A Munka Törvénykönyve (Mt.) módosításának előkészülete több mint tíz hónapja zajlik, ám az utóbbi időszak vitáiban politikai motivációk is kirajzolódtak. A munkaadók úgy vélik, a szakszervezeti partnerek szakmaiságot háttérbe szorító érvelése elfogadhatatlan, mert ez lehetőséget ad a jogszabályi változtatások egyoldalú értelmezésére. A munkaadók azt az álláspontot képviselik, hogy a munka világát szabályozó Mt. módosítása elsődlegesen a munkavállalóknak kedvez.
Annak ellenére, hogy az elmúlt tíz hónap vitái eredményeként az előterjesztés egyre több szakszervezeti követelést tartalmazott, a munkáltatói oldal mindeddig nem kívánt nyilvánosan konfrontálódni, miután reményt látott arra, hogy a folyamatban lévő tárgyalások alapján egy olyan kompromisszumos megoldás szülessék a szakszervezetekkel, amely mindkét fél számára elfogadható. Láthatóan azonban a képviselői módosító indítványok eredményeként a munkáltatók kerülnek nehéz helyzetbe, miközben egyes szakszervezeti vezetők egyre szélsőségesebb hangot ütnek meg e kérdésben, s a megállapodás helyett inkább a konfrontációra törekednek. Ebben a helyzetben a munkáltatói oldal szükségesnek látta, hogy kifejtse véleményét az Mt. módosításáról.
A munkáltatói oldal egyebek közt leszögezi: az EU-jogharmonizáció keretében 9 közösségi irányelv rendelkezései épülnek be a magyar jogrendbe, amelyek túlnyomó többsége a munkavállalók jogait és garanciáit erősítik. Ez teljesen egyértelmű 8 irányelv esetében, míg a munkaidő szervezésében a jogharmonizáció komplikáltabb.
Munkáltatói kötöttségek
Hasonlóképpen a munkaerő-kölcsönzés szabályozása is erősíti a munkavállalók garanciáit egy olyan területen, amire a magyar jogrendszerben eddig külön szabályozás nem létezett. A rendelkezések egyértelműen a munkavállalók jogbiztonságát és foglalkoztatásuk szabályozottságát erősítik, míg a munkáltatók számára az eddigiekhez képest nagyobb kötöttséget jelenthetnek.
A kölcsönös tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban – a harmonizáció keretében – fennmarad az írásbeliség kötöttsége, habár ezt az uniós irányelv nem írja elő. A munkaszerződés ugyanakkor olyan tájékoztatási kötelezettségekkel is bővül, mint például a szabadság kiszámításának módja, a kollektív szerződés hatálya alá tartozás stb. A nemek diszkriminációjával, a bizonyítási teher megfordításával és az esélyegyenlőséggel foglalkozó két direktíva előírásait a magyar munkajog nagyrészt eddig is tartalmazta. Új elem azonban – bár a munkáltatók számára nehezen értelmezhető, és számos probléma forrása lehet –, hogy az Mt.-be bekerül a közvetett diszkrimináció elve. Ez ugyancsak a munkavállalókat védő változtatás.
Bezáruló kiskapuk
Az átirányítással, a kiküldetéssel és a kirendeléssel foglalkozó irányelv átvétele kellő garanciák és időbeni korlátok között szabályozza a megszokottól eltérő munkavégzést. Ennek során a munkavállalót anyagilag hátrány nem érheti, minden indokolt költségét meg kell téríteni, illetve amennyiben a munkavégzés jellege indokolja, az állandónál magasabb bérezés illeti meg. Amennyiben rendkívüli feladatait rendes munkaidőben nem tudja ellátni, úgy a megfelelő korlátok alkalmazásával a túlmunka szabályai szerint magasabb bér illeti meg. E kérdéskör rendezésében nagy szerepet kapnak a helyi kollektív szerződések, így e szabályozás elősegíti a kollektív szerződések számának gyarapodását.
Szigorodnak a csoportos létszámcsökkentés szabályai, melynek következményei a munkavállalók számára egyértelműen kedvezőbbek, míg a munkáltatók számára kedvezőtlenebbek lesznek. A változás nyomán a csoportos létszámcsökkentés kategóriája jelentősen kibővül, a szabályok alkalmazásának kiskapui bezáródnak, ugyanakkor az adminisztrációs kötelezettség tovább nehezíti és lassítja a leépítési folyamatot.
A fiatalok munkahelyi védelmével foglalkozó irányelv szigorítja és különleges engedélyhez köti a nem munkaviszony keretében történő (pl. sport- vagy művészeti tevékenység) foglalkoztatást. De változást jelent majd az európai üzemi tanácsok létrehozásáról szóló irányelv érvényesítése is. Magyarországon is kötelező lesz ennek az új típusú munkavállalói érdek-képviseleti intézménynek a létrehozása.
A munkaidő szervezéséről szóló irányelv átvétele azért bonyolultabb, mert az általa használt fogalomrendszer és logika nem egyezik meg a hatályos Mt.-ben foglaltakkal. Amennyiben csak a kötelező előírások átvételére kerülne sor és más változtatásra nem, úgy ez a munkáltatókat olyan – kettős – gúzsba kötné, amely lehetetlenné tenné hatékony működésüket és ezzel veszélyeztetné nemcsak a gazdaságos működést, hanem sok munkahely megőrzését is.
A munkavállalók számára viszont előnyös változtatásokat jelent, hogy a napi munkaidő hossza 12 órában, a heti munkaidő hossza 48 órában lesz maximálva, beleértve a rendkívüli munkavégzést is. A munkaidő-szervezés során használt kategóriákat egyértelműen definiálják, s ezzel megszűnik az eddigi jogbizonytalanság. Az új szabályozás szerint, miközben megmarad az 5 napos munkahét, 6 munkanap után rendkívüli esetben is ki kell adni minden héten egy pihenőnapot. Egyértelműen szigorodik a hétvégi munkavégzés, és az éves túlmunkakeretbe be kell majd számítani a hétvégén végzett túlmunkát is.
Helyi megállapodások
Ezeknek az új korlátoknak a feloldása céljából a munkáltatók megállapodhatnak a helyi szakszervezetekkel, mégpedig az eddiginél hosszabb munkaidőkeret alkalmazásában, a túlmunka éves korlátjának megemelésében, illetve a pihenőnapok eltérő kiadásában. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy ezekre a lehetőségekre a munkáltatóknak – szinte teljeskörűen – csak a kollektív szerződés alapján van lehetőségük.
Mindezek alapján a munkáltatói oldal leszögezi, hogy a Munka Törvénykönyve tervezett módosításai túlnyomórészt a munkavállalói jogokat erősítik és fokozzák a munkáltatók terheit. Ennek ellenére a munkáltatói oldal a törvénymódosítást a kormány által beterjesztett formában tudomásul veszi, miután az korrekt módon lett kidolgozva, és az Európai Unióhoz való csatlakozásnak is egyik feltétele.
| Demonstráltak a szakszervezetek |
|---|
| A Munka Törvénykönyve (Mt.) módosítási javaslatai ellen tiltakozva a szakszervezetek – március végén – demonstrációt szerveztek a budapesti Hősök terén. A tüntetés részvevői azt követelték, hogy az Országgyűlés vonja vissza a korrekciós javaslatot, vagy rendeljen el név szerinti szavazást a témában. A munkavállalók kifogása szerint az Mt. jelenleg beterjesztett változatának elfogadása hátrányosan érinti a dolgozókat, mert csökkenne a pihenőidő, növekedne az ellentételezés nélküli többletmunka, s ugyancsak kedvezőtlen következményekkel járna az átirányításra, valamint az idénymunkára vonatkozó szabályozás. |
