Számlák, hitelek

A kis- és középvállalkozói ügyfelekért folytatott verseny erősödését jelzi, hogy ma már kevés bank szab meg minimális forgalmat az ügyfeleknek a hagyományos (papíralapú) számlanyitás feltételeként. A bankok mostanában inkább a különböző díjakkal, jutalékokkal "terelgetik" a cégeket az általuk megfelelőnek tartott számlatípus felé.

Verseny ide vagy oda, az elmúlt évben jó pár hitelintézet – például az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB), a Budapest Bank (BB) vagy az Erste Bank – emelte 1-3 ezer forinttal negyedévi fix számlavezetési díját. Ezek mértéke jelenleg havi 1-7 ezer forint között van a piacon.

Az olcsótól a drágáig

A legolcsóbb e téren (a kisebb bankok, így az IC, Hanwha mellett) a BB Standard terméke, a legdrágább viszont a kétféle jogcímen is havidíjat szedő IEB-é. Utóbbi mellett még a szintén elég borsos tarifát felszámító Raiffeisen alkalmaz kétféle (számlavezetési és úgynevezett fenntartási) díjat is egyszerre.

A céges ügyfél persze elsőként a számlanyitás díjával szembesül egy bankban. Már ahol van ilyen, hiszen például az Erste, az ING, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB), a Postabank és néhány kisebb társaság ingyen vállalkozik a számla megnyitására.

Egy másik csoportnál – idetartozik például a BB, CIB, Daewoo, IEB – néhány tízezer forintnyi nyitóegyenleg elhelyezését kérik a velük kapcsolatba kerülő vállalkozástól, vagy éppen hasonló mértékű havi számlaegyenleghez ragaszkodnak. Ez azonban még így is üdítő csökkenés ahhoz képest, hogy 2000 tavaszán öt olyan bank is volt az országban, amelyik még 1-3 millió forintnyi nyitóösszeget kért, elriasztva ezzel sok kkv-t.

Átutalási jutalékok

Bankári számítások szerint a folyószámlákhoz kötődő vállalati kiadások nagy részét (mintegy 65 százalékát) az átutalási jutalékok adják. Szerencsére ezek (általában a forgalom ezrelékében megadott) mértéke az elmúlt egy évben szinte sehol sem változott: a bankok általában – tételenként a forintátutalásnál – 0,9-2 ezreléket kérnek.

Némileg árnyalja az összképet, hogy a hitelintézetek utalásonként minimumösszeget is felszámítanak. Így az első pillantásra olcsónak látszó ING például sok kis összegű utalásnál egy csapásra drágábbá válik, miközben például a CIB, az Erste vagy épp a Magyarországi Volksbank alacsony minimumösszegekkel dicsekedhet. Kilóg a sorból a Citibank, amely tételenként kizárólag (magas) fix összeget kér.

A forgalom arányában

A másik leggyakoribb banki tranzakciónál, a pénztári készpénzfelvételnél a pénzintézetek szintén a forgalom arányában, illetve minimumösszeggel számolják jutalékukat (kivéve ismét a Citibankot). A legolcsóbb itt a Postabank (0,75 ezrelék tételenként, minimum nélkül), miközben az OTP Bank és az Erste 2,5 ezreléket, de legalább 250 forintot kér. A minimális díj a piac jelentős részén – máskülönben – 150-200 forint, de például a BNP-Paribasnál 400 forint alkalmanként.

Az elmúlt bő egy évben terjedt el, hogy egyes hitelintézetek – BB, Citibank, Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), MKB, Raiffeisen – afféle "csomagban" is kínálnak számlát ügyfeleiknek. Ezek jobban igazodnak a klasszikus bankszámlákhoz képest az adott vállalati ügyfél igényeihez, sőt ezt olcsóbb tarifával is honorálják.

A BB Forteként elkeresztelt számlája például a pénzüket hosszú időn át látra szóló számlát tartóknak kedvez a maga 4,75 százalékos kamatával (a látra szóló kamatok jellemzően 1-2 százalékosak), de az utalás drága (2,75 ezrelék, minimum 250 forint). A másik, a Piano nevet kapott számlatípus viszont éppen a sokat utalóknak előnyös: itt a lekötés nélküli kamat ugyan 0 százalék, de az utalás jutaléka csak 0,55 ezrelék (amit viszont 180 forint fix díj egészít ki).

A K&H Szimpla és Dupla elnevezésű csomagjait szintén az utalások száma alapján ajánlják a kétféle ügyfélkörnek. Az évi 1,4 millió forint forgalom alatt ajánlott Szimplánál a K&H normál számlájához képest alacsonyabb (negyedévente 6 ezer forint) fenntartási díjat kérnek, de az átutalási jutalék 0,5 ezrelékkel magasabb. A Duplánál a negyedévi számlavezetés díja ugyan 10,5 ezer forint, de az utalás legalább 0,05 ezrelékkel olcsóbb a megszokottnál.

Az MKB nemrég rukkolt elő Nova nevű csomagjával. Ennek fenntartása havi 3 ezer forintba kerül, viszont havi tíz átutalás teljesen ingyenes, sőt két kártya is díjtalanul igényelhető. A további utalások is olcsóbbak a standard számlánál megszokottnál, 1,5 ezrelékbe, minimum 120 forintba kerülnek.

A céges számlához kapcsolódó (ingyenes, esetleg különdíjas) szolgáltatások általában a betétlekötésből, folyószámlahitelből, kihelyezett elektronikus ügyfélterminálból, internetes ügyintézésből, folyószámlahitelből és céges bankkártyából áll.

Utóbbiaknál az olcsóbbak (Visa Electron és Cirrus Maestro) éves díja 2500-4000 forint, a szélesebb körű szolgáltatást nyújtóké (Classic, MasterCard) 5000-30 000 forint között lehet.

A vállalkozói hitelek átlagos kamata a jegybank összegzése szerint 1999 végén, 2000 elején esett jelentősebben, azóta – kisebb korrekciókkal – 12,5 százalék körül volt tavasz végén. Egy évnél hosszabb lejárat esetén mintegy 12,7 százalékon állt a különböző konstrukciók átlagos kamata.

A céges éven belüli betétek (ezeknek a legnagyobb az aránya) szintén jó egy éve 9 százalék körül állnak. Az éven túli betéteknél 9,2 százalék körüli volt ugyanez az adat.

A meglehetősen alacsonynak tűnő átlagos hitelkamatok azonban nyilvánvalóan a támogatott konstrukciókkal együtt értendők. A hétköznapokban a bankok saját forrású kölcsönei esetében a (kis)vállalati ügyfél jóval magasabb hitelkamatokkal szembesül.

Jól jelzi ezt, hogy még a legjobb adósoknak – jobbára csak nagyobb cégeknek – nyújtott, úgynevezett prime rate forintkamatok júniusban még a legolcsóbb társaságoknál is 13 százalék körül voltak (például ÁÉB: 12,75, BB: 13,10, CIB: 13,25, MKB: 13,75, viszont Erste: 15,50, OTP: 14,24, Société Generale: 15 százalék).

Változatos ajánlatok

A viszonylag magas kamatok korában is rá lehet bukkanni azért néhány jó ajánlatra. A betéti oldalon figyelmet érdemelhet például a Konzumbank újdonsága, amelyet 100-300 millió forint évi árbevételű vállalatoknak ajánl a hitelintézet.

A Dinamikus betét elnevezésű módozat azoknak előnyös, akik azonnal mozdítható, mégis elfogadható kamatú lehetőséget keresnek. Ez ugyanis egy hónapos lekötés után látra szólóvá válik, mégis a lekötetlen betéteknél valamivel jobb (júniusban évi 6 százalék) kamatot adott.

Nem lenne meglepő, ha a – például az autópálya-beruházások alvállalkozóit is finanszírozó – Konzumbank előbb-utóbb hasonló újdonságokkal rukkolna elő, hiszen e társaság állami feladatként is a kkv-k segítését tűzte célul.

Szintén a nála számlát vezető kisvállalatok számára állította össze a BB a Lehetőség elnevezést kapott hitelcsomagot. Ez egy éven belüli, megújítható (rulírozó) hitelből és hozzá kötődő bankgaranciából áll (együtt 15 millió forintig), de választható maximum 5 millió forintnyi és 4 évre szóló beruházási kölcsön, vagy 10 millió forintnyi eszközlízing is.

A csomagot a kötelezően megnyitandó számlához kapcsolt mobilbanki szolgáltatás (SMS-üzenet küldése a tranzakciókról) egészíti ki. A bankvezetés a május végi induláskor 6 százalék alatti hitelkamatot és 1,5 százalék egyéb költséget jelentett be, a fiókokban még nem adtak számot pontos számokról.

"Hitelkoktél"

Az utóbbi időben több bank is olyan "hitelkoktéllal" lépett piacra, ahol a kölcsön bírálatánál már nem csak az ügyfél üzleti múltja, mutatói, illetve a fedezet típusa számít.

Többek között a Raiffeisen és az MKB – mintegy elébe menve a vállalatok igényeinek – gazdasági ágak szerint főbb ügyfélcsoportokat határoz meg. Ezek egyedi sajátosságaik alapján juthatnak hitelhez, sok esetben akkor is, ha máskülönben egy "közös" rostán kihullanának.

A Raiffeisennél – amely hosszú előkészületek után az idén végre elindult saját kkv-üzletágával – folyószámla-, rulírozó-, rövid lejáratú és beruházási hitelhez, illetve bankgaranciához lehet jutni ily módon. (A palettát itt is, mint a legtöbb konkurensnél, lombardhitel és gyorskölcsön egészíti ki).

Más fedezetekhez viszonyítva valamivel kevésbé szigorúan vizsgálhatják az ügyfél üzleti helyzetét a jelzálogkölcsönök esetében. Néhány társaság, például a Postabank (tavaly) önálló kisvállalkozói jelzálog-fedezetű kölcsönt hirdetett meg. E pénzintézet – amely azért a bírálathoz bekéri a cég összes fontosabb pénzügyi adatát – 1-30 millió forintnyi, maximum 3 évre szóló kölcsönt nyújt, amelynek mértéke legföljebb az ingatlan piaci értékének 45 százalékára rúghat.

Összességében a bankok részéről továbbra is csak fokozatos, óvatos nyitás tapasztalható a kisebb vállalkozók felé. A pénzintézetek az egy szerződésre jutó fajlagosan magasabb költség és (a hiteloldalon) a valamivel magasabb kockázat miatt a szolgáltatások egy részénél még mindig meglehetősen borsos árat szabnak. A hitelkereslet óriási, így azt sokszor csak bankközi betétekből, kötvénykibocsátásból, vagy egyéb módon lehet kielégíteni.

Ezzel szemben a bankpiac szereplői mostanában a vállalati (és lakossági) betéti oldalon nem büszkélkedhettek jelentősebb gyarapodással a volument tekintve. A gazdaság felfutása idején a cégek nem fialtatni, hanem használni akarják a pénzt.

Körülményes elbírálás

A kkv-szektor régóta hangoztatott panasza, hogy a hazai gazdaságon belüli súlyához, GDP-termelési képességéhez képest változatlanul alacsony a számukra juttatott hitel aránya.

Sok hazai cég az elhúzódó, körülményes hitelbírálati periódust, a fedezet jelentős "túlbiztosítását" kifogásolja. Többek számára gond az információhiány, az, hogy nem értesülnek a testhezálló konstrukciókról.

A forráshiányos helyzeten sokak reménye szerint változtathatnak a Széchenyi-tervhez kötődő kedvezményes konstrukciók. Több bank, így a BB, külön szolgáltatócsoportot állított fel az állami programmal kapcsolatos információadásra.