IPOSZ-közgyűlés
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) április 27-én tartotta XII. közgyűlését. A vagyonkezelő kuratóriumának beszámolóját követően az IPOSZ országos elnöksége értékelte az elmúlt évi munkát, a tavalyi büdzsé teljesítését, illetve javaslatot tett az idei cselekvési programra és az ez évi költségvetésre. A közgyűlésen sor került az IPOSZ felügyelő- és etikai bizottságának beszámolójára, és szervezeti kérdések megvitatására. A múlt év tapasztalatainak értékelése kapcsán elhangzott: az IPOSZ – okulva a minimálbér-emeléssel kapcsolatos kormányzati magatartásból – új módszereket kíván kidolgozni a kisiparosok érdekeinek hatékony érvényesítésére.
Együttműködési megállapodás
A kereskedelmi vállalkozások hatékony érdekképviselete céljából áprilisban együttműködési megállapodást kötött és létrehozta a Magyar Kereskedelmi Testületet (MKT) az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ), valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ). Az új testület – amelynek léte a szervezetek önállóságát nem csorbítja – egyebek közt közös szakmai koncepciókat és állásfoglalásokat dolgoz ki a kereskedelemfejlesztési és gazdaságpolitikai programokban való részvételre, kezdeményezi a pénzügyi szervezetekkel való együttműködést, és feladatának tekinti az ágazat foglalkoztatási gondjainak megoldását. A testület egységes képviseletét a részt vevő szervezetek hathavi ciklusonként, felváltva látják el. Az első soros elnököt az OKSZ adja.
VOSZ-küldöttgyűlés
Április 26-án küldöttgyűlést tartott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A fórumon beszámoló hangzott el a szervezet tavalyi munkájáról és gazdálkodásáról, majd az idei program megvitatása került sorra. Az ez évi feladatok sorában a VOSZ egyebek közt kiemelten kezeli a tagszervezést, a gazdasági és az érdekvédelmi szövetségek együttműködésének erősítését. A VOSZ küldöttgyűlése elfogadott egy 19 pontból álló javaslatcsomagot, melyben az áfakulcs csökkentése és a tb-elvonás mérséklése is szerepel.
Kevesebb az állástalan
Az Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ (OMKMK) adatai szerint márciusban négyszázezer alá csökkent – összesen 399,2 ezer – a nyilvántartásban szereplő állástalanok száma. E létszám 9,2 ezerrel kisebb, mint februárban, s 28,7 ezerrel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A regisztrált állástalanok száma valamennyi régióban mérséklődött, egyebek közt a korábban kedvezőtlen helyzetben lévő észak- és dél-alföldi térségben is. Hasonlóképpen kevesebb állástalant regisztráltak a pályakezdők és a diplomás munkanélküliek körében is. Az adatok szerint országosan – a hónap zárónapján – 45,4 ezer üres álláshelyet tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek, ami 17 százalékkal magasabb érték az előző havi adatokhoz képest.
Nőttek a reálkeresetek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az év első két hónapjában – az előző év hasonló időszakához képest – 4,6 százalékkal emelkedett a reálkereset. Az összegzésből kiderül: januárban és februárban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 92 900 forint volt. A legjobb fizetések továbbra is a pénzügyi szektorra jellemzők – ebben az ágazatban havonta 206 200 forint az átlag –, míg a legszerényebb járandóság a szociális ellátásban – 59 ezer forint –, a textil- és a bőriparban – 60 400 forint –, illetve a mezőgazdaságban – 61 300 forint – tapasztalható.
Közös állásfoglalás
Az Európai Unió munkaerőpiacát korlátozástól mentesen meg kell nyitni a csatlakozó kelet-európai munkavállalók előtt – fogalmazta meg áprilisban közös állásfoglalását a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A két szervezet azért tartotta fontosnak véleménye közzétételét, mert az Európai Bizottság (EB) által az Európa Parlamentnek készített javaslat lehetővé teszi, hogy az Unió tagállamai öt évig korlátozzák az új tagországok munkavállalóinak foglalkoztatását. Bár e javaslat értelmében – a csatlakozástól számított két éven belül – az EB kezdeményezheti az átmeneti idő mérséklését, lehetőség nyílhat az ötévi átmeneti időszak meghosszabbítására is. Az MGYOSZ és az MKIK e kedvezőtlen, az ország versenyképességét veszélyeztető javaslat ügyében tárgyalást kezdeményez a kormánnyal, és felveszi a kapcsolatot az európai partnerszervezetekkel is.
Vállalati termelékenység
A magyar ipari cégek termelékenysége a rendszerváltás óta folyamatosan, évente átlagosan 3 százalékkal növekedett – derül ki a Czipin and Partner nemzetközi tanácsadó megbízásából készült felmérésből. A vizsgálat ugyanakkor megállapítja, hogy a dinamikus növekedés ellenére a hazai termelékenység még mindig mintegy negyven százalékkal elmarad az Európai Unió szintjétől. A kutatás rámutat: érdemleges munkahelybővítést kizárólag a legtermelékenyebb vállalatok képesek elérni, jelzi ezt, hogy jelentős számú új munkahelyek ez idáig is csak a termelékenységüket javító cégeknél jöttek létre.
