Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Foglalkoztatási törvény
2001. július 1-jétől módosult a foglalkoztatás támogatási és szervezetrendszere.
Képzési támogatás
A munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzése támogatható annak a személynek, aki még nem töltötte be a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét –, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot, illetve aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, avagy terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, ápolási díjban részesül. Ez utóbbiak képzése azonban csak akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, ha a képzés a gyermek másfél éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint ha a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy nem folytat keresőtevékenységet.
Képzési támogatásként keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás adható, illetve megtéríthetik a képzéssel kapcsolatos költségeket is.
Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés
Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatásiszerkezet-átalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez. Támogatás nyújtható továbbá annak a munkaadónak, aki AM-könyvvel rendelkező munkanélküli foglalkoztatását vállalja. A támogatás összege az adott foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értékének 50 százaléka lehet.
Állami Foglalkoztatási Szolgálat
Az Flt.-módosítás leglényegesebb része a szervezetrendszer megváltoztatása. A Munkaerő-piaci Szervezet elnevezése Állami Foglalkoztatási Szolgálatra, az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ pedig Foglalkoztatási Hivatalra változott.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a következő szervekből áll:
- foglalkoztatási hivatal,
- megyei (fővárosi) munkaügyi központok,
- munkaerő-fejlesztő és -képző központok.
(2001. évi XXIV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról)
Céltámogatások
Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer létesítését szolgáló, 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális mértéke – a helyi önkormányzatok 2001. évi új címzett támogatásáról, egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben foglaltak figyelembevételével – megegyezik a céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel.
A címzett támogatásokról szóló döntés során előnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyekre EU-támogatás (ISPA, PHARE) iránti igényt nyújtottak be, és azzal az érintett szakminisztérium egyetért, illetve amelyek EU-támogatási igényéről kedvező döntés született. A címzett támogatás lehívása csak akkor kezdhető meg, amikor az önkormányzat hivatalosan értesült az EU-támogatás jóváhagyásáról. Amennyiben az önkormányzat EU támogatási igényét elutasítják, úgy erről az önkormányzatnak haladéktalanul értesítenie kell a Belügyminisztériumot, amely intézkedik a jóváhagyott címzett támogatási előirányzat elvonásáról. Az elvonással felszabaduló előirányzat a címzett és céltámogatás adott évi előirányzatát növeli.
A törvény 1. számú melléklete tartalmazza a helyi önkormányzatok részére a támogatás szempontjából új beruházásaikhoz 2001-ben és az azt követő években járó címzett támogatást ágazatonként, önkormányzatonként és beruházásonként. Nem részesülnek címzett támogatásban a törvény 2. számú mellékletében felsorolt önkormányzati beruházások. A Cct. 3. §-ának (7) bekezdése alapján – jogszabályi változásból eredően a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt – a folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatos eredeti döntések a törvény 3. számú melléklete szerint módosulnak.
(2001. évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok 2001. évi új címzett támogatásáról, egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról)
Elektronikus aláírás
Új törvény született az elektronikus aláírásról. Gutenberg óta az elektronikus aláírás elismerése jelenti a legnagyobb változást az információáramlásban, az okiratok elismerésében. A törvény hatálybalépése, 2001. szeptember 1. után már nemcsak a papírformátumú okiratokat lehet magánokiratnak, közokiratnak elfogadni, hanem az elektronikus formában létező szerződéseket, (jog)nyilatkozatokat stb. is. Az elektronikus aláírás nem más, mint az elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt és azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat, illetőleg dokumentum.
Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások: az elektronikus aláíráshitelesítés-szolgáltatás, az időbélyegzés, az aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése. A hitelesítésszolgáltatás keretében a hitelesítésszolgáltató azonosítja az igénylő személyét, tanúsítványt bocsát ki, nyilvántartásokat vezet, fogadja a tanúsítványokkal kapcsolatos változások adatait, valamint nyilvánosságra hozza a tanúsítványhoz tartozó szabályzatokat, az aláírás-ellenőrző adatokat és a tanúsítvány aktuális állapotára (különösen esetleges visszavonására) vonatkozó információkat. Időbélyegzés során a szolgáltató az elektronikus dokumentumhoz időbélyegzőt kapcsol. A szolgáltatásokat egyenként, vagy azok közül többet együttesen is lehet nyújtani. A hitelesítésszolgáltató jogosult arra, hogy különböző feltételekkel (pl. felelősségvállalás mértéke) bocsásson ki tanúsítványokat.
A jogszabály alapján a biztonságos aláírás-létrehozó eszközöknek megfelelő technikai és eljárási eszközökkel biztosítaniuk kell, hogy legalább
- az aláírás készítéséhez használt aláírás-létrehozó adat aláírónként mindig különbözzön s titkos legyen,
- az aktuálisan elérhető technológiával kellő bizonyossággal garantálja, hogy az aláírás készítéséhez használt aláírás-létrehozó adat nem rekonstruálható, védett a jogosulatlan felhasználókkal szemben, illetve hogy az aláírás nem hamisítható.
A biztonságos aláírás-létrehozó, illetve -ellenőrző eszközöknek nem szabad az aláírandó elektronikus dokumentumot módosítaniuk, illetőleg az aláírás folyamatában lehetővé kell tenniük e dokumentum megjelenítését az aláíró számára.
Az elektronikus aláírásról szóló törvénnyel egy sor fontos törvény is módosult. Így változott a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.), a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.), az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.), a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény is.
(2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról)
Köztisztviselői életpálya
2001. július 1-jén lépett hatályba a köztisztviselők jogállásáról szóló új törvény. A kormányzat célja, hogy egy jól kiszámítható besorolási és ehhez kapcsolódó jövedelmezési szabályokkal kiszámíthatóvá váljék a köztisztviselők életútja. Teljesen új a törvényben a vagyonnyilatkozat szabályozása, a köztisztviselői életpályáról szóló fejezet, a köztisztviselő teljesítményének értékelése, minősítése. Változott a juttatási rendszer, az adatkezelési szabályozás, az etikai eljárás is.
A törvény módosítja többek között a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény rendelkezéseit is.
(2001. évi XXXVI. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról)
Devizaliberalizáció
2001. június 16-ától a forintunk gyakorlatilag konvertibilissé vált, így nem szükséges devizahatósági engedély, illetve bejelentés a szerződéskötéshez vagy a pénzügyi műveletekhez (például amikor a devizabelföldiek és devizakülföldiek egymásra tekintettel devizát, valutát, belföldi fizetőeszközt, illetőleg vagyoni értéket belföldön és külföldön átruháznak). A devizabelföldi és a devizakülföldi bármely fizetőeszközt összegkorlátozás és kiviteli igazolás nélkül vihet és küldhet ki az országból, illetve hozhat és küldhet be az országba. A devizabelföldi és a devizakülföldi vagyoni értéket devizajogi korlátozás nélkül vihet és küldhet ki az országból. A konvertibilis pénznemben történő szerencsejáték-szervezéshez a jövőben nem kell megszerezni a devizahatóság engedélyét.
A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról szóló 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet hatálybalépése után a devizabelföldinek nem kell bejelentenie a devizahatóságnak a közvetlen vállalkozás szerzését, elidegenítését, a megszüntetését, a jegyzett tőkéjének csökkenését, a más külföldi vállalkozással történő egyesülését, összeolvadását vagy abból való szétválását.
Nem kell devizahatósági engedély ahhoz sem, hogy a devizabelföldi zárt körben vagy nyilvánosan forgalomba hozzon, valamint elismert külföldi értékpapírpiacra bevezessen kötvényt és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, pénzpiaci eszközt (amelynek a kibocsátáskori lejárati ideje rövidebb, mint 365 nap), kiállított átruházható eszközt, illetve nyílt végű befektetési alapra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt külföldön.
A vállalkozás a külföldön vezetett forintszámlája terhére is kezdeményezhet deviza-, valutavásárlást. A devizabelföldi nem köteles hazautalni vagy hazahozni a külföldön megszerzett (birtokába került) vagy a felhatalmazott hitelintézetnél és az átváltóhelyen forintért vásárolt vagy devizaszámláról külföldre átutalt és fel nem használt devizát, valutát. A vállalkozás nem köteles a devizaszámláján el nem helyezett deviza, valuta forintra történő átváltására. A devizabelföldi és a devizakülföldi személy belföldön forint ellenében a hitelintézetnél vagy az átváltóhelyen okmányok bemutatása nélkül, illetőleg külföldön konvertibilis devizát, valutát vásárolhat.
A devizabelföldi személy devizahatósági engedély nélkül tarthat külföldön külföldi pénznemben vezetett számlát, illetőleg helyezhet el betétet és letétet.
A konvertibilis forintszámla egyenlege külföldre forintban is átutalható. Devizabelföldi devizakülföldinek vagyoni értéket ajándékozhat.
A vámszabad területi társaság összegkorlátozás nélkül külföldön is tarthatja a konvertibilis valuta- és devizakészletét.
A jogszabály melléklete a nemzetközi fizetési forgalom jogcímeit tartalmazza.
[88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról]
Veszélyes hulladék
A 2002. január 1-jén életbe lépő jogszabály tartalmazza a hulladék veszélyességének a megállapítását, a veszélyes hulladékok kezelésére, gyűjtésére, begyűjtésére, tárolására vonatkozó szabályokat, továbbá a veszélyes hulladékok szállítását, a technológiaminősítését, az előkezelését, a hasznosítását, az ártalmatlanítását rendező előírásokat.
A hulladék termelője vagy kezelője – minősítési eljárásban – a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől kérheti a hulladékjegyzékben nem szereplő, illetve oda be nem sorolható, valamint az ismeretlen összetételű, ezért veszélyes hulladékként kezelendő hulladékok veszélytelenségének vagy veszélyességének a megállapítását. A hulladékminősítési kérelmet a termelő telephelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőségnél kell benyújtani.
A hulladék minősítését a hulladékminősítő bizottság állásfoglalása alapozza meg. A bizottság működési rendjét a rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.
[98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről]
Megváltozott munkaképességű dolgozók
Módosult a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1993. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet. 2001. június 28-ától az átlagos statisztikai állományi létszám számításakor korrigáltan kell számba venni a rokkantsági nyugdíjban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban, az átmeneti járadékban, a rendszeres szociális járadékban, valamint a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő dolgozók létszámát, a következők szerint:
- a telephelyen foglalkoztatott dolgozók esetén az általuk teljesített napi munkaidőnek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányával,
- a bedolgozó esetén a munkáltatónál azonos munkakörben teljes munkaidőben norma szerinti teljesítménnyel elérhető munkabér hányadosával, illetve ennek hiányában a munkáltatónál tárgyhónapban munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók által elért átlagkereset hányadosával
kell a korrekciót végrehajtani.
A rendelet melléklete a kijelölt célszervezetek részére a normatív támogatás (dotáció) tárgyhavi igényléséhez szükséges adatlapot tartalmazza.
[3/2001. (VI. 20.) SZCSM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1993. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról]
Útvonal-használati díj
2001. június 1-jétől nem kell útvonal-használati díjat és kiállítási költségtérítést fizetni a nemzetközi szerződésben mentességet kapott, továbbá a rendelet 5. számú mellékletében előírtaknak megfelelő, valamint a következő útvonalon közlekedő járművek után:
M1-es autópálya Budapest-Hegyeshalom között,
M5-ös autópálya Budapest-Kiskunfélegyháza között,
M7-es autópálya, autóút Budapest-Siófok között,
M0-s autóút M1-M5 autópálya között,
15. sz. főút Rajka-M1 autópálya között.
[20/2001. (VI. 1.) KöViM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről szóló 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet módosításáról]
Elszámolható üzemanyagárak
A Magyar Közlöny 2001/69. számában jelent meg a 2001. július 1. és szeptember 30. között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH-közlemény.
Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Ólmozatlan motorbenzinek:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 242 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 252 Ft/l
Keverék 241 Ft/l
Gázolajok 217 Ft/l
(APEH-közlemény a 2001. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról)
Jogegységi határozat
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának munkaügyi jogegységi tanácsa a következő jogegységi határozatot hozta:
A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának, valamint az általa okozott kárnak a megtérítésére irányuló igényét – választása szerint – munkaügyi jogvitában is érvényesítheti. Ezzel megszűnt az a korlátozás, amely szerint a munkáltató kizárólag fizetési felszólítással érvényesíthette a dolgozó munkaviszonyból eredő tartozásának megfizetése iránti igényét. A munkáltató a jövőben választhat az igényérvényesítés két módja között, s nem kell feltétlenül időt pazarolnia az eleve reménytelennek látszó fizetési felhívásokra.
(A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 1/2001.MJE számú jogegységi határozata)
