Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Szakképzési hozzájárulás
Március 31-étől új szabályok vonatkoznak azokra, akik a munkavállalóik részére szervezett szakképzéssel teljesítik a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket. A hozzájárulásra kötelezett cég (a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig) akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a képzési szerződés, illetőleg a tanulmányi szerződés alapján megszervezett és a megyei (fővárosi) szakképzési bizottság által elfogadott szakképzés költségeivel (kiadásaival), ha:
- a képzés a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet szerint történik;
- benyújtották a képzési programot;
- a képzést a megyei munkaügyi központ regisztrációjában szereplő, tanúsítvánnyal rendelkező szervezet szervezi;
- a képzés minimális időtartama 15 óra, és nem kevesebb, mint 3 nap;
- a képzést belföldön végzik.
A képzésnek az országos képzési jegyzékben szereplő képesítést kell adnia. A bruttó kötelezettség alapjául szolgálhat a mesterképzés és -vizsgáztatás is. Nincs szükség képzési programra a megyei munkaügyi központ regisztrációjában szereplő, tanúsítvánnyal rendelkező szervezet által megszervezett úgynevezett külső képzésnél.
A hozzájárulásra kötelezettnek a képzés megkezdésének tárgyévében kell benyújtania az elszámolási kérelmet a megyei (fővárosi) szakképzési bizottsághoz. A hozzájárulásra kötelezett a saját felelősségére megkezdheti a képzést a szakképzési bizottság döntése előtt is. Ha azonban a kérelmet utóbb elutasítják, a hozzájárulási kötelezettség természetesen nem csökkenthető a megkezdett képzés költségeivel.
A kérelemhez mellékelni kell a képzést szervezők tanúsítványának eredeti vagy annak cégszerűen hitelesített másolatát. Mellékelni kell továbbá a képzés szükségességének tartalmi indokolását, valamint a képzési programot és a kérelem alapjául szolgáló dokumentumok eredeti vagy cégszerűen hitelesített másolatát.
A több naptári évre áthúzódó képzésnél a hozzájárulásra kötelezettek a képzés tárgyévében érvényes pénzügyi előírásoknak megfelelően számolhatják el a képzés költségeit. A hozzájárulásra kötelezettek figyelembe vehetik:
- a külső intézmény által végzett képzés díját,
- az oktatók részére fizetett juttatást és annak – a kifizetőt terhelő – járulékait,
- a vizsga- és a vizsgáztatási díjat,
- a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségeit,
- az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok igazolt költségeit,
- a munka-, a védőruha költségeit,
- a tananyagfejlesztés igazolt költségeit,
- az egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségeket (igazolt bérleti díjak, posta- és adminisztrációs költségek),
- az alkalmassági vizsgálat költségét,
- a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltségeket, amennyiben a képzés nem a munkáltató telephelyén történik.
[11/2001. (III. 23.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 48/1999. (XII. 26.) OM rendelet módosításáról]
Szelektív hulladékgyűjtés
2001. április 15-étől tilos forgalomba hozni olyan elemet, akkumulátort, amely 0,0005 tömegszázaléknál több higanyt tartalmaz. Tilos továbbá a hulladékká vált elemeket és akkumulátorokat más hulladékba keverni. Az elemek és akkumulátorok tulajdonosai, birtokosai kötelesek megoldani az általuk használt hulladék elemek, akkumulátorok elkülönített gyűjtését. A visszagyűjtés mellett a gyártók, forgalmazók gyűjtőhálózatot is létrehozhatnak, vagy szerződést köthetnek a hulladékgyűjtésre a települési önkormányzatokkal.
[9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól]
Szövetkezeti üzletrészek
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló 2000. évi CXLIV. törvény, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek megvásárlásának részletes szabályairól szóló 31/2001. (III. 3.) Korm. rendelet alkotmányellenes, ezért azokat a hatálybalépésük napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
[10/2001. (IV. 12.) AB határozat]
Címzett és céltámogatások
2001. április 16-ától a Belügyminisztérium és a szakminisztériumok ellenőrizhetik a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, a céljellegű decentralizált támogatására vonatkozó igénylés (a megvalósíthatósági tanulmány, a beruházási koncepció, az igénybejelentés, illetve a kapcsolódó egyéb dokumentumok) szabályszerűségét, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználását. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatni kell a helyi önkormányzatot.
A Belügyminisztérium és a szakminisztériumok javaslatot tehetnek a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezhetik, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait. Jogszabálysértés esetén a szakminisztérium tájékoztatja a Belügyminisztériumot, amely írásban felhívja az önkormányzatot a jogszabálysértés megszüntetésére. A Belügyminisztérium kezdeményezheti a beruházási koncepció, illetve az igénybejelentés elutasítását. Ellenőrzést kezdeményezhet az Állami Számvevőszéknél, és az ellenőrzés eredményétől függően intézkedhet a támogatás folyósításának felfüggesztése iránt, felhívhatja az önkormányzatot az előirányzat lemondására és visszafizetésére.
A Korm. rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2001. évi új céltámogatási igénybejelentéseknél kell alkalmazni.
[61/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntés-előkészítési és elszámolási rendjéről, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatairól, továbbá a területi államháztartási hivatalok feladatairól szóló 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet módosításáról]
Utazási vállalkozások
2001. április 28-ától utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, akit a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GM EKH) által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyeztek.
[62/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról.]
Informatikai fejlesztések
Az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzatból támogatás kérhető az erre kiírt pályázatok útján. A pályázati felhívásokat a célelőirányzatot kezelő kormánybiztosság a Miniszterelnöki Hivatal hivatalos lapjában (Hivatalos Értesítő) és legalább egy országos terjesztésű napilapban, valamint hivatalos honlapján teszi majd közzé.
A támogatási formák a következők:
- visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás),
- a támogatási szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség melletti nem végleges juttatás (visszatérítendő támogatás)
Egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy pályázatban csak egy támogatási jogcím szerepelhet. Több pályázó együttesen is benyújthat pályázatot. Ilyenkor meg kell jelölni, hogy egymás közötti megállapodásuk alapján mely pályázó jogosult a képviseletre.
A pályázatnak tartalmaznia kell:
- a pályázó azonosító adatait és a nyilvántartásba vételét igazoló okirat 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát,
- a támogatási jogcím megnevezését, a támogatandó program (projekt) célját, megvalósítási helyét és időtartamát, a program (projekt) összköltségét, az igényelt támogatás összegét és felhasználásának tervezett ütemét, a megvalósítás rövid programindokolását és részletes leírását,
- a saját forrás formáját és összegét,
- a jogszabályok alapján igényelt, kapott egyéb támogatások (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében eldöntött támogatásokat is), valamint az államközi szerződés alapján külföldi segélyekből kapott támogatások összegét,
- az Országgyűlés, a kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított és támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, közhasznú társaságtól a pályázatban szereplő programhoz, projekthez igényelt, illetve kapott hozzájárulás összegét és formáját, szervezetenként felsorolva.
A pályázó külön írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni:
- a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, a saját források meglétéről;
- a pályázat tárgyának megvalósításához más költségvetési előirányzatból igényelt vagy elnyert támogatásokról, az egyéb forrásból származó hozzájárulás mértékéről, ezek rendelkezésre bocsátására vonatkozó ígérvényekről,
- annak tudomásulvételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program (projekt) megvalósítási helye nyilvánosságra hozható;
- arról a hozzájárulásról, hogy a pályázat megvalósulásának szabályszerűségét, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a jogszabályban meghatározott szervek ellenőrizzék.
A pályázathoz csatolni kell minden olyan egyéb dokumentumot, mely alátámasztja a program (projekt) szükségességét, és lehetővé teszi annak minél szélesebb körű bemutatását.
A hiányos pályázatokat benyújtókat hiánypótlásra hívják fel. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása a pályázó kizárását eredményezi.
A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök kizárólag a támogatási szerződésben meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók.
A támogatás folyósítása utólagosan, a teljesítés igazolása mellett, a támogatási döntés kedvezményezettje által benyújtott számlákon és a kifizetést igazoló okiratokon alapuló elszámolás alapján történik.
A támogatás igénybevétele, főszabályként, teljesítésarányosan történhet. Egy program vagy projekt akkor tekinthető befejezettnek, illetve megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek – szerződésszerűen és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően – teljesültek, a kedvezményezett benyújtotta a projekt eredményeiről szóló beszámolóját, bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva elszámolt a támogatással, majd elkészült a záró jegyzőkönyv.
[11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól]
