megelőző intézkedések betartásának kötelezettségéről,
• az egyéni védőeszközök viselésének szükségességéről és a hallásvizsgálat jelentőségéről,
• a munkaeszköz szakszerű használatáról.

Elkülönítés, figyelmeztetés

Azt a munkahelyet, ahol a napi zajexpozíció egyéni védőeszköz használata nélkül várhatóan túllépi a 85 dB megítélési A-hangnyomásszint (LAD) értéket vagy a munkavállalót érő legnagyobb
A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket, el kell különíteni, és a bejáratnál a zajterhelésre vonatkozó figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Ezen a munkahelyen csak az adott munkahelyre beosztott munkavállaló tartózkodhat.

Ha a napi zajexpozíció meghaladja a 90 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD) vagy a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket, meg kell állapítani a túllépés okát, a munkavállalót, illetve a munkavédelmi képviselőt pedig tájékoztatni kell a túllépésről, valamint a munkáltatói intézkedésekről.

Egyéni védőeszköz

A munkavállalónak egyéni védőeszközt kell biztosítani, ha a napi zajexpozíciója várhatóan túllépi a 85 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD). Kötelező egyéni védőeszközt használni, ha a napi zajexpozíció az intézkedések ellenére meghaladja a 90 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD), illetve a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket.

Minden olyan munkahelyen, ahol a napi zajexpozíció eléri a 100 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD), az alkalmazott egyéni védőeszközzel a zajszintet 80 dB megítélési A-hangnyomásszint értékre (LAD) kell csökkenteni. Ha az egyéni védőeszközzel csökkentett érték meghaladja a 80 dB-t, akkor az expozíciós időt annyiszor kell felére csökkenteni, ahányszor a 80 dB fölötti értékben a három megvan.

Hallásvizsgálat

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak rendszeresen ellenőriznie kell a halláskárosodás kockázatával járó munkahelyeken dolgozó munkavállaló egészségi állapotát. (A munkavállaló hallásfunkciójának megítélésére vonatkozó orvosi teendőkkel kapcsolatos feladatokat a „Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Fül-Orr-Gégészeti Intézet által együttesen kiadott módszertani levél határozza meg.)