A közvéleményt is sokkolták a közelmúltban, Budapest nagyobb építkezésein történt súlyos balesetek, amelyek a munkavállalók halálával vagy súlyos sérülésével végződtek. Ennek egyik oka, hogy a gazdaságon belül a feketegazdaságnak az építőiparban a legnagyobb az aránya, a másik pedig, hogy a munkáltatók szoros határidővel és szoros költségvetéssel dolgoznak, ahol megtakarítást jelenthet a munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyása. A feketegazdaságban foglalkoztatott emberek többnyire szaktudás vagy gyakorlat nélkül dolgoznak, és a legalapvetőbb munkavédelmi előírásokkal sincsenek tisztában. Ezt felismerve a munkaügyi ellenőrzési szervek átfogó, rajtaütésszerű ellenőrzésekkel próbálják a szabálytalanságokat megelőzni, és a munkáltatókat – többek között – rászorítani a munkavédelmi előírások betartására.
Az építkezés során különösen sok munkavédelmi előírást kell betartani. Az általános munkavédelmi előírásokon túl – amit a munkavédelemről szóló XCIII. törvény tartalmaz – részletes szabályokat találhatunk az Építőipari Kiviteli Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 32/1994. (X. 10.) IKM rendeletben (Szabályzat). Az új építési törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) – az építésügy történetében először kapcsolja össze a természetes és az épített környezet – együttes, összehangolt – szabályozását. Az Országgyűlés a közelmúltban fogadta el a 2000. évi LXXX. törvényt, amely az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú egyezmény kihirdetéséről szól.
Az építőiparban betartandó munkavédelmi szabályozás speciális abban az értelemben, hogy sokkal szigorúbb előírásokat tartalmaz, mint az ipar más területére irányadó munkavédelmi előírások, így a szabályozása is sokkal részletesebb.
Építőipari kivitelezést csak az végezhet, akinek a tevékenységi körében szerepel az építési tevékenység, és akinél megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja az építés műszaki munkálatait. A cikk a legfontosabb szabályokat ismerteti.
| Egy kis statisztika |
|---|
| A 2000. évi OMMF-statisztika azt mutatja, hogy az építőiparban az előző évihez képest kismértékben csökkent a balesetek száma, azonban a balesetek következtében még mindig sokan, mintegy harmincöten haltak meg. Tavaly az építőipari munkavégzés során 1545-en szenvedtek balesetet, közöttük nagy volt a csonkulásos, súlyos balesetet szenvedettek aránya. A halálos balesetek között vezető halálok az épületről, épületből való esés, illetve az állványzatról való leesés. Az ilyen munkabalesetek döntő többségénél a munkavállaló szabályszegését állapították meg. |
Felelősségi szabályok
A jogszabály pontosan meghatározza, hogy az építési munka során ki miért felelős.
Kivitelező
A kivitelező felelős a megvalósított építmény, építményrész, szakmunka rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, valamint az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtó építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben előírtak biztosításáért.
A kivitelező – vagy ha az építési munkát több kivitelező végzi, az építtető – a munkálatok megkezdése előtt köteles értesítést küldeni az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) területileg illetékes felügyelőségéhez, ha
- az építési munka terjedelme az előzetes ütemezés szerint meghaladja a 30 munkanapot és az egyidejűleg foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, vagy
- az építési munka terjedelme meghaladja az 500 fő/napot.
Felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr
A felelős műszaki vezető felel az építménynek, az építményrésznek, a szakmunkának, a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.
Az építtető az építési-szerelési munka szakszerű elvégzésének folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére – helyszíni képviselőjeként – műszaki ellenőrt bízhat meg.
Munkavédelemért felelős személy
Építési kivitelezési munkát szakmai képesítéssel rendelkező és intézkedési joggal felruházott, a munkavédelmi előírások megvalósításáért is felelős személy irányítása mellett szabad csak végezni. Az irányítót a munkáltatónak, illetve az általa megbízott építésvezetőnek kell kijelölnie. Ha a munkáltató nem jelöl ki senkit erre a feladatra, ő maga személyesen köteles irányítani a munkát.
A Szabályzat szerint olyan személyt kell megbízni a munka irányításával, aki megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, a szükséges tapasztalatok birtokában van, és képes a munkák olyan megszervezésére és irányítására, hogy ne érje az ott dolgozókat veszély, ártalom, illetve munkabaleset. A munkavédelemért felelős személyt fel kell készíteni arra, hogy megismerje és megfelelően alkalmazni tudja az irányítási feladatok ellátásához szükséges munkavédelmi előírásokat.
Az irányító személy – a munkavégzés ideje alatt – köteles a munkahelyen tartózkodni. Amennyiben munkahelyét elhagyja, ki kell jelölnie azt a személyt, aki rendelkezik a fentebb írt feltételekkel, és távollétében irányítja a munkát, illetve megteszi a biztonság érdekében szükséges intézkedéseket, valamint a többiek tudomására hozza a kijelölését. (Az irányító személy kijelölése nem mentesíti a munkáltatót a felelősség alól.)
Ha különböző munkáltatók egyidejűleg végeznek munkát, akkor minden munkáltató külön-külön bízza meg az irányító személyt, azonban a munkavégzés során ezeknek a munkavállalóknak együtt kell működniük.
Az irányító személy köteles ellenőrizni, hogy az építési munka során valamennyi, leesés elleni védelmet szolgáló eszköz megfelelő állapotban van-e, az állványokat vagy egyéb létesítéseket a munkavállalók önhatalmúlag nem változtatták-e meg, nem helyezték-e máshova, az érintett személyek viselik-e és alkalmazzák-e a szükséges egyéni védőeszközöket. Amennyiben a munkát valamilyen okból meg kell szakítani, vagy a munkaidő lejárt, az irányító személy köteles gondoskodni arról, hogy a munkavégzéssel összefüggő, ideiglenesen megbontott, eltávolított védőberendezéseket a munkavállalók helyreállítsák.
| Megfelelőségigazolás |
|---|
Sok baleset származhat abból, hogy az építkezés során a kivitelező nem a megfelelő anyagokat építi be az épületbe. Az Étv. ezért előírja, hogy építési célra anyagot, szerkezetet és berendezést csak megfelelőségigazolással lehet forgalomba hozni, megrendelni, építménybe betervezni vagy beépíteni. A megfelelőségigazolás annak írásos megerősítése, hogy az anyagok, szerkezetek és berendezések kielégítik a nemzeti szabványokban, az ágazati műszaki szabályzatokban és előírásokban, az építőipari műszaki engedélyekben meghatározott feltételeket, valamint megfelelnek
előírt követelményeknek. A megfelelőségigazolást csak megfelelőségi vizsgálatok alapján lehet kiadni. A megfelelőségigazolás lehet szállítói (forgalmazói, gyártói) megfelelőségi nyilatkozat, vagy független tanúsító szerv által kiadott irat is. |
Építési napló
A kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie, amiben rögzítenie kell a napi munkát. A naplót állandóan a munka helyszínén kell tartani, hogy azt a kivitelező az ellenőrző hatóságnak, illetve a műszaki ellenőrnek ki tudja adni. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.
Építési munka
Építőipari munka alatt azok a létesítési, karbantartási, átalakítási, bontási és hibaelhárítási munkák értendők, amelyek valamilyen építménnyel kapcsolatosak, függetlenül attól, hogy az építmény ideiglenesnek vagy véglegesnek tekinthető, beleértve a szükséges előkészítő és befejező munkákat is. A munkavédelmi szabályzat előírásait alkalmazni kell valamennyi építési, építésszerelési munkánál és a földmunkáknál (a munkaárkok, bevágások, töltések, rézsűk készítésénél is). Építési, kivitelezési munkahelyen csak olyan személy tartózkodhat, illetve végezhet munkát, aki nem áll alkohol, vagy a munkavégzési képességére hátrányosan ható szer – például kábítószer, erős gyógyszer – befolyása alatt.
Állékonyság
Az építményt és a részeit, a segédszerkezeteket, az állványokat, a feljárókat, a munkaeszközöket és más berendezéseket úgy kell méretezni, felállítani, megtámasztani, aládúcolni, hogy a fellépő terhelés elviselésére, illetve az átadására alkalmas legyen. Építményt és részeit annak megszilárdulása, a szükséges kötések kialakulása után szabad csak megterhelni, illetve munkahely céljára vagy segédszerkezet elhelyezésére felhasználni. Építési munkagödrök, árkok falait – a talajállékonyságot figyelembe véve – úgy kell kitámasztani, rézsűzni vagy más megoldással biztosítani, hogy az építkezés valamennyi szakaszában biztosan megőrizze az állékonyságát. Segédszerkezetek, állványok, továbbá munkagödrök és árkok állékonyságát és teherbíró képességét rendszeresen ellenőrizni kell.
Az építkezés területe
Az építkezés területét úgy kell körülkeríteni, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be. Ha az építkezés területére illetéktelen személy bejut, azonnal el kell onnan távolítani.
Ha a munkavállaló az építési munkahelyen megállapítja, hogy a használt munkaeszköz, a berendezés vagy a segédszerkezet, az alkalmazott technológia vagy a felhasznált anyag veszélyforrást jelent, köteles ezt azonnal jelezni.
Nemcsak a munkahelyet, hanem az építkezés helyéhez vezető utakat is úgy kell kialakítani, hogy azokon ne történjen baleset, vagyis megfelelő szélességűnek, gödröktől mentesnek kell lenniük.
Leesés elleni védelem
A legtöbb baleset azért következik be, mert a munkavállalók a leesés ellen nem védekeznek megfelelően. A leesés ellen megfelelő védelmet kell nyújtani
- a födémek, a tetők, a mennyezetek, a felülvilágítók, az aknák megnyitásakor vagy építésekor,
- a 2 m magasságot meghaladó tetőn végzendő munkáknál és a hozzá vezető utakon,
- földmunkák végzése során.
Ugyancsak védelmet kell nyújtani a leesés ellen, ha
- a munkavégzés magassága meghaladja a 2 m-t,
- a munkahely, vagy a közlekedési út víz, vagy más olyan anyag fölött vagy mellett olyan módon helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége fennáll.
A munkavállalók és a felhasznált anyagok leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó berendezésekkel kell védekezni. Amennyiben erre nincs mód, a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanásgátló használatával végezheti. Ilyen esetben ki kell alakítani azokat a teherhordó szerkezeteket, ahova a munkavállaló a védőfelszerelést rögzíteni tudja. A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, kétsoros, 0,5 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával ellátott korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete nem haladhatja meg az 10x10 cm-t.
Földmunkák
A Szabályzat pontosan meghatározza, hogy milyen esetben kell jelző- vagy védőkorlátot alkalmazni.
Földmunkáknál
- munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot,
- vonalas létesítmény esetén, lakott területen belül 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot,
- 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot,
- lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt jelzőkorlátot
kell létesíteni.
Meglévő építményen bármely munka megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy az építmény állékonysága megfelelő, a munka elvégzéséhez szükséges teher viselésére alkalmas. Ha ez nem biztosított, a munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha a szükséges megerősítéseket vagy az alátámasztásokat a méretezés alapján elvégezték.
Építőanyagok tárolása
A Szabályzat azt is pontosan meghatározza, hogy az építőanyagokat hogyan kell szállítani, illetőleg raktározni vagy tárolni. A szabályok közül csak a legfontosabbakat említjük. Oltott meszet – a zsákcsomagolás kivételével – veremben kell tárolni. A beomlás megakadályozására a verem oldalait vagy rézsűsen kell kiképezni, vagy ki kell falazni. A vermet korláttal kell körülvenni, vagy lefedni, esti munkavégzés esetén pedig a verem környékét meg kell világítani. A mésztároló verembe – amely kézi kiemelés esetén 2 m-nél mélyebb nem lehet – biztonságos lejáratot kell kialakítani. A rakatmagasság nem haladhatja meg
- tégla esetében az 1,8 métert,
- cserép esetében az 1,8 métert,
- kocka-, szegély- és egyéb idomkövek esetében az 1,5 métert,
- burkolólap esetén az 1,2 métert.
Egyéni védőfelszerelés
Építőipari kivitelezési munkaterületen kötelező a védősisak. Nem kell védősisakot viselni a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett belső munkahelyen dolgozó munkavállalóknak. A jogszabályokban meghatározott egyéni védőfelszerelést úgy kell megválasztani, hogy biztosítsa a fellépő veszély és/vagy ártalom elleni védelmet, megfeleljen a munkavállaló testi méreteinek. Amennyiben többféle veszély együttes hatása ellen kell egyéni védőeszközt biztosítani, ezeket egymással összhangban kell megválasztani úgy, hogy valamennyi hatás ellen megfelelő védelmet nyújtsanak. Azoknál a munkáknál, amelyeknél fennáll a vízbe vagy egyéb folyadékba esés veszélye, a munkavállalót automatikusan felfújódó mentőmellénnyel is el kell látni.
Kőművesmunkák
Az építkezéseken a kőművesmunkáknál érheti a legtöbb baleset a munkavállalót. A jó kőműves nemcsak a szakmája fortélyait, hanem a biztonságos munkavégzés szabályait is ismeri, a Szabályzat mégis meglepő részletességgel ecseteli a kőművesmunka munkavédelmi előírásait. Ezek közül – terjedelmi okokból – csak a legfontosabbakat említjük.
A falazóállás padozatának szintjéről mérve legfeljebb 1,4 méter magasságig (falazómagasság) végezhető falazómunka. Meglévő falak kiváltása esetén a kiváltó szerkezet elkészültéig a kiváltott falrész feletti szerkezetből átadódó terheket ideiglenes szerkezettel (pl. dúcolással) kell az építmény teherbíró részeire vagy a talajra átadni. A 15°-ot meghaladó hajlásszögű tetőnél falazáshoz, valamint kéményfedkő és kéménytoldalék elhelyezéséhez állványt kell készíteni. A homlokzati kőburkolat, a kőkeret, a fedkő elhelyezéséhez a felhasználni kívánt építési elemek elhelyezésére méretezett állványt kell biztosítani.
A konzolos szerkezet (lebegő lépcsők, erkély, függőfolyosó-lemezek, párkányelemek) szabad végét mindaddig alá kell támasztani, míg nincs biztosítva a leterhelése. A konzol alátámasztását csak akkor szabad eltávolítani, ha a konzol erőtanilag megfelelően le van terhelve (pl. ha a leterhelő fal a konzol felett legalább egy emelet magasságban elkészült). Előre gyártott födémgerendák elhelyezéséhez erre a célra kialakított fogadóállást kell biztosítani. A födémgerendák közti födémelemek, béléstestek elhelyezéséhez legalább 1,0 méter széles pallóterítésről kell gondoskodni. A födémen – a munkavégzés teljes területén – botlásmentes, szilárd felületet kell létesíteni. Lakott területen végzett munkánál, lépcsőházban, függőfolyosón és egyéb, le nem zárható közlekedési útvonalakon az építési munka sajátosságától függően meghatározott szélességű, tisztán tartott területet kell hagyni a közlekedésre. Ennek a sávnak minimum 60 cm-nek kell lennie.
Tégla- vagy vasbeton pillér javítása, megerősítése esetén a tehermentesítést a munkavégzés megkezdése előtt méretezett dúcolással kell biztosítani. A hibás, laza részeket le kell vésni, és csak ezt követően szabad megkezdeni a javítási munkát.
Alapszélesítésnél a meglévő alaptest egyik oldalán kell először elvégezni a földmunkát és az új alaptest elkészítését. Csak ezt követően szabad a másik oldalon az alapgödör kiemelését megkezdeni. Az egyszerre munkába vett szakasz legfeljebb 3 méter lehet.
Ha tűzfal vagy oromfal tűzfalkapcsokkal van rögzítve a tetőszerkezethez, a tetőszerkezet megbontása esetén a végleges merevítésig gondoskodni kell a fal ideiglenes megtámasztásáról.
Munkavégzés tetőszerkezeten
Azokon a tetőszerkezeteken, amelyeknek dőlésszöge a 20 fokot meghaladja, de 45 foknál nem nagyobb, magassága pedig a talajszinthez képest eléri a 2 métert, munkát csak akkor szabad végezni, ha a védőberendezést és/vagy a munkát végzők zuhanás elleni védelmét megoldották. Vizes, csúszós vagy töredezett tetőborítás esetén a 20 fok dőlésszög alatt is szükséges a személyek és tárgyak leesés elleni védelmének a biztosítása. A tetőfedő-felfekvő létrát minden esetben rögzíteni kell.
Amennyiben a tetőszerkezet dőlésszöge meghaladja a 45 fokot, a munka elvégzéséhez rögzített munkaülést kell alkalmazni. Szalma- és nádtető készítésénél a tetőfedő-felfekvő létrát megfelelő teherbírású és 40 cm hosszúságú kapaszkodóhoroggal kell kialakítani.
Ha a munkavállaló különös veszélyeknek van kitéve a tetőn, legalább két személynek együttesen kell dolgoznia. Ilyen tevékenységnek kell tekinteni a 45° hajlásszögnél nagyobb, valamint a havas-jeges tetőn végzett munkát. Hullámpalával tetőt fedni legalább 30 mm vastagságú és 50 cm széles, legalább II. osztályú deszkaanyagból készített, hosszanti és keresztirányban elhelyezett, csúszásmentesen kialakított és rögzített padozatról szabad.
Munkavégzés gépi eszközökkel
Az irányító kötelessége, hogy kialakítsa az építési munkahelyen a munkagépek, járművek közlekedési rendjét, és azt az érintettek tudomására hozza. Az építési munkahelyeken üzemeltetett valamennyi gépi meghajtású munkaeszközt a kezelője minden munkavégzés előtt köteles megvizsgálni. Amennyiben a gép kezelője a gép bármely hibáját észlelte, és azt elhárítani nem tudta, köteles a legrövidebb időn belül megtenni a szükséges intézkedéseket, a műszaki hibát jelenteni a munkairányítónak, ezt bejegyezni a gépnaplóba, műszakváltás alkalmával pedig közölni a gépet átvevő személlyel. A hiba elhárításáig a géppel munkát végezni tilos.
Az építőipari kivitelezési munkáknál üzemeltetett gépet úgy kell telepíteni, hogy ne veszélyeztesse a munkahelyet, az emberi tartózkodásra szolgáló épületet, illetőleg a közforgalmú utat. Ha ez nem valósítható meg, akkor egyéb, ezzel egyenértékű védelemről kell gondoskodni, mint pl. védőfal, dúcolás stb. Építési munkahelyen nem telepíthető gép feszültség alatt lévő erősáramú, kis- vagy nagyfeszültségű lég-, illetve kábelvezeték veszélyes közelségében. A gép nem veszélyeztethet továbbá nyomástartó edényt, csővezetéket, tűz- és robbanásveszélyes, illetve egyéb veszélyes anyagot tároló helyiséget. A belső égésű motorral, vagy nyílt lánggal üzemelő gépet a tűz- és robbanásveszélyes anyagot tároló helyiség veszélyes övezetén kívül kell elhelyezni.
Építési munkahelyen gép nem telepíthető az építmény 0,6 méteres biztonsági távolságán belül, kivéve ha a gépet erre tervezték, vagy elkerítéssel akadályozták meg a veszélyes térbe belépést.
Munkaeszközt vagy egyéb berendezést személyekkel együtt szállítani a földmunkagépen tilos.
Teheremelés kotrógéppel
A kotrógépes teheremelés megkezdése előtt a kotrógép vezetője köteles meggyőződni a biztonsági berendezések, különösen a fékek, a végálláskapcsolók és a vészberendezések működéséről. Terhet elhelyezni a kotró emelőrészébe csak a kotrókezelő engedélyével, a gép teljesen leállított állapotában szabad. A teherelhelyezést végző személynek és az esetleg kijelölt irányítónak úgy kell elhelyezkedni, hogy őket a kotrógép kezelője jól láthassa. A terhet úgy kell elhelyezni, illetve rögzíteni, hogy az ne csúszhasson meg, ne eshessen ki. A kotróvezető köteles figyelemmel kísérni, hogy a teher vízszintesen álljon. A terhet személyek fölött átemelni nem szabad, és azt a talaj közelében kell mozgatni, a rezgést el kell kerülni.
| Öltözők, mosdók |
|---|
| Az építkezéseken munkát végző munkavállalók számára megfelelő öltözőhelyiségeket és zuhanyozót kell kialakítani, amennyiben a tevékenységüket munka- vagy védőruhában végzik. Az öltözőhelyiségben biztosítani kell, hogy a munkavállalók saját ruhájukat és személyes holmijukat elzárhassák, illetve szükség esetén munkaruhájukat megszáríthassák. Szükség szerint – pl. veszélyes anyagok, nedvesség, erős szennyeződés esetén – meg kell oldani a munka-, védőruházat és a saját ruházat elkülönített tárolását. |
Szak- és szerelőipari munkák
Tetőfedő- és szigetelőmunkák
Tetőfedés megkezdése előtt a tetőszerkezet lécezését felül kell vizsgálni, a csomós, veszélyesnek minősülő, elkorhadt, hibás léceket ki kell cserélni, és a munkát csak ezek után szabad megkezdeni. Munkakezdés előtt a tetőn áthaladó vagy a munkavégzés közelében lévő csupasz villamos vezetéket feszültségmentesíteni kell. Üzemek fedési vagy javítási munkálatainál a munkavégzés ideje alatt a dolgozókat védeni kell a munkatérre kiáramló gázok és gőzök ellen, azok elvezetésével, a kiáramlást okozó tevékenység megszüntetésével, egyéni védőeszközök alkalmazásával stb.
Ha a tetőn munkát végeznek, Vigyázz, a tetőn dolgoznak!" feliratú táblával a közlekedés szintjén jelezni kell a munkavégzést. Szükség esetén elkerítéssel kell biztosítani, hogy személyek ne kerülhessenek olyan közelségbe, hogy az esetleg lehulló cserép vagy szerszám sérülést okozhasson. Tetőn munkát végezni csak csúszásmentes lábbeliben szabad. A munka befejeztével naponként a tetőt, a csatornákat meg kell tisztítani a törmelékektől, hulladékoktól. Anyag és szerszám a munka befejezése után nem maradhat a tetőn.
Vízszigetelő munkák
Forró ragasztóanyagok szállításához csak csőrös, zárható fedelű edényt szabad használni, amelynek mérete lehetővé teszi a biztonságos szállítást anélkül, hogy a munkát végző az edény oldalfalával közvetlenül érintkezésbe kerülne. Forró ragasztóanyaggal teli edényeket emelni és szállítani csak védőkesztyűben szabad. Az edényt legfeljebb a 3/4 részéig szabad megtölteni. Olvasztási munkákhoz az olvasztóüstöt is legfeljebb a 3/4 részéig szabad megtölteni. Vigyázni kell, hogy az olvasztandó anyag ne tartalmazzon szennyeződést, és biztosítani kell, hogy az olvasztás időtartama alatt ne kerülhessen idegen anyag az olvasztóedénybe. A forró bitumennek vízzel vagy vizes felülettel való közvetlen érintkezését meg kell akadályozni. Az olvasztóüstöt jól zárható üstfedővel kell ellátni, tűzoltási céllal az olvasztóüst mellett megfelelő mennyiségű homokot és lapátokat kell készenlétben tartani. Az olvasztóüstből a forró anyag kiszedéséhez legalább 1,5 méter hosszú merőedényt kell alkalmazni. Az üstre a szétfröccsenést megakadályozó csatornát kell szerelni. A forró bitumenbe az olvasztani kívánt anyagot az edény fala mentén kell becsúsztatni. Forró bitumennel végzett bármilyen munkát csak a testet fedő zárt munkaruhában lehet végezni.
| A munkavállaló alkalmassága |
|---|
|
Építéskivitelezési munkahelyen csak azokat a személyeket szabad foglalkoztatni, akik alkalmasak a munkavégzésre, vagyis akik átestek a munkaköri alkalmassági vizsgálaton. A munkavállaló alkalmassági vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.
Egyedül csak olyan személy végezhet munkát, akit erre felkészítettek, és alkalmasságáról a munkáltató meggyőződött. Járművet, munkagépet vagy egyéb segédeszközt csak az a személy vezethet, illetve kezelhet, aki megfelel a külön jogszabályban előírt feltételeknek. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra kell sort keríteni a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt, ha a munkavállaló fizikai munkát végez. Az időszakos alkalmassági vizsgálaton a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. |
Bontási munkák
A bontási munkákhoz bontási tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a bontás sorrendjét, technológiáját, a szükséges eszközöket és az alkalmazandó segédszerkezetet. A bontási munkát csak szakképesítéssel, tapasztalattal és megfelelő gyakorlattal rendelkező személy irányításával szabad végezni.
A bontási munkák megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy az építmény milyen anyagból készült, található-e azbeszttartalmú anyag az épületen. Munkamegszakítás esetén biztosítani kell a bontás közbeni, valamint a megmaradó épületszerkezetek állékonyságát.
A bontási munkaterületet kerítéssel kell körülvenni, és meg kell akadályozni az idegen, illetéktelen személyek bejutását. Az épületek összefüggő szerkezeti részeit több szinten egyszerre bontani nem szabad.
Meglazult, vagy bizonytalan teherbírású épületszerkezetekre, födémekre állványt vagy dúcolást nem szabad helyezni. A bontás során használt aládúcolásokat, kitámasztásokat, kiváltásokat méretezni kell. Döntéssel történő épületbontás esetén annak időpontjáról az érintett terület lakóit értesíteni kell. A döntés irányába eső területet szabaddá kell tenni, és el kell keríteni. Bontásnál a falmagasság kétszeresének megfelelő sávot kell veszélyes zónának tekinteni.
Markolóval történő bontás esetén a felemelt markoló és a bontandó építmény felső szintje között 0,5 méter szabad távolságnak kell lenni. Súllyal történő döntés esetén a munkagép gémállását úgy kell megválasztani, hogy a gém csúcsa és a bontandó épületrész legmagasabb szintje között legalább 1,5 méter szabad távolság legyen.
Azbesztet tartalmazó építmények bontása
Ha a vizsgálat kimutatta, vagy a bontást kivitelező vállalkozónak bármilyen módon tudomására jutott, hogy a bontásra kijelölt építmény azbeszttartalmú, akkor a bontási műveletet csak különleges szabályok szerint végezheti el.
Azbeszttartalmú építmények bontásánál részletes bontási utasítást kell készíteni a munkáltatónak, melyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területi szervével engedélyeztetni kell.
Azbeszttartalmú építőanyagok bontásánál az építményen más személyek nem tartózkodhatnak. A bontási területet körül kell keríteni, és táblák elhelyezésével kell felhívni a figyelmet a veszélyes munkavégzésre. A táblák szövege: Figyelem! Azbeszttartalmú építmény bontása folyik!" A bontási munkaterületen dohányozni tilos. Az azbeszttartalmú bontott építési anyagot zárt rendszerben kell a zárt szállító járműhöz juttatni. Az azbeszttartalmú építményrészeket és bontási anyagot folyamatosan nedvesen kell tartani. A keletkező port a keletkezés helyén megfelelő szűrővel ellátott elszívóberendezés segítéségével el kell szívni.
A munkavállalók részére egységes védőruhát kell biztosítani. A munkaterületet a munka befejezése után meg kell tisztítani, a végső vagy finomtisztítást azonban csak akkor lehet elvégezni, ha méréssel kimutatták, hogy a levegőben nincs a megengedett mértéket meghaladó azbesztszemcse. Ennek vizsgálatára legkorábban 12 óra elteltével kerülhet sor. A visszamaradt azbesztport festékkel vagy egyéb kötőanyaggal kell az építmény elemeihez kötni.
Az azbeszttartalmú épületek bontásánál használt egyéni védőeszközöket és védőruhákat elkülönítetten kell tárolni. Az azbeszt- vagy azbeszttartalmú hulladékot, valamint egyéb felhasznált anyagokat elkülönített tárolóban kell gyűjteni, és úgy kell tárolni, hogy abból a környezetbe azbesztpor ne juthasson ki.
Az azbeszttartalmú építményeket úgy kell bontani, hogy azok ne sérüljenek meg. A bontási és szállítási műveletek alatt a felületüket nedvesen kell tartani.
Azbeszttartalmú építményelemeket dobálni tilos, a mozgatásukat emelőberendezéssel kell megoldani. Azbeszttartalmú építményelemeket szállítani csak letakarva lehet.
Azbeszttartalmú építményelemek bontásánál a rögzítőelemeket, a tömítéseket stb. lezárható tartályban kell összegyűjteni, és az azbeszttartalmukat is jelölni kell.
Munkavégzés szűk munkatérben
Aknákban, csatornákban, árkokban munkát végezni csak akkor szabad, ha a munkavégzés megkezdése előtt a munka irányítója meggyőződött arról, hogy ott gázok vagy egyéb veszélyes anyagok nem képződtek, vagy a képződött ilyen anyagok a munka során felhasznált anyagokkal vagy eszközökkel reakcióba lépve veszélyeztetik-e a munkavégzőket. Csatornákban, aknákban végzendő munka esetén a szükséges helyi adottságoktól függő biztonsági előírásokat a munkavégzés irányítójának meg kell határoznia, és ismertetnie a munkát végzőkkel. A csatorna, illetve az akna lejáratánál figyelő személyeket kell elhelyezni, akik a bent tartózkodókkal kapcsolatot tartanak. Biztosítani kell, hogy megfelelő nagyságú és számú bebúvónyílás álljon rendelkezésre a munkavégzés idején, hogy veszély és/vagy baleset esetén a szűk teret minden időben, gyorsan el lehessen hagyni, a balesetet szenvedettet pedig ki lehessen menteni.
A bebúvónyílások számát és méretét a Szabályzat határozza meg.
| Munkaügyi ellenőrzés |
|---|
|
A munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei (fővárosi) felügyelőségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői, illetve munkaügyi felügyelői végzik. A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.
A munkaügyi ellenőrzés – többek között – kiterjed:
megtartására. Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult:
A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében felhívja
A felügyelő a határozata azonnali végrehajtását is elrendelheti. A felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult. Munkaügyi bírság A munkaügyi bírság mértéke
terjedhet. A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, valamint az érintett munkavállalók számát. A felügyelő az ügy összes körülményeinek mérlegelése alapján a munkaügyi bírság kiszabására irányuló javaslata mellett szabálysértési eljárást is lefolytathat. Egy ellenőrzés során ugyanazon jogszabályi rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelő szabálysértési eljárást nem folytathat le, rendbírságot nem szabhat ki, ha az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője munkaügyi bírságot szabott ki. A felügyelő, valamint az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el. A bíróság a felügyelőség által hozott közigazgatási határozatot megváltoztathatja. |
