Kétrészes összeállításunk második részében az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség felügyelőségei által feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján tekintjük át az elmúlt esztendő tapasztalatait.
A súlyos munka-balesetek alakulása
A súlyos, ezen belül halálos kimenetelű munkabalesetek számát és arányát tekintve az 5. táblázat második sora, illetve a 2. diagram öt évre visszamenő adatai nyújtanak tájékoztatást. (Lásd A Munkaadó Lapja 2001. 4. szám 33. oldal.)
Az új BNO-10 kódlista 1998. évi bevezetésével lehetőség nyílt a sérülés jellege szerinti elemzésre. Az alábbi 11. táblázat a BNO-10. XX. főcsoport (a baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei: a sérülés, károsodás külső okai) szerinti fogalommeghatározásokhoz tartozó leggyakoribb okcsoportok szerinti halálos kimenetelű baleseti okokat tartalmazza.
A 11. táblázat:
2. oszlopa a BNO-10. XX. főcsoport kódszámát,
3. oszlopa a kódszámokhoz tartozó fogalmakat,
4.-6.-8. oszlopa az okcsoporthoz tartozó halálos kimenetelű munkabalesetek számát,
5.-7.-9. oszlopa az összes halálos kimenetelű munkabalesethez viszonyított arányát tartalmazza.
A leggyakoribb okcsoportként a táblázat a magasból történő leeséseket jelöli mindhárom esztendőben. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a 3., 4. és 5. sorok közlekedési baleseteket jelölnek. Így ha az itt regisztrált eseteket összegezzük, akkor 1998-ban 39 (24,7 százalék), 1999-ben 49 (31,8 százalék) és 2000-ben 37 (24,5 százalék) munkavállaló vált közlekedési baleset áldozatává. Az okcsoportokat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy azok sajnos minden esetben megtartják "dobogós" helyüket, a megelőző év esetszámaihoz viszonyított arányuk csak néhány százalékkal változik.
A fenti BNO-10. XX. főcsoport mellett "finomabb", az eseményt jobban kifejező jelleg besorolását figyelembe véve az alábbi (12. táblázat szerinti) esetszámot kapjuk:
A halálos kimenetelű munkabalesetek sorát e felosztás szerint is a közlekedési balesetek, a magasból történő leesések vezetik. A magasból történő eséssel járó munkabalesetek döntő többségénél a munkavállaló szabályszegő magatartása volt megállapítható, mert nem gondoskodott a leesés elleni védelemről.
| Halálos munkabalesetek a sérülés jellege szerint (11. táblázat) | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Kódja |
Megnevezése |
1998 |
1999 |
2000 | ||||
| Esetek száma | Összes %-a | Esetek száma | Összes %-a |
Esetek száma |
Összes %-a | |||
|
1 |
W100-199 |
Esés épület(ből)(ről) vagy építmény(ből)(ről), állványzat(ról)(ra), egyik szintről a másikra, létráról |
28 | 17,72 | 31 | 20,13 | 25 | 16,56 |
|
2 |
W200-499 |
Élettelen mechanikai erők által okozott balesetek |
25 | 15,83 | 31 | 20,13 | 33 | 21,85 |
|
Ebből |
W230 |
Beszorulás, becsípődés, összezúzódás tárgyak közé |
8 |
9 |
9 |
|||
| W200 | Ütés dobott, lőtt vagy eső tárgytól | 7 | 8 | 10 | ||||
| W220 | Nekiütődés vagy ütés egyéb tárgytól | 2 | 5 | 6 | ||||
|
3 |
V400-499 |
Autó utasának sérülése, autóval vagy teherautóval ütközésben, ill. motoros jármű közlekedési balesetében |
21 |
13,29 |
21 |
13,64 |
17 |
11,26 |
|
4 |
V500-599 |
Teherautó utasának sérülése (autóval vagy tehetautóval, ill. személy vagy tehetvonattal ütközésben) |
11 |
6,96 |
20 |
12,99 |
17 |
11,26 |
|
5 |
V010-099 |
Gyalogos sérülése közlekedési balesetben |
7 |
4,43 |
8 |
5,19 |
3 |
1,99 |
|
6 |
W750-840 |
Balesetszerű légzési veszélyeztetettség (elzáródás vagy fulladás beomlás, leomló föld vagy egyéb anyag miatt, egyéb fulladás) |
7 |
4,43 |
4 |
2,6 |
4 |
2,65 |
|
7 |
W650-740 |
Balesetszerű vízbe fulladás, elmerülés |
2 |
1,26 |
3 |
1,95 |
5 |
3,31 |
A 11. és a 12. táblázat eséses balesetei közötti különbség abból adódik, hogy a 12. táblázat eséses balesetei között nemcsak az építési munkaterületen bekövetkezett eseményeket tartalmazza, hanem az egyéb ilyen jellegű baleseteket is, például a közúti jármű rakományának tetejéről történő leesést is.
A 12. táblázat adatai szerint – bár az előző évi eseményekhez viszonyítva 15,2 százalékkal csökkent – a közúti járműkarambol következtében elhunytak száma továbbra is a legmagasabb (25,9 százalék) volt.
A magasból történő leesések száma 9,1 százalékkal mérséklődött, így is 19,9 százalékot tett ki.
Az anyagmozgatás közben bekövetkezett halálos munkabalesetek száma megduplázódott (7-ről 14-re emelkedett), amely az összes halálos események 9,3 százalékát jelenti.
Tovább csökkent (közel felére) a tárgyak leesése által okozott munkabalesetek száma. Ez elsődlegesen a korábban fadöntés során történt halálos balesetek számának csökkenését jelenti.
Az áramütés következtében elhunytak száma 50 százalékkal csökkent. A munkavállalók leggyakrabban 1999-ben a habarcskeverők szabálytalan üzemeltetése, 2000-ben a hálózati szerelés közben szenvedtek áramütést. Továbbra is magas az emberek támadása – gyilkosság – miatt bekövetkezett halálos munkabalesetek száma. A támadás főként a benzinkútnál dolgozó alkalmazottakat, a biztonsági őröket éri.
|
Halálos munkabalesetek (12. táblázat) |
||||
|---|---|---|---|---|
| Fajtája | Száma | Változás* | ||
| 1998 | 1999 | 2000 | % | |
|
Közlekedés |
||||
|
– közúti járműkarambol |
49 |
46 |
39 |
–15,2 |
|
– közúti (üzemi úti) karambol |
1 |
0 |
0 | |
|
– gyalogosgázolás |
7 |
6 |
5 |
–16,7 |
|
– üzemen belüli gépjármű-közlekedés |
4 |
0 |
2 | |
|
– légi közlekedés |
0 |
0 |
2 |
|
|
– vasúti karambol |
7 |
3 |
3 |
|
|
Esés |
||||
|
– magasból |
30 |
33 |
30 |
–9,1 |
|
– sík úton, rosszullét |
2 |
1 |
3 |
300 |
|
Vasúti vágányon, munkavégzés közben |
6 |
1 |
2 |
200 |
|
Anyagmozgatás |
1 |
7 |
14 |
200 |
|
Tárgyak leesése magasból (nem anyagmozgatás közben, pl. fadöntés) |
4 |
11 |
6 |
–45,5 |
|
Betemetés (földomlás, ömlesztett anyag által) |
5 |
3 |
5 |
+66,7 |
|
Áramütés (villamos ív okozta égés) |
9 |
12 |
6 |
–50 |
|
Egyéb égés, robbanás |
4 |
0 |
8 |
|
|
Mérgezés |
||||
|
– gáz |
3 |
2 |
4 |
200 |
|
– folyadék |
0 |
2 |
0 |
|
|
– szilárd anyag |
0 |
0 |
0 |
|
|
– alkohol |
0 |
0 |
0 |
|
|
Emberek támadása |
7 |
6 |
7 |
+16,7 |
|
Gép váratlan beindulása |
1 |
6 |
0 |
|
|
Fulladás (folyadékba, ömlesztett anyagba stb.) |
5 |
2 |
5 |
250 |
|
Elmozduló tárgy okozta összenyomás (nem anyagmozgatás) |
6 |
7 |
8 |
+14,3 |
|
Gépalkatrész elszabadulása (pl. köszörűkő-robbanás) |
1 |
3 |
0 | |
|
Természeti tényező (pl. villámcsapás) |
0 |
1 |
0 | |
|
Forgó, mozgó gépalkatrész okozta sérülés (pl. kardántengelyre felcsavarodás) |
5 |
1 |
0 | |
|
Állatok támadása (pl. darázscsípés is) |
1 |
1 |
2 |
100 |
|
Összesen |
158 |
154 |
151 |
–1,95 |
|
*Változás 2000-ben 1999-hez képest |
||||
A baleset helyszíne
A munkabaleseti jegyzőkönyv 39-41. kódnégyzetében jelölt, a baleset helyszínére vonatkozó adatok elemzése alapján a legtöbb munkabaleset a közlekedés, szállítás, tárolás (1998-ban 20,4 százalék, 1999-ben 22 százalék, 2000-ben 20,7 százalék), a szakipari műhelyekben (12,8 százalék, 11,9 százalék, 12,5 százalék), az irodai, kereskedelmi, oktatási, hírközlési és egészségügyi munkahelyeken (8,3 százalék, 8,1 százalék, 9,1 százalék), az élelmiszer-ipari munkahelyeken (8,6 százalék, 8,2 százalék, 8,2 százalék), a mezőgazdaság, az állattenyésztés területén (8,1 százalék, 7,2 százalék, 6,8 százalék) következett be.
Nem meglepő, hogy a halálos kimenetelű munkabalesetek leggyakrabban a közlekedés, szállítás, tárolás területén (1998-ban 48,7 százalék, 1999-ben 37,7 százalék, 2000-ben 41,7 százalék), az építési munkahelyeken (18,4 százalék, 25,3 százalék, 24,5 százalék), a mezőgazdaság, az állattenyésztés területén (11,4 százalék, 10,3 százalék, 9,3 százalék) és a járműveken (3,2 százalék, 7,1 százalék, 7,3 százalék) következtek be.
A mezőgazdasági tevékenység visszavonulásával arányosan csökkent az e területen bekövetkezett munkabalesetek száma.
A sérült tevékenysége
A 42-44. kódnégyzetben jelölt, a sérült tevékenységével összefüggésben lévő munkabalesetek adatai szerint a munkabalesetet szenvedett munkavállaló szabálytalan, rutintalan munkavégzésével önmaga is hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez. Leggyakoribb szabálytalan munkavégzés 1998-ban kézi anyagmozgatás közben (9,3 százalék), gyalogos közlekedés során (6,7 százalék), egyéb munkavégzéssel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban (6,2 százalék), karbantartási tevékenység közben (3,0 százalék), valamint takarítás során (1,9 százalék) volt tapasztalható. 1999-ben a fenti tevékenységek során a szabálytalan munkavégzés 8,3, 6,3, 5,1, 2,2, 1,8 százalékban, míg 2000-ben 3,0 1,4, 2,8, 1,4, 0,7 százalékban volt befolyásoló tényező a balesetnél.
|
A hiányosságot megszüntető határozatokon túli intézkedések |
|
|---|---|
|
– Működést felfüggesztő határozatok száma: |
96 |
|
– Tevékenységtől eltiltó határozatok száma: |
76 |
|
– Szabálysértési határozatok (m.véd.) száma: |
121 |
|
– Bűnvádi feljelentések száma: |
36 |
|
– Munkavédelmi bírság: |
96 |
|
– Egyéb munkavédelmi intézkedések száma: |
179 |
|
– Szabálytalanságmegszüntető határozatok száma: |
19 |
|
– Szabálysértési határozatok (m.ügy.) száma: |
9 |
|
– Munkaügyi bírságok száma: |
10 |
|
– Egyéb munkaügyi intézkedések száma: |
2 |
Gépek, termékek, eszközök
A 45-52. kódnégyzetekben jelölt, a munkavégzéssel összefüggésben lévő gépekkel, termékekkel, eszközökkel kapcsolatos munkabalesetek bekövetkeztében 1998-ban az összes esemény 20,6 százalékában, 1999-ben 17,6 százalékában, 2000-ben 15,4 százalékában volt szerepe a hibás munkaeszköznek, terméknek, gépnek.
Leggyakrabban
- a bútorok és egyéb feldolgozóipari termékek (1998-ban 44,2 százalék, 1999-ben 65,4 százalék és 2000-ben 53,3 százalék),
- szerszámok (1998-ban 41,1 százalék, 1999-ben 35,8 százalék és 2000-ben 23,5 százalék),
- gépek, gépi berendezések (1998-ban 41,0 százalék, 1999-ben 30,7 százalék és 2000-ben 25,3 százalék),
- üveg, kerámia, kő és egyéb építőanyagok (35,2 százalék, 24,6 százalék és 20,5 százalék),
- fa, fatermékek (33,4 százalék, 31,0 százalék és 27,5 százalék) hibája miatt következtek be a munkabalesetek.
A halálos munkabaleseteknél
- fa, fatermékek (75 százalék, 80 százalék és 60 százalék),
- gépek, gépi berendezések (50 százalék, 42 százalék és 34,8 százalék),
- egyéb járművek (28,3 százalék, 0 százalék és 28,6 százalék) hibája játszott közre.
Anyagok hatása
A munkabaleseti jegyzőkönyv 53-54. kódnégyzeteiben jelölt, a munkavégzés során alkalmazott anyagok sajátos fizikai, kémiai, biológiai stb. tulajdonságai viszonylag csekély mértékben, 1998-ban 17,6 százalékban, 1999-ben 16 százalékban és 2000-ben 14 százalékban játszott szerepet a baleset bekövetkezésében. Az anyagok közül kimagasodik a fém, mely mindhárom esztendőben 40 százalék felett volt hatással a baleset bekövetkezésére. A fémet követően az üveg (8,1 százalék, 9,1 százalék, 9,3 százalék), a fa (7,8 százalék, 7,6 százalék, 8,0 százalék), a jég (3,3 százalék, 8,7 százalék, 5,8 százalék) és a víz (5,8 százalék, 5,4 százalék, 4,7 százalék) okozott sérülést.
Személyi tényező
A munkabaleseti jegyzőkönyv 57. kódnégyzetében jelölt személyi tényező hatása a munkabaleset bekövetkezésére kimagasló hányadot képvisel az okok között. 1998-ban 78,9 százalékban, 1999-ben 78,3 százalékban, 2000-ben pedig 80,1 százalékban (!) valamilyen személyi tényezőnek szerepe volt a munkabaleset bekövetkezésében. Mindhárom esztendőben a munkavállaló figyelmetlensége (57,8 százalékban, 57,8 százalékban, 58,8 százalékban), szabályszegő magatartása (17,1 százalékban, 16,7 százalékban, 17,0 százalékban), abnormális élettani hatása (1,5 százalékban, 1,9 százalékban, 2,3 százalékban), valamint a sérült gyakorlatlansága (0,87 százalékban, 0,89 százalékban, 0,86 százalékban) miatt következett be a munkabaleset.
Felügyelői intézkedések
A felügyelőségek a hiányos baleset-vizsgálati tevékenység miatt az előző évihez viszonyítva közel 500-zal több határozatban (68 százalék) intézkedtek. Hiányosságot megszüntető határozatban 1000 intézkedési pontban (-12,9 százalék) kötelezték a munkáltatókat.
Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva mind a szabálysértési eljárások, mind a bűnvádi feljelentések, mind pedig a munkavédelmi bírságok száma nagymértékben csökkent.
|
Az intézkedések irányultsága |
||
|---|---|---|
|
– műszaki megelőző intézkedésre került sor |
89 esetben |
(-23,9 százalék) |
|
– szervezéssel, illetve szabályozással kapcsolatos intézkedés történt |
55 esetben |
(-34,5 százalék) |
|
– a baleset tanulságainak oktatására intézkedett |
4 esetben |
(-83,3 százalék) |
|
– műszaki megelőzéssel, szervezéssel, illetve szabályozással és oktatással együtt járó intézkedést tett |
40 esetben |
(-33,3 százalék) |
|
– műszaki megelőzésre, szervezésre, illetve szabályozásra került sor |
40 esetben |
(+14,3 százalék) |
|
– műszaki megelőzésre, oktatásra intézkedett |
6 esetben |
(-53,8 százalék) |
|
– a munka, illetve a technológiai folyamat át- vagy újraszervezésére, szabályozására, valamint oktatására történt intézkedés |
8 esetben |
(-50,0 százalék) |
|
– a jogszabályoknak megfelelő baleset-kivizsgálásra történt intézkedés |
758 esetben |
(-4,4 százalék) |
