Az információs gazdaságról
Az új gazdaság sokak számára sokáig megfoghatatlan volt, részben mert az információtechnológia egy új terület, részint mert eleddig ismeretlen szabályok szerint működik. A virtuális világ gazdaságának lefordítására" vállalkoztak a kaliforniai Berkeley Egyetem oktatói. Könyvükben elsősorban azokat a fogalmakat és stratégiákat tisztázzák, amelyekre mindenkinek szüksége van, aki jól akar tájékozódni a hálózati gazdaságban. Kifejtik, hogy az alapvető közgazdasági fogalmakkal jól jellemezhetők az informatikai világ folyamatai, nincs szükség új közgazdaságtanra". Az alaptétel itt sem más, azaz: az információ szolgáltatója akkor teremt valódi értéket, ha megtalálja és közvetíti azt, ami a fogyasztó számára hasznos. Az emberek többféleképpen hasznosítják ugyanazt az információt, így az eltérő értékítéletek differenciált árakhoz vezetnek. Ennek stratégiái közé tartozik az információ eladása az elkülöníthető piacokon, és az információs változatok kialakítása. Az eladóknak vállalniuk kell az új termékek marketingköltségeit is, mert csak így tudják felkelteni a potenciális vásárlók figyelmét. A szolgáltatónak, a termékek előállítójának alaposan meg kell ismernie a vásárlókat; ez az információs gazdaságban talán még fontosabb, mint az ipari gazdaságban. A szerzők megismertetnek a differenciált árképzés típusaival, s tanácsokat adnak eredményes alkalmazásukhoz. A változatok kidolgozását a piac és a termék elemzése segíti elő.
A szerzői és egyéb jogokkal való gazdálkodást a szerzők érdekes gazdaságtörténeti példákkal szemléltetik. Foglalkoznak a technológia- vagy márkaváltás költségeivel és a hálózati gazdasági rendszerek jellemzőivel is, szintén példák kíséretében. A szabványok általában megváltoztatják a verseny természetét, sőt ezek háborús" helyzetet is teremthetnek. A felhasználói kör ellenőrzése, a szellemitulajdon-jogok, a márkanevek stb. tartoznak ide; a gazdaságtörténeti példák a taktikák széles körű alkalmazási lehetőségeit mutatják be.
Végül a szerzők az információs politikával foglalkozva kifejtik, hogy az állami szabályozás mindig hatással van – és még jó ideig lesz – a gazdaság szereplőire. Bemutatják, hogyan működnek ezek a szabályok a gyakorlatban, és hol szükséges a módosításuk. Megvizsgálják a könyvükben tárgyalt témakörök és a kormányzati szabályozás, beavatkozás kapcsolatait, majd arra biztatnak, hogy nem kell félni a más vállalatokkal való együttműködéstől a szabványok létrehozásában vagy az új technológiák kidolgozásában, ha az a fogyasztók javát szolgálja.
Carl Shapiro-Hal R. Varian: Az információ uralma – A digitális világ gazdaságtana
Geomédia Kiadói Rt., 2000. 384 oldal, Ára: 4400 Ft
Pénzgazdálkodás a gyakorlatban
A vállalkozók és a vállalatok vezetői, pénzügyi-számviteli szakemberei, adószakértői számára fontosak a modern pénzügyi ismeretek. A szoros értelemben vett vállalati pénzügyi, finanszírozási, pénzgazdálkodási tudnivalókon túlmenően szükségük van a pénzpiaci ügyletek, döntések jogi, számviteli és adózási vonatkozásaira is.
A nemrég megjelent Vállalkozásfinanszírozás című kötet szerzői abból indulnak ki, hogy a vállalkozókat a gyakorlati problémák megoldása érdekli leginkább, s nem lehet terhelni őket a szükségesnél több elméleti eszmefuttatással, következtetéssel. Éppen ezért a való életből merített szituációs feladatok bemutatásával lépésről lépésre haladva tárgyalják a megoldások lehetséges módozatait.
Az alapismeretek között a szerzők ismertetik a gazdasági vállalkozások fajtáit, vagyonelemeit, a vagyontárgyak árazásait. Közel száz oldalon a vállalkozások tőkéjével foglalkoznak: ennek nagysága alapvetően befolyásolja egy-egy cég piaci mozgásterét és nyereségszerzési lehetőségeit. A szükséges tőke biztosítása, megszerzése az alapítók, illetve a menedzsment fontos feladata, ennek lehetséges változataira is útmutatást találhatunk a könyvben. A szerzők foglalkoznak a likviditási mutatókkal, a likviditás és a rentabilitás összefüggéseivel, majd a beruházásokhoz kapcsolódó befektetésekkel és tőkegazdálkodási döntésekkel.
A finanszírozás a tőke pénzben vagy immateriális javakban való megszerzését jelenti, ami a vállalkozások pénzügyi életének" egyik legérzékenyebb része. A belső finanszírozás leírási bevételből vagy visszatartott nyereségből történhet, míg a külső – a pénzügyi piacokon keresztül történő – finanszírozás leginkább hitellel és részesedésfinanszírozással valósulhat meg. A forgalom-, az üzletfinanszírozási döntések a folyamatos gazdálkodás forrásellátásáról gondoskodnak; ezek szoros kapcsolatban állnak a rövid távú befektetési döntésekkel. A vállalat ugyanis finanszírozási szempontból egységes egészet alkot. Szó van a könyvben arról is, hogy miként kell elkészíteni a vállalkozás – konzervatív, szolid vagy agresszív típusú – finanszírozási stratégiáját.
A könyv mellékletei kamat-, diszkonttáblázatokat, eredménykimutatást és mérleget mutatnak be. Ismertetik a banki hitelminősítés szempontjait, az üzleti terv tematikáját, a különböző szerződések mintáit, amelyek mind a gyakorlati pénzügyi, illetve tervezőmunkát segíthetik.
Dr. Tétényi Zoltán-Dr. Gyulai László: Vállalkozásfinanszírozás. SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 2001. 602 oldal. Ára: 3900 Ft
