Tévedés bárhol előfordulhat, ahol emberek dolgoznak. Így van ez a munkavállalónak járó különféle javadalmazások kifizetésénél is. Cikkünk a kifizető szempontjából tekinti át, mikor van helye reklamációnak a pénztártól való távozás után.
Munkabér
A munkavállalótól 60 napon belül írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni a jogalap nélkül kifizetett munkabért.
A visszakövetelésre a kifizetéstől számított 60 napon belül van lehetőség. Ez azt is jelenti, hogy a jóhiszemű munkavállaló mentesül a visszafizetési kötelezettség alól, amennyiben a munkáltató a határidőn belül nem ad ki írásbeli felszólítást. A munkáltató írásbeli felszólításának tartalmaznia kell a tartozás összegét, a tartozás jogcímét és a jogorvoslati lehetőségre való figyelmeztetést.
A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános (3 éves) elévülési határidőn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés jogtalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A munkavállalónak különösen akkor kell a kifizetés jogalap-nélküliségét felismernie, ha a szokásosnál indokolatlanul jóval magasabb összeget kapott, vagy ha a téves kifizetést nem megfelelő elszámolással maga idézte elő.
A munkavállaló rosszhiszeműségét – vagyis hogy a dolgozó tudott a tévedésről – a munkáltatónak kell bizonyítania.
A fellebbezéssel meg nem támadott fizetési felszólításnak a jogerős határozattal egyenlő hatálya van. (A munkavállaló munkabéréből kizárólag akkor van helye levonásnak, ha a visszafizetésre kötelező határozat jogerőssé válik.)
Munkaviszonnyal összefüggő tartozások
A munkáltató írásbeli felszólítással érvényesítheti a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét.
A tévesen kifizetett költségeket, egyéb, munkabérnek nem minősülő juttatásokat az elévülési határidőn belül lehet visszakövetelni. Az előleg nem minősül munkabérnek, azzal a munkavállalónak utólag kell elszámolnia, így azt is az elévülési határidőn belül követelheti vissza tőle a munkáltató.
Fizetési felszólítással követelhető vissza többek között:
- – a tanulmányi szerződés alapján visszatérítendő támogatás,
- – a munkáltatói lakásépítési támogatásnak a szerződésszegés esetén visszajáró összege,
- – a munka- és védőruhával kapcsolatos tartozás,
- – a szerszám, a munkaeszköz elvesztéséből származó tartozás.
Társadalombiztosítási ellátások
Jogalap nélküli a társadalombiztosítási ellátás abban az esetben, ha azt olyan személy részére fizették ki, aki arra nem jogosult, illetve jogosult ugyan, de nem arra az összegre, amelyet neki kifizettek.
Nyugellátás
Az, aki jogalap nélkül vett fel nyugellátást, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 90 napon belül írásban kötelezték. A 90 napos határidő elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a téves nyugellátás felvétele felróható volt.
Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre írásban kötelezték.
A nyugdíj-biztosítási szerv a törvényen alapuló követelését 5 éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás jogerős bírói ítélettel megállapítottan bűncselekmény, a követelés 5 éven túl is érvényesíthető mindaddig, míg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
A jogalap nélkül felvett saját jogú nyugellátással kapcsolatban a nyugdíjfolyósító szerv hozza meg a visszafizetésre, illetve megtérítésre kötelező határozatot. Ha a túlfizetés az ellátás helytelen megállapítása miatt történt, a módosító határozatot az ellátást megállapító szerv előbb módosítja az ellátást megállapító határozatát, amelynek rendelkező részében utal arra, hogy a visszafizetésre kötelező határozatot a nyugdíjfolyósító szerv hozza majd meg.
A kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvényben szabályozott baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a nyugellátással kapcsolatos felelősségi szabályokat kell alkalmazni. A visszafizetéssel, megtérítéssel kapcsolatos feladatokat az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek látják el.
Egészségbiztosítási ellátások
Aki jogalap nélkül vett fel egészségbiztosítási ellátást – táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat –, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték.
A 30 napos határidő leteltével csak attól követelhető vissza a jogalap nélkül felvett ellátás, akinek az ellátás felvétele felróható volt. Ez a követelés a felvett ellátás kifizetésétől számított 5 éven belül érvényesíthető. A bíróság jogerős ítélete szerinti bűncselekmény esetén a követelés 5 éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény miatti büntethetőség el nem évül.
Az ellátás felvételétől számított 30 – nyugellátás esetén 90 – napon belül határozattal visszakövetelt ellátásnál nem kell vizsgálni, hogy a téves kifizetés kinek a hibájából történt.
Az ellátás felvétele akkor felróható, ha
- az ellátást felvevő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, ennek ellenére azt felvette (ezt tekintjük szándékosságnak),
- az ellátást felvevő nem tudta, hogy az ellátásra nem jogosult, de a körülményekből azt tudnia kellett volna (gondatlanságnak minősített eset).
Arra vonatkozóan, hogy a visszafizetésre kötelezés az ellátás felvételétől számított 30 napon belül, vagy azt követően történt-e, a visszafizetésre kötelező határozat kézhezvételének – bizonyított – napja az irányadó.
A jogalap nélkül felvett ellátásra vonatkozó, visszafizetésre kötelező határozatot az a szerv hozza meg, amely az ellátást folyósította:
- a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
- a területi (fővárosban a Pest megyei) államháztartási hivatal esetén a TÁH, korábban TÁKISZ,
- egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár.
A visszafizetési kötelezettség érvényesítése határozattal történik. A határozatnak tartalmaznia kell a határozatot hozó szerv nevét, címét, a határozat számát, dátumát, az aláírásokat és az illetékes bélyegzőlenyomatát. A rendelkező részben fel kell tüntetni a vonatkozó jogszabályhelyeket, a visszafizetésre kötelezés tényét, a visszafizetendő összeget, a visszafizetés határidejét, módját. Az indokolásban fel kell sorolni a megállapított tényeket. Meg kell határozni a jogorvoslat módját, határidejét, a fellebbezés benyújtásának helyét, címzettjét.
Családtámogatási ellátások
Jogalap nélkül veszi igénybe a családtámogatási ellátást – nevelési ellátást, gyermekgondozási támogatást, anyasági támogatást – az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
Aki jogalap nélkül vett fel ellátást, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték, feltéve hogy a felvételtől, vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől kevesebb mint 3 év telt el. Bűncselekmény esetén a követelés 3 éven túl is érvényesíthető, a bűncselekményre irányadó elévülési időn belül.
A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza meg, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította:
- a családtámogatási kifizetőhely, ha az igénylő munkahelyén van családtámogatási kifizetőhely, kivéve a gyermeknevelési támogatást,
- minden más esetben az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei területi államháztartási hivatal – fővárosban a Pest megyei TÁH – és kirendeltségei.
A visszafizetésre kötelezető határozat kibocsátására és tartalmára vonatkozóan az egészségbiztosítási ellátásoknál tárgyalt szabályok a jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátásokra is érvényesek.
A családtámogatási ellátásra jogosult személy az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy az ellátás összegét érinti.
A foglalkoztató (kifizető) megtérítési kötelezettsége
A foglalkoztató (kifizetőhely) és az egyéb szerv köteles a jogalap nélküli társadalombiztosítási ellátás megtérítésére, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az említett szerv mulasztásának vagy tévedésének, vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és az ellátást nem lehet 30 napon belül visszakövetelni az ellátásban részesülőtől.
A foglalkoztató (kifizetőhely) megtérítési kötelezettségét megalapozza az a tény, hogy a jogalap nélküli kiutalás a mulasztásának vagy tévedésének a következménye. Az egyéb szerv megtérítési kötelezettsége pedig a valóságtól eltérő adatszolgáltatáson, vagy valamely adat valóságtól eltérő igazolásán alapulhat.
A jogalap nélkül felvett ellátás felvételétől számított 30 napon belül a foglalkoztató (kifizetőhely), illetve az egyéb szerv abban az esetben kötelezhető megtérítésre, ha
- az ellátás felvevője meghal, mielőtt a visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy
- az ellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a foglalkoztató (kifizetőhely), illetőleg az egyéb szerv mulasztásának vagy valóságtól eltérő adatszolgáltatásának következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett ellátás nem hajtható be.
Megtérítés a közrehatás arányában
Ha a jogalap nélküli ellátás felvétele az ellátásban részesülőnek, a foglalkoztatónak és az egyéb szervnek egyaránt felróható, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell kötelezni a visszafizetésre, illetve a megtérítésre.
Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért több foglalkoztatót (igényelbíráló szervet, kifizetőhelyet) vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
A közrehatás arányában fennálló felelősség terjedelmét nem érinti, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, vagy azt mérsékelték, illetve elengedték.
Kamatfizetés
A jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó jogszabály alapján a visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamat terheli. Ez alól kivétel, ha a felvevőt az ellátás kifizetésétől számított 30 napon belül kötelezték a visszafizetésre.
Ha a családtámogatási ellátásokra vonatkozó szak- és pénzügyi ellenőrzés során megállapítják, hogy az igényelbíráló szerv a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, a TÁH fizetési meghagyással intézkedik a különbözet megtérítéséről. A jogtalanul elszámolt összeg után a munkáltatót az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően késedelmi pótlék terheli.
