Kevés olyan munkavállaló van, aki a fizetésén kívül ne részesülne valamilyen többletjuttatásban. Ezek meglehetősen széles skálán mozognak, jellegük függ a cég gazdasági helyzetétől, s attól is, hogy a kedvezményezett milyen beosztásban tevékenykedik a vállalatnál. Van, aki csak egy étkezési utalványt kap, de a vezetőknél nem ritka a cégautó vagy a több millió forintos lakáskölcsön sem. Sok cégvezető ugyanakkor úgy véli, hogy a legjobb ösztönző a bér, illetve az ahhoz kapcsolódó prémiumok.
A magyarországi vállalkozásoknál a vezetők és az alkalmazottak közel hatvanféle béren kívüli juttatást kapnak – mondta Nagy Viktória, a Hay Menedzsment Tanácsadók információszolgáltatási üzletágának vezetője, arra a felmérésre hivatkozva, melyet cégük az idén 140 vállalat megkérdezésével végzett. (Hatvannyolc százalékuk külföldi tulajdonú, további húsz százalékuk vegyesvállalat). A juttatások meglehetősen széles körűek, a még adómentesen adható étkezési utalványtól a gépkocsiig, a több millió forintos lakáskölcsönig terjednek.
Új forma a cafeteria"
A fizikai dolgozók körében a legelterjedtebbek az étkezési utalványok, a különböző továbbképzések, lakáskölcsönök, termékkedvezmények. A felső vezetők többsége cégautót, mobiltelefont, lakáshitelt, reprezentációs keretet, utazási biztosítást kap. A középvezetőknél gyakori, hogy a cég téríti a tréningeken, nyelvtanfolyamokon való részvételt. A lakáskölcsönök meglehetősen sokfélék, a Hay felmérése szerint a legalacsonyabb összeg 300 ezer forint, de találkoztak 9 millió forintot meghaladó hozzájárulással is. A törlesztési időnél is – 1-30 év – nagy a szórás". Nagy Viktória hozzátette, egyre több vállalat alkalmazza már az úgynevezett cafeteria típusú juttatási rendszert. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló egy meghatározott összeget saját belátása szerint használhat fel. Nem korlátozzák a dolgozók választási lehetőségeit, dönthetnek arról, hogy a juttatási keretet étkezésre, nyelvtanulásra, esetleg üdülésre használják-e fel. A választható juttatásoknál mindig figyelembe kell venni az éppen aktuális adó- és közterheket.
A csökkenő infláció, a javuló gazdasági eredmények hatására két-három éve egyre népszerűbb a vezetők körében a részvényopció is. Ez az ösztönzési forma számos előnyt rejt magában, segítségével jelentősen növelhető a vezetők hosszú távú érdekeltsége. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy sok esetben a menedzserek minden erőfeszítése ellenére eshetnek a részvényopció alapját képező részvényárfolyamok.
Dolgozói részvények
Akad olyan vállalat, amely alkalmazottai számára is indít részvényprogramot. A közelmúltban például a váci Synergon jelentette be, hogy hűségprogram" keretében azokat jutalmazzák, akiknek a megtartása különösen fontos a cégnek. A dolgozók hitel segítségével vehetik meg a részvényeket, s egy év múlva a nyereség őket illeti, akár megtartják, akár eladják a papírokat. Árfolyamesés esetén a cég átvállalja a veszteséget, így a dolgozók nem veszíthetnek az ügyleten. Feltétel, hogy a programban részt vevőnek legalább egy évig a vállalatnál kell maradnia.
A tiszta és átlátható viszonyok érdekében a tulajdonos szorgalmazza, hogy a dolgozókat a bérrel és a prémiummal ösztönözzük, s a fizetésen kívüli juttatásokat lehetőleg szorítsuk háttérbe" – jegyezte meg a Silca-Unican Elzett Rt. vezérigazgatója. Mint azt Reményi Tibortól megtudtuk, az étkezési utalványon kívül évente egyszer – a cég termékeiből összeállított – ajándékcsomagot vehetnek át a dolgozók, s azonkívül a társaság mintaboltjában kedvezményesen vásárolhatnak.
A MÁV-nál meglehetősen széles körű a béren kívüli juttatások listája – tudtuk meg Neuschl Gyula személyügyi főosztályvezetőtől. Az étkezési hozzájárulás mellett kedvezményes üdülést is igénybe vehetnek a dolgozók, s a vállalat az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés egy részét is átvállalja. A vasúttársaság albérleti hozzájárulást is fizet, hétezer szolgálati bérlakással rendelkezik, s a lakásvásárláshoz és -építéshez kamatmentes kölcsönt nyújt. Ez utóbbira egyébként évi 500 millió forintos kerete van a MÁV-nak, de az igény ennél nagyobb. Segélyezésre évente nyolcvanmillió forintot fordít a társaság. A cég humánpolitikai főosztályának felkérésére a közelmúltban a Hevitt Inside amerikai cégcsoport bemutatót tartott a cafeteriarendszerről, s azt ajánlották, hogy ezt a formát az elvárásokat meghaladó munka ösztönzésére használják.
A legjobb ösztönző a bér
Cégünk nincs olyan helyzetben, hogy sokféle béren kívüli juttatást adjon a dolgozóknak" – emelte ki Varga Sándor, a Hajdú Volán Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, hogy a Munka Törvénykönyvében előírtakat – étkezési utalvány, formaruha – biztosítják a dolgozóknak, azonkívül üdülési kedvezményt adnak, s az önkéntes nyugdíj-biztosítási tagsághoz is hozzájárul a vállalat. Ezt azonban a fiatalabb dolgozók nem igazán értékelik – inkább csak azok, akik már közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz –, mint ahogyan azt is természetesnek veszik, ha a társaság a dolgozók továbbtanulásához segítséget nyújt. A vezérigazgató-helyettes szerint a legjobb ösztönző változatlanul a bér, s ha lehetőség lenne rá, elsősorban a fizetéseket kellene emelni a cégnél, ahol a bruttó havi átlagkereset jelenleg 80 ezer forint.
Társaságunknál a kollektív szerződés szabályozza, hogy a dolgozókat a fizetésükön kívül milyen pluszjuttatások illetik meg" – mondta Körösi András, a Karamell Sütő- és Édesipari Rt. elnök-vezérigazgatója. Ezek között szerepel a beiskolázási segély, a karácsonyi és gyereknapi ajándékcsomag, a társaság termékeinek kedvezőbb áron való megvásárlása, a cég által szervezett kedvezményes akciók, a vállalati étkeztetés. A vezérigazgató hozzátette, a cég vezetése tisztában van azzal, hogy a dolgozók megélhetéséhez legfontosabb a kereset, ugyanakkor azonban az alkalmazottak értékelik a cég által nyújtott egyéb juttatásokat is.
Cégünknél nincs se szakszervezet, se kollektív szerződés, így semmilyen pluszjuttatást nem kapnak a dolgozók" – mondta Schréder Mihály, a Swietelsky-útvasút Kft. vezérigazgatója. Hozzátette: a cégnél a keresetek a magyarországi bérekhez viszonyítva nem rosszak, ugyanakkor nem lehet elfeledkezni arról, hogy az itteni reálbérek jócskán elmaradnak nemcsak a nyugat-európai, de még egyes közép-kelet-európai országokétól is.
