Az idén bővült a foglalkoztatás támogatására fordítható állami keret, azonban a pénzeszközök felhasználásán javítani kell. A munkanélküliség kezelése mellett kiemelt feladat a munkaerő-kínálat és -kereslet egyensúlyának megteremtése, a regionális foglalkoztatási feszültségek enyhítése, a szakmai képzés javítása, valamint a foglalkoztatottság tartós bővülését eredményező kísérleti programok folytatása. Szükség van ugyanakkor az ösztönző jogszabályi környezetre s a vállalkozásokat sújtó közterhek mérséklésére.
Adott a pénzügyi háttér
Az elmúlt két évben Magyarországon folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak száma, s ez a tendencia a gazdaság élénkülésével a továbbiakban is fennmarad. A kormány azonban e folyamatot saját eszközeivel is segíteni kívánja annak érdekében, hogy tovább javuljon a tavalyi adatok szerinti 56,2 százalékos foglalkoztatási ráta – nyilatkozta Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára.
A kormány a foglalkoztatás javítása érdekében több kiemelt feladat megvalósítását is célul tűzte, s ehhez megteremtette a szükséges pénzügyi fedezetet. Így az idén több mint 40 százalékkal növekedett a Munkaerő-piaci Alap aktív foglalkoztatási eszközökre fordítható kerete, ezáltal 43,3 milliárd forintot lehet a feladatokra felhasználni. Jövőre pedig e célokra 50,4 milliárd áll rendelkezésre. Az idei keretből 35 milliárdot a megyék kapnak meg, míg 8,3 milliárd a központi programokra használható fel. Ezenfelül a Gazdasági Minisztérium célelőirányzatából további 3,3 milliárd forint fordítható munkahelyek teremtésére.
Az egyik kiemelt feladat a munkaerő-keresletnek megfelelő kínálat megteremtése. Vannak ugyanis olyan körzetek, ahol a betelepülő cégek számára a munkanélküliség ellenére sem megfelelő a kínálat összetétele. Fontos tehát a munkaerő mobilitásának elősegítése, illetve a területi különbségek csökkentése. E tekintetben főként a nehéz helyzetben lévő kelet-magyarországi megyékre koncentrál a kormány. Az ez irányú feladatok finanszírozására pluszpénz is van a központi költségvetésben. A célok között található az esélyegyenlőség biztosítása is.
A foglalkoztatási törvény jelenleg folyó módosításával is e feladatok megvalósítását kívánja a kormány könnyebbé tenni. Fontos előrelépés lesz például annak törvénybe iktatása, hogy a gyermekneveléshez a fiatal szülők a foglalkoztatási alaprészből képzési támogatást kaphatnak. De jelentősnek mondható az az elképzelés is, mely szerint a 25 éves kor alatti fiataloknak – akik már befejezték iskolai tanulmányaikat – nem kell munkanélküliként regisztráltatniuk magukat ahhoz, hogy törvény szerint képzési vagy keresetpótló támogatásban részesülhessenek. A kis- és középvállalkozások pedig a Széchenyi-terv pályázatai révén részesülhetnek munkahelyteremtő támogatásban.
Hasznos kísérletek
Bár az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) az országos foglalkoztatási helyzet javításában nem meghatározó tényező, kísérleti programjai mégiscsak számottevőek. Fontos feladatunknak tekintjük – összegezte az OFA szerepét Molnár Györgyné kuratóriumi elnök – azt is, hogy az önkormányzatokkal s a nonprofit szervezetekkel minél hatékonyabban tudjunk együtt dolgozni. Az OFA-pályázatok egyértelmű célja, hogy mintát adjanak egy-egy réteg, térség speciális munkaerő-piaci gondjainak megoldásához.
Az OFA munkájának eredményeként az elmúlt években létrejött az úgynevezett kistérségi menedzser funkció, melynek lényege, hogy egy-egy körzetben erre kiképzett szakemberek foglalkoznak az állástalanok gondjainak megoldásával. Ugyancsak az OFA határozott törekvése az is, hogy a munkanélküliség gondjainak kezelése a civil szervezetek bevonásával történjék. A pályázatok jó példáját adják e kezdeményezésnek. De e körbe sorolható az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások hálózata is, amelynek kiépítése most van folyamatban. Az angol-magyar társszervezetek együttműködésében irányított és finanszírozott "Újra dolgozom" program célja egyrészt a tartósan munkanélküliek visszaillesztése a munkaerőpiacra, másrészt pedig az ezt segítő szolgáltatói kör működésének támogatása. E kilenc egységből álló hálózat kiegészíti az állami munkaügyi szervezet munkáját, hiszen olyan rétegek gondjaival foglalkozik, amelyeknek a munkaügyi központok érdemben már nem tudnak segíteni. E program azonban jó minta lehet a munkaügyi központoknak is arra, hogy miként lehet egy-egy speciális problémát a humán szolgáltatás részeként eredményesen kezelni.
Az OFA költségvetése az idén mintegy 40 százalékkal növekedett, hiszen míg tavaly 1,5 milliárd forinttal, az idén 2,2 milliárddal gazdálkodik. A közalapítvány egyébként minden évben a Munkaerő-piaci Alapnál pályázik, s az ott elnyert pénzt fordítja céljaira. Az idén tizenhárom program megvalósítása a terv, amelyek között például a romák, illetve a pályakezdők és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatására próbálunk új megoldásokat találni – mondta Molnár Györgyné. Mindez összhangban van a kormányzat foglalkoztatási elképzeléseivel.
Előtérben a szakmunkásképzés
A hazai foglalkoztatási gondok enyhítésében nagyobb szerepet kellene kapnia a szakmunkásképzésnek, hiszen a kis cégeknél nagy szükség van a jól képzett, modern ismeretekkel és némi gyakorlattal rendelkező dolgozókra – vélekedik Károlyi Miklós, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Míg a nagy cégeknél inkább betanított munkásokra van szükség, addig a kis- és közép-, valamint a mikrovállalkozások főként a jól képzett, gyakorlatban jártas szakembereket tudnák foglalkoztatni. Ezeknél a vállalkozásoknál ugyanis egy-két jó szakember végzi szinte valamennyi szakképesítést igénylő munkát. Ám manapság nehéz jó szakembert találni, hiszen az utóbbi években, évtizedben nagymértékben leépült a szakképzés rendszere. Ez egyaránt érvényes a szakmunkásképző intézményekre és a munkahelyi gyakorlati képzésre is. Ráadásul nincs meg a szükséges összhang az iskolai oktatás és a gyakorlati képzés között: mást tartalmaz az elméleti és mást a gyakorlati tananyag. E probléma megoldása annál inkább fontos, hiszen egy idő után a nagyobb cégeknél, illetve a fejlettebb régiókban vendégmunkásokra is szükség lehet, de ugyanez előfordulhat a jelentős munkanélküliséggel bíró körzetekben is. A kormánynak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie – főként a hátrányos helyzetű térségekben – a munkaerő képzésére, átképzésére, illetve a mesterképzésre. Ehhez nem normatív, hanem címzett támogatást kellene adnia. Emellett a foglalkoztatás javítása ellen hat a túl drága munkaerő is. E téren olyan adó- és járulékcsökkentésre lenne szükség, amely ösztönözné a vállalkozásokat a letelepedésre, a foglalkoztatásra. Az elégtelen, hogy a kormány elsősorban a betelepülő külföldi cégeket, illetve a nagyvállalatokat támogatja. A kisebb vállalkozások foglalkoztatási képessége jócskán megugorhatna, ha ehhez ösztönzést is kapnának a kormánytól. Jelenleg – a statisztikák szerint – mintegy 700 ezer kisvállalkozás működik, amelyek egy-egy új munkahely létrehozásával további 700 ezer embert tudnának alkalmazni. Ehhez persze kormányzati támogatás kellene. A Széchenyi-terv elkülönít ugyan valamit a kisvállalkozások támogatására, ám ez a pályázati pénz nem számol az áfával, s ezért a 25 százalék körüli támogatási összeget majdnem elviszi az áfakötelezettség.
Gondot okoz a minimálbér
A kiskereskedői réteg három fontos területen vár kormányzati segítséget. Egyrészt az idei és a jövőre tervezett legkisebb bér emelése túlzott mértékű ebben a gazdálkodói körben, a meglévő közterhek kitermelése gyakorta szinte lehetetlen elvárás, másrészt a jelenlegi pályázati rendszer is nehézkes – vélekedik Antalffy Gábor, a mintegy 270 ezer kiskereskedőt, vendéglőst és szállodást tömörítő Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke.
A szegényebb körzetekben fontos szerepük van a magyar kisvállalkozóknak. E körben a foglalkoztatás területén elindult pozitív elmozdulást a kormány idei, minimálbérrel kapcsolatos döntése, illetve a kétéves költségvetésben már szereplő, jövőre érvényes további emelés megállíthatja. Így a bérszínvonal emelése az egyik oldalról kedvező lépés, ugyanakkor ezzel megnehezítik a kisvállalkozók életét. Noha az lenne a cél, hogy ez a réteg középvállalkozóvá nője ki magát, az idei kormánydöntés miatt inkább a visszalépésnek, illetve az illegális megoldásoknak van reális esélye.
A minimálbérrel kapcsolatban ugyanakkor a KISOSZ azt várja, hogy a kormány enyhítsen a bérekre rakódó közterhek mértékén is, ami szintén fontos lenne a foglalkoztatás növelésében. Ez korábban szerepelt is a Fidesz választási ígéretei között. Immár harmadik éve van kormányon a Fidesz, ám e téren érzékelhető előrelépés nem történt.
A harmadik fontos tényező a pályázatokhoz való hozzáférés. Bár a kisvállalkozók számára több lehetőség is kínálkozik, a források elnyerése nehézkes. A kereskedők közül például azok a vállalkozók tudnak sikeresen pályázni, akik olyan érdek-képviseleti szervezethez tartoznak, ahonnan számíthatnak gyakorlati segítségre. Jó lenne, ha bevezetnék a normatív pályáztatást. Másik gond a pályázatokkal, hogy sok esetben ezek nem a minőségi foglalkoztatást ösztönzik, hanem a munkanélküliek helyzetének megoldásához adnak támogatást. E téren is szükség lenne némi finomításra, mint ahogyan ezek pénzügyi feltételeit is a lehetőségekhez kellene igazítani.
Sürgető a szemléletváltás
A foglalkoztatási gondok hátterében szemléleti problémák is fellelhetők – vélekedik Tóth Mihály, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) szakértője. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az eddigi kormányok e területet önállóan kezelték – a gazdaság egészétől függetlenítve –, s úgy vélték, a foglalkoztatás bővülése megoldja, illetve enyhíti a munkanélküliség problémáját. Ez a gyakorlat így nem lehet sikeres, s mindeddig nem is volt az. A foglalkoztatás területén tapasztalható gondokat ugyanis csak a gazdaság egészébe ágyazva lehet kezelni. A legfontosabb tehát a mielőbbi szemléletváltás lenne.
A jelenlegi kormány eddigi lépései e téren ellentmondásosak, hiszen míg a cél a foglalkoztatottság bővítése, több munkahely létesítése, addig – például – a húzóágazatnak számító területeken leépítésekről, létszámcsökkentésekről lehet hallani. Jelenleg az látszik tehát, hogy a kormány stratégiájának lényege – nemzetgazdasági szinten – a hatékonyság növelése oly módon, hogy ugyanazt az értéket kisebb létszám hozza létre.
A szakszervezeti oldal gondot lát a foglalkoztatási törvény módosításában is. E téren problémát jelent, hogy mivel ez a törvény már többszöri módosításon átesett, így megérett a helyzet egy új koncepció szerint átgondolt, vadonatúj jogszabály megalkotására. Erre az ígéret megvan, konkrét előrelépés azonban még nincs. Ami a mostani törvényt illeti, aggályos a tavalyi módosítás, amely alapján a munkanélküli-ellátás ideje 12 hónapról 9 hónapra csökkent, s eközben 30 napig kötelező lett a közmunka. Ez a módosítás mind a mai napig vitatott, és gyakorlati gondokat is okoz. Vitatott, hiszen alapvetően hibás az a kormányzati felfogás, mely szerint a munkanélkülit egy igen alacsony ellátással ösztönözni lehet a mielőbbi munkába állásra, másrészt az önkormányzatok számára gyakorta problematikus a 30 napos közmunka biztosítása.
Hosszas viták előzték meg a törvény legutóbbi módosítását, hiszen a kormány terve szerint regionális rendszerben szervezték volna át a megyei munkaügyi hálózatot. Ezt főként szakszervezeti nyomásra sikerült kivenni a módosító javaslatból, egy ilyen átalakításnak ugyanis jelenleg nincsenek meg a feltételei; ráadásul a kormányzati elképzelés is átgondolatlan volt.
Bár sok vitát váltott ki a Széchenyi-terv – és sok bírálat megalapozott –, a pozitív várakozásoknak mégis van realitásuk, miután a beruházások munkahelyeket teremtenek. Különösen a keleti megyéknek jelenthetnek sokat a megnyíló források, hiszen már egy-egy építkezés is javítja a térségben lakók helyzetét. Ezért ebből a szempontból ez a program támogatandó.
L. Zs.
